Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 24. szám · / · KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI MÁR MEGINT JÓT TESZ

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ESTI MÁR MEGINT JÓT TESZ
Elbeszélés
VII.

- Valóban - mormogta - a Bank of England - és majdnem elnevette magát buta ötletén.

Szerette az ilyen hülyeségeket.

Most attól félt, hogy ennyi szenvedés előtt csakugyan röhögni fog. Harapdálta szájhúsát, hogy a testi fájdalom megakadályozza a botrányt, majd hadarva és könnyedén beszélni kezdett, mert azt is tudta, hogy mikor ajkainkat és elménket foglalkoztatjuk, könnyebben visszatarthatjuk a nevetést.

- Szóval érről lenne szó, ugyebár? Erről az összegről, átmenetileg, időszerűleg, tudom. Nézze, igen tisztelt asszonyom. Én nekem magamnak is vannak kötelezettségeim - ezt egy bankártól hallotta évekkel ezelőtt, akitől pénzt kunyorált, formásabb külsőségek között, de nem kevésbé kétségbeesetten s miután ebben a pillanatban élénken látta és hallotta ezt a jelenetet, még gyorsabban folytatta. - Családom van. Gyermekem. Rokonaim. Személyzetem. Satöbbi, satöbbi. Én is dolgozom. Robotolok. Éppen elegét. Ahány betű, annyi falat kenyér - “kalács", süvöltött benne valami, “kalács, kalács, te gazfickó".

Az özvegy nem felelt. Nyugodtan a szemébe tekintett.

Esti még mindig a süvöltő hangot hallotta. Erre fölugrott. Sietve átment a másik szobába.

Onnan kissé lassabban tért vissza. Bal öklét zárva tartotta. Letett az asztalra valami bankjegyet. Nem nézett oda.

Az özvegy azonban, noha nem akarta, azonnal rápillantott s akkor arcán ámulat tükröződött: valamivel több volt, mint amennyit kért, az összeget az adományozó kikerekítette.

Az a fagy, mely beléptekor szinte megdermesztette, fölolvadt, szétömlött, akár a hólé a padlón. Ellenben nem tudta, hogy elfogadhatja-e. Hogyne, hogyne, csak fogadja el.

Kinyitotta öklét s a pénzt a markába szorította. Hálálkodott. A legnagyobb szóval hálálkodott, azzal, aminél nincs több;

- Isten.

- Jó - vágott szavába Esti. - írja föl a címét. Tehát Kispesten laknak. Igazis, hány éves a kisebbik lány?

- Tizenhat.

- Lázas?

- Csak este, kérem. Reggel sohase lázas.

- Helyes. Majd gondolkozom. Talán sikerül elhelyeznem valami szanatóriumban. Még nem tudom. Mindenesetre megpróbálom. Jövő héten szólítson fel. Akármikor. Itt a telefonszám.