Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
Jókai nőalakjai

mint emberek is aránylag változatosabb jelleműek a férfiaknál. A nőkben jobban meglátta Jókai az embert és aránylag valamivel változatosabb skálában tudta rajzolni az emberi mivoltukat.

A férfias nők kicsi csoportját Axamita leányasszony (Egy játékos, aki nyer), Lubormira fejedelemasszony (Három márványfej) és Zenóbia, az amazon (Egy az Isten) képviselik. Dicséretére legyen mondva a mindig izzóan heteroszexuális Jókainak, hogy nem sokat és nem szeretettel időzött ezeknél az alakoknál.

A beteg leány, akit a bátyja szeretettel ápol, már kedvesebb alakja. Szomorúan tűnő házi napsugarak a Lándory húgai a Lélekidomárban és Adorján Anna, a Manassé húga Egy az Istenben. A tipikus és legismertebb betegleány-alak Kőcserepy Vilma a Kárpáthy Zoltánban, aki mellé még a vak leányt is kíséretül adta, ennek a kis párnak a pendantja Betsaida és Zsófia, a cárleány (Szabadság a hó alatt). Mind a két leánypár egyedül és elhagyatva ábrándozik akkor, amikor a hős megmenti az árvíztől.

Az elzártan élő leány gondolatvilágát kétszer éli át gyönyörűen, Marieban (Névtelen vár) és Miliórában (Egy játékos, aki nyer).

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály