Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 21. szám · / · Pikler J. Gyula: A pénz vásárlóereje és az infláció

Pikler J. Gyula: A pénz vásárlóereje és az infláció [+]
III.

De csak ezek szerint az arany egymagában véve felmerülésének kisebb vagy nagyobb bősége szerint nagyobb vagy kisebb értékű áru, de nem pénz illetve nem lényege a pénznek, ha ezek szerint a pénznek az értékét és lényegét végső sorban valamely más, eddig figyelembe nem vett tényező adta meg már a háború előtt is, hogy az evvel ellenkező nézet csak optikai csalódáson alapul, amennyiben valójában nem a pénz értéke származott az aranynak a használati értékéből, hanem megfordítva: az aranynak a piaci értéke származott jórészt (a saját használati értéket meghaladó mértékben) attól, hogy törvényes pénzül használták, akkor felmerül az a kérdés, hogy mi az a végső, a pénznek e tényező kisebb vagy nagyobb jelenléte szerint kisebb vagy nagyobb vásárlőerőt adó tényező, amelyet az elmélet és a gyakorlat eddig figyelembe vett?

Ez a tényező világossá válik, ha a kibocsátott pénznek nem a mennyiségét, hanem a minőségét vesszük vizsgálat alá.

Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a jegykibocsátó intézetek által kibocsátott (kifizetett és forgalomba hozott) pénz kétféle lehet és pedig:

a./ olyan pénz, amelyet valaki vagy valakik kikerülhetetlenül kötelesek záros határidőn belül visszaszolgáltatni a kibocsátó helynek (elnevezésem szerint: "kényszerűen-rekurrens" pénzek) és ezek a pénzek, mint látni fogjuk, valódi pénzek, tiszta pénzek és tisztán pénzek ("tiszta jelpénzek") és ezek a pénzek, mint látni fogjuk, nem szorulnak aranyfedezetre és

b./ olyan pénzek, amelyeket a pénzkibocsátó intézet kifizet anélkül, hogy valaki vagy valakik kötelesek volnának ezeket a pénzeket valamikor visszaszolgáltatni és ezek a pénzek, mint látni fogjuk, lényegükben nem a pénzek, hanem "inflációs" pénzek, hamis pénzek, a legjobb esetben (ha ugyanis saját anyagértékük van) álpénzek, tehát a legjobb esetben javak és áruk, de semmiképpen nem pénzek és az ilyen pénzeknek (mint pénzeknek) viszont nem használ (mint a fent említett svéd és amerikai példa is mutatja) az aranyfedezet.

Ezen két alapvető kategória közti különbségnek a figyelembevétele nélkül lehetetlen akár egy kifogástalan és végig kiépíthető pénzelmélethez, akár egy kielégítő és hibátlanul működő pénzrendszerhez jutni.

 

[+] A Magyar Közgazdasági Társaságban 1923. Április 19-én tartott (1923. május 17-én megvitatott) előadás összefoglalása.