Nyugat · / · 1929 · / · 1929. 10. szám · / · Nagy Endre: Hajnali beszélgetések Jókairól

Nagy Endre: Hajnali beszélgetések Jókairól
(7., befejező közl.)
26.

(Közbevetett megjegyzés.) Kettőnk közt sohsem volt szükség magyarázkodásra, de az olvasó talán furcsálja, hogy a világtörténelem kényurainak sorába Eötvös Károly is odakerült. Sokszor beszélgettünk róla és annak bizonyságára emlegettük, hogy az igazi úr maga teremti meg az urasságát, amely nem szám, nem mennyiség, hanem világnézet.

Eötvös Károly egyszerű ügyvédember volt, de vita nélkül megállapodtunk abban, hogy nála gazdagabb ember sohsem élt a földön, mert pénz, haszonlehetőség kényelmes helyzetéből kimozdítani nem tudta. A kávéházban ép nagy hévvel magyarázott valamit hallgatóságának, amikor irodavezetője átadta neki egy hatalmas kliens sürgönyét. Fölbontatlanul zsebredugta és beszélt tovább. És amikor az ügyvédbojtár figyelmeztette, hogy a dolog sürgős, méltóságosan rákiáltott:

- Neki sürgős, nem nekem!

Egyszerű képviselő volt, mégcsak pártot sem vezetett, de amikor egyszer a kabinetiroda meginvitálta Bécsbe, hogy a királyt informálja az ellenzék kívánságairól és amikor értesítették, hogy az udvari ettiket szerint okvetlenül frakkot kell húznia, gőgösen felelte:

- Akkor nem megyek! Küldök majd őfelségének egy frakkot, tanácskozzék azzal!

Nem volt tudós, de csak abba az egy kávéházi asztaltársaságba járt, amely ellenmondás nélkül elfogadta a kijelentéseit. Mikor először odakerültem és megtudta, hogy ugocsai vagyok, kimondta a szentenciát:

- Nagyszöllős nagy bortermő vidék! Évente háromszáznegyvenhatezer hektóliter bort termel!

- Annyit nem! - feleltem én szerényen.

Rám nézett egy olyan pillantással, ami majd kihajított az ajtón és haragosan mondta:

- Jegyezd meg, ecsém, hogy ennél az asztalnál nem szokás nekem ellentmondani!

Felesége, áldott, hűséges élettársa délután három órakor halt meg és délután öt órakor Eötvös ott ült megszokott kávéházi asztalánál és a japán-orosz háborúról beszélt. Gyanútlanul odamentem hozzá és kondoleáltam neki. Jupiteri haraggal mennydörgött rám:

- Mi közöd hozzá?

És tovább beszélt a japán flotta csuzimai ravasz cseléről.