Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 12. szám · / · Figyelő

Lengyel Menyhért: Egy européer halálára

A klubban egy este valami suttogást hallottam, ahogy egy hír keresztülszalad a zsúfolt termen, az emberek felütik fejeiket az újságokból és a kártyából s egy percig a levegőbe néznek. - Hozzám, aki egy sarokban egyedül ültem, csak ennyi morajlott el: - meghalt - meghalt... Nem kérdeztem kiről van szó. Másnap reggel randevúm volt a Széchenyi-hegyi gyönyörű golf-pályán egy kedves barátommal, aki évek óta a partnerem az isteni mezőn s ekkor csengeti be a telefon a riadt hírt, hogy ez a barátom előző este váratlanul meghalt. Nem sokan fogják ismerni a nevét - Gara Illés volt.

Nem politikus, nem hírneves író, - nem közéleti szereplő - csak egy tiszta, rendes, finom és kellemes ember abból a ritka fajtából, melynek egy példányáért szívesen odaadnék egy tucat politikust s közepes írót vagy közéleti jelenvoltat. Gara Illés - vegyük e szót legjobb értelmében - Européer volt itt Pesten, - láthatatlan rokonságot tartva azokkal a finom lelkekkel, akik a múlt század negyvenes éveiben az irodalomban a nemzeti csinosodásán, építészetben és művészetben a jó ízlés terjesztésén, - nálunk hiányzó intézményekben, különösen sportban a legjobb külföldi példáknak hazai talajba való ültetésén fáradoztak. E kellemes és hasznos férfiaknak köszönhetjük nem egy olyan berendezésünket, ami nélkül ma nem tudnánk ellenni, sok derűs szórakozásunkat és sok célszerű újítást, mellyel kiegyenlítették a nívókülönbséget, ami az előrehaladott államok s országunk között megvolt. Mint ahogy mi nem tudjuk már, kik voltak a művelt, hasznos és buzgó emberek, - talán harminc-negyven év múlva utánunk következők sem fogják tudni, hogy ez a kedves européer, ez a kitűnő Gara Illés volt az, akinek legnagyobb érdeme van abban, hogy a golf-sport Magyarországon meghonosodott.

A golf Anglia és Amerika nemzeti sportja, sokkal inkább, mint a football. A béke boldog éveiben Anglia nem volt más, mint egy kitűnően felosztott terület - golf-játék számára. Minden mező és minden határ és minden zöld domboldal és tengerpart a lehetőségig erre a célra volt igénybe véve s mikor szombat délben a “holiday" megkezdődött, - férfiak és nők ezrei utaztak el Londonból - fel egész Skóciáig, a jellegzetes zsákkal, melyben vas- és faütők mutatták, hogy ezek a ragyogó boldog emberek az egész szabadnapot golfozással fogják eltölteni. A golfversenyeken óriási embertömegek kísérték - a csendes és szép játék lefolyását - irodalma pedig van legalább olyan nagy, mint a mi közjogunknak. Hogy az angol férfiak és nők olyan egészségesek, jó idegzetűek és edzettek - s az angol gyerekek olyan szépek, - azt nem utolsó sorban a golfsportnak köszöni a szigetország.

A mi kedves jó barátunk, Gara Illés, ennek a szép és áldott sportnak volt - a propaganda csinálója és több más buzgó társaival együtt - praktikus megteremtője Magyarországon. A Svábhegy legszebb helyén, a Széchenyi-hegyen, gyönyörű nagy pályát csináltak s a nehezen engedelmeskedő köves talajt addig javították, míg oly szép pázsit keletkezett ott, - akár Kent grófságban, - trainereket hozattak, versenyeket kezdtek rendezni s néhány kitűnő játékost képeztek ki, akik aztán idegen területeken is szépen reprezentálják a magyar golf-sportot. Gara mindennek a létrehozásában fáradhatatlan volt - úgyszólván reggeltől estig fent volt a pályán, igazított, javított, intézkedett - úgy dolgozott rajta, mint egy festő a nagy képén, mint egy író az élete munkáján. Ez az élet-munka nekünk maradt ajándékba s bizony többet jelent nekünk most, - a későbbi nemzedéknek majd ezután, mint sok más hangos és nevezetes alkotása egy-egy lármás életnek.

Gara szerény, csendes és nagyon disztingvált lélek volt - érzékenyen figyelt minden jó könyvre, - egy éles szemű és jó író is rejtőzött benne, aki azonban első kísérletei után abbahagyta az írást, - képességeit nyilván nem tartotta elég nagynak ahhoz, hogy egész jelentékeny műveket hozzon létre s ízlése visszariadt a dilettantizmustól. De ott, ahol helyén volt, kitűnően végezte dolgát. Van-e szebb hivatás, angyalibb munka, mint örömet szerezni az embereknek? A golf-sport tiszta, zavartalan öröm s valahányszor e zavaros, kapkodó, lármás és kellemetlen emberekkel teli városból felmegyünk a kellemes svábhegyi klubházba, a lankás zöld mezőkre, ahol az emberek, oly komolyan, mintha egy vallásos szertartást végeznének, ütik a fehér kaucsuk golyókat a dryver-rel, vagy mashie-val, mindig szeretettel fogunk korán eltávozott barátunkra gondolni, aki az Elyseumot is biztosan egy nagy és jó karban tartott golf-pályának képzelte.