Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 2. szám

Marsovszky Miklós: A rendgép
Fantasztikus riport 2226-ból

Az emberiség történetének hosszú évezredein át a káoszból való menekedésének egyetlen útja az Isten volt.

De Istent körülményes dolog volt megközelíteni. Nagy, magányos elmerülésben hívogatni kellett, idézni. Pattanásig megtelni hittel, vágyakozással, alázattal. Fejet lehajtva könyörögni és következetes, nem lankadó türelemmel várni, várni, hogy jöjjön.

Isten személyes fényesség volt: meggyúló, kialvó. Meglepetés, csoda, pillanatig tartó gyönyörűség. Nem volt kiszámítható: mikor jön, mikor múlik. És teremtő erőfeszítéssé kellett összefogódzni, hogy elkövetkezzék. Izgalmas, fárasztó lehetőség volt; csak nagynéha valóság.

És az emberiség kezdett okoskodni: Rend után vágyakozom. nem Isten után. Isten csak eszköz. De ez az eszköz körülményes, megbízhatatlan. Túlságos érzelmi apparátust mozgat, mégse lehet biztosan számítani reá.

Egyszer aztán kipattant a gondolat és a feladat meghatárolódott: kiküszöbölni a számításból a megbízhatatlan Istent és emberi erővel, az ő megkerülésével építeni meg a nagy, elpusztíthatatlan, mindenkire érvényes és mindenki által kezelhető Rendet.

A mozgalom megszerveződött, a munka megindult. Hosszú évtizedekig tartott a verejtékes fúrás-faragás, kísérletezés. Most végre - csodálatosképpen egyszerre több helyről is - azt a hírt kapjuk, hogy a Gép elkészült. A Gép, mely hivatva van arra, hogy új fejezetét nyissa meg az ember történetének.

E soroknak egyedüli célja, hogy a nagy eseményről röviden tájékoztassa olvasóinkat. Kritikai állásfoglalásra egyelőre se képességet, se hivatást nem érzünk még magunkban. A technikai részletek méltatását és kritikáját átengedjük a szakembereknek s a mi végleges állásfoglalásunkat e kérdésben akkorra halasztjuk, mikor a Gép hatása a gyakorlati életben már megnyilvánult. Sokáig ez se késhet, hiszen gyártása már előrehaladott stádiumban van és az első kész szerkezet rövidesen forgalomba is kerül.

Megkíséreljük néhány szóban - a különös szakismereteket követelő részletek elhagyásával - ismertetni a Rendgép lényegét.

Az embert a külső világból állandóan benyomások ostromolják. Ezeknek a benyomásoknak egy része, a felvevő organizmus rögtön motorikus reakcióiban hasznosítódik. A felesleges, mert mozgásban tüstént nem anyagiasítható benyomásokat egy szűrő-szerkezet fogja fel, még mielőtt az érzékelő organizmust elérhették volna. De félő, hogy ezek a nem használható benyomások lassankint összetorlódnak és felhalmozódott tömegükkel eltorlaszolnák a többinek az útját. Így aztán az egész szerkezetnek talán a leglényegesebb része az, mely ennek a produktív munkát hátráltató, haszontalan benyomáshalmaznak veszélytelen eltávolításáról gondoskodik. Ezt a munkát egy végtelen szalag végezi el, mely a rostáról lepergő anyagot hátára kapja és arra az imaginárius síkra szállítja, melyet a kezünkben fekvő prospektus a Világnézet emeletének nevez. A Világnézet emeletének konstrukciója és az a gépi berendezés, mely ennek az eszmei síknak a valóság síkjával való tisztára mechanikai összekapcsolását biztosítja: szerintünk ezek a legszellemesebb és legnagyobb jelentőségű részletei az egész nagy találmánynak. A Világnézet emeletén aztán egy automatikus osztályozó szerkezet választja szét fajsúlya és kémiai összetétele szerint a végtelen szalagról nagy rendetlenségben reája kerülő benyomáshalmazt. Arról pedig egy külön biztonsági berendezés gondoskodik, hogy ami egyszer itt van, az a valóság síkjára semmi úton-módon vissza ne jusson. Így aztán minden szépen a helyére kerül: a Világnézet emeletén rend van, a valóság síkján pedig háborítatlanul folyik az Élet és a Munka. Mihelyt a legkisebb improduktív nyugtalanság jelentkezik, csak egy kontaktust kell bekapcsolnia az embernek és a végtelen szalag már szállítja is a zavaró benyomásokat a Világnézet emeletére.

Nagy vonásokban ez volna a Gép lényege, mely feleslegessé teszi az Istent. Bizonyára lesznek még kezdetben kisebb-nagyobb üzemzavarok, míg a Gép apró, csak a gyakorlatban nyilvánulható technikai fogyatkozásait ki nem küszöbölik. A vasútnál is így volt, a repülőgépnél is. A kezdetén vagyunk csak egy ma még beláthatatlan fejlődésnek.

A krónikás kötelessége, hogy a gép első jelentkezésének kísérő jelenségeiről is beszámoljon. Természetes, hogy világszerte nagy izgalmat okozott a hír. A tudományos világ lázban van. Rövid néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy a vita fellángoljon a Gép körül. A tudósok egy csoportja csupa lelkesedés, de vannak, akik óvatos szkepticizmust tanúsítanak. Ezek kétségbevonják a Gép eszmei lényegének technikai megoldhatóságát. Mások meg csak a részletek dolgában kétkezők; például nem tartják lehetségesnek a végtelen szalag elegendő teherbírását. Egy olyan kritika is a kezünkbe került, mely azt a kérdést veti fel: mi történik, ha a Világnézet emeletének rekeszei megtelnek vagy ha a biztonsági elzáró szerkezet felmondja a szolgálatot? Ha szörnyű áradásban egyszerre ömlenék vissza a valóság síkjára, amit esztendőkön át odafönt elraktároztunk?

Nincs módunkban megnyugtató választ adni e kételyekre, csak azt felelhetjük rájuk, hogy a nagy dolgok mindig keresztülgázoltak a kispolgári óvatosságon. Mi igenis hiszünk benne, hogy az emberi leleményesség és az emberi munka végre megoldotta a zavartalan produktivitás problémáját. És a legkisebb erőfeszítés elve, a Gép: most íme diadalmasan bevonul arra az utolsó területre is, mely eddig el volt zárva előle.

A békés Munkának és a definitív Rendnek új korszaka kezdődik. Persze, az átalakulás nem fog egészen simán menni. A Gép számos egzisztenciát feszélyeztet. Elsősorban természetesen azokat, akik eddig is hasonló célú, a szellemi koncentrációt elősegítő szerkezetek gyártásával foglalkoztak. Ezek most sietve kartellbe tömörültek és egy nagygyűlésen elhatározták a késhegyig menő harcot a Gép ellen. De ennél is sokkal nagyobb veszedelem az háborúság, mely a feltalálás elsősége körül folyik. A problémát, mint köztudomású, már régóta feszegették az emberlakta világ minden sarkán. A nagy dolgok időszerűvé válásuk pillanatában rendszerint egyszerre több koponyában is megvillannak. Most is ez történt és a szabadalmi hivatalokat az utolsó időben valósággal megrohanták a többé-kevésbé hasonló elvű, csak konstrukciós részleteikben különböző szerkezetekkel. Sorompóba állott a hiúság és az önzés. Elsőrangú nemzetgazdasági érdekről lévén szó, a kormányok is megmozdultak és nemzeti üggyé iparkodnak dagasztani egyes feltalálóknak a dolgát. Diplomáciai bonyodalmak vannak kilátásban. A Rendgép - legalább átmenetileg - a zavar külsőségei között jelentkezik.

Ellenségei persze kapva-kapnak az alkalmon, hogy ezen a ponton támadják meg. Egy elmúlt korszak visszamaradottjai ezek, akiket nem lehet és nem is szabad komolyan venni. Most meghangosodtak. Sajtó-orgánumuknak a "Gépnélküli Világ"-nak utolsó száma első betűjétől az utolsóig a Géppel foglalkozik. A gyűlöletnek, az irigységnek és a kétségbeesés akasztófahumorának a hangján. Persze érzik, hogy a Gép nekik is meg fogja adni a kegyelemdöfést. Rettegésüket a fölényes iróniának mozdulatába rejtik. A "Gépnélküli Világ" utolsó számának egy novellaszerű írása háborút jósol, a Gép háborúját. És ez a háború a legnagyobb lesz az ember történetének minden eddigi háborúja között. Patakokban fog folyni a vér és egy szörnyű őrület, a géprombolás dühe fogja hatalmába borítani az emberiséget. És az író szinte kéjeleg a szerinte várható pusztulás képeinek felidézésében. A romok felett aztán bölcselkedni kezd. Ez a legmulatságosabb. A kuriózum kedvéért és hogy ezt a kissé hosszúra nyúlt tudósítást egy derűsebb akkorddal fejezzük be, engedtessék meg nekünk, hogy ennek a novellának a befejező részéből néhány mondatot szó szerint idézzünk:

"A jövő történetírója így fogja nevezni az emberiség történetnek ezt a fejezetét: a Rendgép körüli háborúságok kora..."

"Hogy verekedhessen, ezért csinált az ember Istenből vallást, Világnézetből szabadalmat..."

"A nagy leszereléshez a békesség kedvéért törvényt hoztak a Gép megsemmisítésére. ...a Gép dolga lassankint elfelejtődött..."

És a befejező mondat: "Rendért pedig újra vissza kellett sompolyognia az embernek a Nagy Megbízhatatlanhoz."