Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 21. szám · / · Figyelő · / · Szinházi Figyelő
A tipp jó. Sportember még nem állt eddig színdarab középpontjában.
Pár hete - amint mindazok tudják, akik figyelemmel kísérik a magyar színpad eseményeit - egy ismeretlen szmoking tört be, se szó, se beszéd, a nagy színésznő lakására. Nos, az új darabban egy ismeretlen futball-dressz cselekszik valami hasonlót, elképesztő erőszakossággal és az előítéletes illemszabályokat derűsen felfricskázó shawi fölénnyel. A színésznőnek is, a futball-dressz szerelmének is dúsgazdag kérője van, - de aki azt hiszi, hogy a nagy színésznő a szmokingba és a filozopter-lány a futballdresszbe nem szeret bele azonnal, az nagyon rosszul ismeri még az új magyar színműírás törvényeit. Igaz, hogy olyan acéljellemű és kitűnő fejű centercsatár nincs minden futballpályán, mint Erdős II., a "Gól!" hőse. A sport rajongói megfogják bocsátani neki, hogy trikóján kívül nincs rajta semmi centercsatári. Hiszen Kelemen Viktor kárpótlásul egy egész figurát is kitalált arra a célra, hogy legyen kivel elmondatni az összes lehetséges futballhasonlatokat: onnan kezdve, hogy az élet olyan, mint egy futballpálya.
A "Gól!" szerzője eddig, ha félsikerrel is, nemes művészi célok elérésére törekedett. Ki vehetné rossz néven tőle, ha ma ő is akklimatizálódik a pesti színpad sajátos levegőjéhez? Elpusztul itt, aki nem alkalmazkodik, a komoly új dráma pedig: ki bánja...Szerencsét kívánunk Kelemen Viktornak a kísérletéhez. Darabja helyzeteiben és párbeszédeiben egyaránt igen sok a mulatságos ötlet.
Makay Margit kissé halvány. Turay Ida kissé túlerős színekkel játszotta meg szerepét. De van a darabban egy tökéletesnek mondható színpadi alakítás: a Sarkadi Aladáré. Ez több volt, mint komédia: a szerepben való teljes felolvadás volt, megható, mulatságos és igaz.