Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
Az erotikus Jókai

sem az igazi Jókai. Ő maga megírja magáról a Tengerszemű hölgyben, hogy "erotikus szatír véna és luxuriózus fantázia" volna benne elég, és tudna úgy írni, mint a francia divatosok, de jóformán az ízlése és szemérmessége tiltja. Így is volt és ezért lehet mindenkinek olvasni. És azért mégis megtalálja mindenki magának benne a maga kis érzéki gyönyörűségét, elengedhetetlen leírását a nők szépségének, misztikus megsejtését a szerelem gyönyörűségének és azt a kis szelíd erotikumot, amelynek a sója nélkül talán érdekesek sem volnának az amúgy is túlon-túl lelkies szerelmi harcok.

Jókai erotikuma a kifinomult és mélyebb érzésű kultúrember mindennapias erotikumának a határán alig megy túl. Gyengéd, de mindenütt fel-felcsillanó láberotikum és enyhe módon, szemérmes formában jelentkező tudatalatti mazohizmus jellemzi ezt a kifinomultságot. Még a magas, karcsú alakjai is kislábúak és számtalan helyén a regényének kicsillan a fehér kis lábak meg a piros papucsok szelíd erotikuma.

Diszkrét és majdnem tudatalattiság határán levő mazohizmusa is olyan, hogy alig van az erotikum határán. Szereti a haragvó nőt, aki féltékenységével kínozza, a büszke nőt, aki mint Bondaváry Angela, tűt verne a körme alá, a tengerszemű Erzsikét, aki gombostűt szúr a karjába, és csak egyszer gyönyörködik a szadista Sasza cárnőben, aki piros lótuszvirágokat varázsol a fehér hattyúkból, a megölt forradalmárok vérével. Száz és száz regényen keresztül ilyen kevés vandaságot csak egy családi író adhat.

Elég sokszor szerepel nála a korbács, mint színpadi rekvizitum, de mindannyiszor elég diszkréten. A szegény kis Lindenwall Edithet megkorbácsolják az apácák, hogy kiszökött a kolostorból. Egypár tüzes asszonyka, mint a tengerszemű Erzsike és a megszökött Cilike megverik a rossz urukat, de ezeken kívül a korbács inkább csak a szerzetesekről szóló regényeinek, aztán meg az oroszokról szóló írásainak elmaradhatatlan rekvizituma.

Már a nimfa-jeleneteket, a Bajadér és Bráma balettjét, a török nők fürdőzését, a Máté titkos ünnepségeit élénkebb tollal rajzolja. De hol marad akkor is a franciáktól és micsoda mérföldek választják el a pornográfiától!

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály