Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 21. szám · / · Jancsó Béla: Zsigmond báró
Ősz volt. Erdélyi ősz.
Amikor mintha véresek lennének a bokrok s az erdők rozsdabarnák.
A nap a pusztakamarási faoszlopos tornácra sütött.
A tiszttartóné asszony betámogatta egy karosszékbe. Már járni sem tudott.
Csak nézte, de nem látta már a haldokló őszt. Az avart, a gyümölcsefosztott fákat, az arany nap csillogását a hegyek barna hullámán.
A hegyoldalról szemben megzeng egy hang az őszön át.
Gitár.
Gitár, kolozsvári gitár...
Az utolsó árva, ép húr visszarezeg reá.
...Menni...menni...menni...
A vágy szinte felemeli.
Visszaesik.
Minden életakarat összefeszül.
A béna tagok nem mozdulnak.
...Tiszttartóné asszony menne be a konyhába...
Szívettépő hang rántja vissza:
- "Anyám!"
A lélek utolsó szava.