Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 1. szám · / · FILM-FIGYELŐ · / · HEVESY IVÁN: A PESTI FILMKULTÚRA

Gró Lajos: A KIS MAJA KALANDJAI

A film nemcsak művészet, hanem kulturális tényező is, amely képiségénél fogva bizonyos esetekben helyettesítheti a könyvet is, sőt hatásában felül is múlhatja. Mert a szuggesztiven megkonstruált kulturfilm nemcsak intellektuális felgazdagodást hanem művészi élményt is jelent. A filmszerű kulturfilm azonban még nagyon ritka. A film tömeg előtt jelenik meg s így számolnia kell azzal, hogy a tömeg elsősorban is érzelmi lény s hogy mindenütt történést követel. Éppen ezért az igazi kulturfilmet a tömeg jelenléte miatt nem lehet olyan élesen elhatárolni a művészitől, mint a szépirodalmi könyvet a tudományostól, amely könyv mindig individiummal áll szemben. Az eddig bemutatott kulturfilmek csak egy kevés hányada vette ezt tekintetbe. Nagyobbrészük kompoziciónélküli, ötletszerüen kiragadott, nem is mindig tudományos értékű képekből összeszőtt produkció volt, amely nem igen érdekelte a nézőt s nem hagyott nyomot benne. Még a német tudományos filmek sem, amelyek pedig néhány száraz és nagyképű darabtól eltekintve, igen alapos és komoly munkát reprezentáltak. Nem volt visszhangjuk, mert hiányzott belőlük a filmszerű szuggesztivitás legfontosabb kelléke: a nézők érzelmiségére ható történés.

A Kulturfilm A. G. által Waldemar Bonsels világhírű regényéből készített s egy filmmatinén bemutatott Kis Maja kalandjai című film talán az első, amely a filmszerű kulturfilm nevet megérdemli. A film egy kis méh kalandjait vetíti elénk érdekes, szines történéskeretben. Wolfram Junghaus bámulatosan gondos és emberfeletti türelmet igényelt rendezése ellesi a természet drámaiságát, a kis Maja útját végigkísérve fellebbenti a függönyt az ember előtt jobbára rejtett rovarvilág életéről, nemcsak szórakoztat, hanem tanít is, anélkül persze, hogy ezt a szándékát kihangsúlyozná, mert az eseményeket nem az ember, hanem a méh szemszögéből nézve állítja be. A felnagyított képek mindig csak a leglényegesebbet és legkarakterisztikusabbat teszik láthatóvá s így nem válnak tolakodóvá és bántóvá a feliratok sem, amelyek ebben az esetben szükségszerüen előálló hézagokat töltenek be s amelyekben nyoma sincs a tudományos nagyképüségnek. Waldemar Bonsels pszichológiai mélységeit természetesen nem lehetett maradéktalanul átmenteni. Ennek hiányáért azonban bőven kárpótolnak az olyan jelenetek, amelyek például a virágnyílást, a méhek belső életét, a kigyók, darazsak, szitakötők, lepkék és a kis Maja születését, egy pók zsákmányszerzését és egy szemétbogár zseniálisan fotografált hőstettét mutatják be tiszta, jól megvilágított képekben.

A Berlint, Párist megjárt s a wieni Uránia állandó műsordarabját képező Kis Maja kalandjai ritka érték a kevésszámú kulturfilmek között, amelynek előreláthatólag a mi fílmszínházainkban is megérdemelt sikerben lesz része. A film ízléses magyar feliratait Nagybán Endre írta.