Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 8. szám · / · KÉPZŐMŰVÉSZETI FIGYELŐ
A magyar könyv- és reklámművészek nemrégiben társaságot alapítottak, melynek első nyilvános kiállítása rövid idő alatt elért, valóban örvendetes eredményeket mutat, hiszen a képpel díszített plakát úgyszólván szemünk előtt alakult ki azzá a hatalmas reklámeszközzé, mely tarkaságával nem csekély mértékben járul hozzá utcáink díszítéséhez és elevenségéhez, a szépen nyomott és díszített magyar könyv pedig hosszú pangás után szintén újabb keletű.
A plakátnak, hogy célját, a figyelemkeltést elérje, szembeszökőnek és lehetőleg egyszerűnek kell lennie, - ezért törvényei sokban különböznek egyéb ábrázolásokétól. Mindig a korbeli művészetnek függvénye, aminek megfelelően a naturalizmuson kezdte, az impresszionizmuson folytatta és ma az expresszionizmus és konstruktivizmus jegyében áll. Nem suttog, hanem ordít, eszközei rikítók, brutálisak. Nem részletezéssel, hanem egy-két erős eszközzel kell hatnia, mert az utcán járókelő rendszerint siető ember nem ér rá, hogy sokat foglalkozzék vele. Ebben az irányban erős tökéletesedés állapítható meg, mai plakátrajzolóink, csak néhány, de harsány hatásra építik fel reklámképeiket. Művészivé persze csak akkor válik a plakát, ha egy-két erős egyéniség kezébe kerül, amely zárt és sajátos formákba öltözteti. Ebből a szempontból ez a kiállítás szintén kétségtelen eredményeket közöl. Elsősorban
A legújabb díszítő és reklámmód, a
A szépen kiállított könyv művészei közül