Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 23. szám · / · Figyelő · / · Disputa

Móricz Zsigmond: A Nyugat és a jövőbeliek

Pár nap alatt két ízben kerültem abba a helyzetbe, hogy a Nyugatot támadtam, újságírói túlértés miatt. A Nyugatnak két évtizedes munkássága irodalomtörténeti korszak. Hogy a jövőben is az lesz-e, az a mindennapi munka problémája. Az az egy bizonyos, hogy ma a Nyugaton kívül nincs folyóirat, ahol fiatal erők érvényesülési teret s tekintélyes kritikai elbírálást kapjanak. Szükséges tehát, hogy új lapok és folyóiratok jelenjenek meg, már csak azért is, hogy az új és újabb írói generációk kapcsolatot találjanak az új és újabb olvasóréteggel. Mert az a tapasztalatom, hogy minden írói nemzedéknek megvan a maga olvasóközönsége.

Tudok róla, hogy egy folyóirat alapításán dolgoznak ifjabb barátaink, de nem szükséges, hogy ez harci lármával járjon. Bár ez sem baj, legalább az olvasók megtudják, hogy ez egy fontos ügy. Sokakat ismerek az ifjabb írótársak közül s csak szerencsét kívánok nekik. Valóban szűk az irodalmi szérű, tágítani kell.

A tehetség mindig megtalálja az utat a közönséghez, előbb vagy utóbb, de szív a szívet, gondolat a gondolatkeresőt megleli.

Igen, a pletyka hamarabb megtalálja a füleket, de a pletyka elszáll a széllel s az igazság győz.