Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 8-9. szám · / · Figyelő · / · Kürti Pál: Kettős bemutató a Vígszínházban

Turóczi-Trostler József: A magyar Nietzsche [+]

Jó ideje már, hogy van magyar Zarathustránk (kettő is), hogy lefordították a Jenseits von Gut und Böse-t, a Geburt der Tragödie-t, a Schopenhauer als Erzieher-t, néhány verset egy sereg aforizmát, kiszakított részletet... E fordítások egy része azonban nem teljes, nem eléggé érett, a véletlen meg az alkalom jegyében született. De talán ennél is nagyobb baj, hogy a fordítók (Wildner Ödön és Fülep Lajos kivételével) a naturalizmus párájában, a Nietzsche-mítosz első fokán érthető távlattévedés folytán, csak a tiltakozás, képrombolás, néhány gyorsan jelszóvá kopott kép prófétáját, a biologizmus és intellektus filozófusát látják Nietzschében, s értelmetlenül haladnak el a zenéje, formája, misztérium-megújítása mellett. Így aztán beérik Nietzsche nyers, deformált gondolat-anyagának közvetítésével, holott a zenéjétől elvont, belső formájától megfosztott, anyagi tartalmára redukált Nietzsche épp olyan félreértés, meghamisítás, mint a deformált Platon. A mi Nietzsche-mítoszunk időtlenebb, mélyebb tragikusabb s éppen ezért megközelíthetetlenebb, az idealizmus utolsó nagy örököse, aki magárahagyottan kezd harcot az általános mechanizálódás ellen, az átmenet kétértelműségének, fényhomályának költője, aki misztérium-megújítást hirdet egy misztériumot gyűlölő kornak, aki új erkölcsi arisztokratizmus formáját tanítja egy olyan emberiségnek, amely mindent nivellál s nem ismeri a "disztancia pátoszát", aki zenéből akarja új létre kelteni a halódó, bomló kultúrát, holott tudja (s ez egyben romantikus végzete), hogy a zene nem indulója, hanem hattyúdala minden kultúrának. Ilyennek látja Georg Simmel vagy Thomas Mann, így ünnepli a Siebenter Ring hömpölygő Nietzsche-ódája, s Stefan George tanítványai Gundolf és E. Bertam (Nietzsche, Versuch einer Mythologie, Berlin)... Ezután természetes, valahányszor új fordítás kerül elénk, csak az lehet az első kérdésünk: mit s hogyan látott meg, mit mentett át a maga nyelvére ebből az időtlenebb Nietzschéből? A fordító feladata nem könnyű, s belső fogékonyság, rokonság híján ne is fogjon munkához. Ha a megoldás értéke csak a gondos, lelkiismeretes közvetítésen állna, akkor azt mondhatnánk, hogy a Világirodalom vállalkozása egyszersmindenkorra megoldotta a magyar Nietzsche-fordítás problémáját. Valóban: itt már nem akad félreértés, elhomályosítás, sehol ferdítés, elhamarkodottság vagy kihagyás. A Vidám tudomány, melyet Wildner fordított, kitűnő példa arra, hogy a belső megértés akaratlanul sem tűri a deformált Nietzschét. Hogy az eredeti gondolat-tartalom telten, hiánytalanul s formájával együtt szűrődik át a fordításon, ez éppen ennél a könyvnél igen fontos, hiszen egyik kulcsa Nietzsche fejlődésének, s a Morgenröte mellett első lecsapódása az erkölcsi fogalmak átértékeléséért indított harcának, az örök visszatérés gondolatának. Ugyanez áll Varró István tiszta Ecce Homo-járól, melynek minden során, mondatán megérezni nemcsak a belső megértésében gyökerező biztosságnak, hanem mindenekelőtt a Nietzsche-közelségnek közvetlen hangját és visszhangját. Már a Zarathustra nem éri be a közelség passzív, jóakaratú támogatásával. A Zarathustra az utópia legmélyebb lírai formája a tizenkilencedik században. Pátosza a misztérium vágyából, az utópia boldogságából, zenéje a Nitzsche gyógyulásából, az új egészség kedvéből és mámorából születik, a hála zenéje azért, hogy ifjúságának pesszimizmusából, romantikus kísértetei közül megtalálta az utat a dionizoszi boldogság, az újjászületés harmadik országa felé. Ezt a pátoszt hasonló mélységben és magasságban csak egy költő közvetíthette volna (mint ahogy a lírai találkozás elemi erején egyszer-kétszer közvetítette is): Ady Endre. Akinek elég az eredeti ritmustestének árnyéka, telt hangjának visszhangja, azt persze ki tudja s ki is fogja elégíteni Fényes fordítása, amely úgy mint van, a maga nyelvfokán figyelemreméltó teljesítmény... Nietzsche fogalmi újításainak glosszáriumát, a Jenseits von Gut und Böse-t, Reichard Piroska fordította. Jól. De mondatainak architektúrájában a kelleténél merevebben ragaszkodik az eredetihez, s a magyar címből hiányzik az eredeti címének ritmusos súlya.

 

[+] Nietzsche válogatott munkái. Sajtó alá rendezte többek fordításában Varró István. 1. Zarathustra (ford. Fényes Samu) 1922. 2. Vidám tudomány (ford. Wildner Ödön). 3. Jón, rosszon túl (ford. Reichard Piroska). 4. Ecce Homo (ford. Varró István). Világirodalom könyvkiadó vállalat Budapest.