Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 2. szám · / · Kis antológia
A búsan forgó fazekaskorongon,
amelyet mások életnek neveznek,
szegény agyagnak kell eztán forognom,
sivár kezek engem formálni kezdnek.
Kié e két kéz?... Nem tudom, s belőlem
mi lesz, a formám meg nem mondja senki,
testemre lelket nem mértek ki bőven
s a testben az mégis rabságát tengi.
Ha egyszer készen lesz a végső formám,
derék cseréppé akkor kell kiégnem
s használni visznek lélektelen szörnyek,
kik fenn laknak komor hegyeknek ormán,
s ha megszolgáltam néhány koldus évem,
ledobnak engemet, hogy összetörjek.