Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 24. szám · / · Figyelő

Bálint Aladár: Új művészcsoport

A Műcsarnok kiállító művészeinek legtekintélyesebb és tehetség, rátermettség dolgában vezető szerepre hivatott része új csoportot alakított. Az új csoport egy kiállítás keretében mutatkozott be. E csoportban helyet talált úgy a modern, mint a konzervatív művészek egy-egy töredéke és a zsűriben Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Beck Ö. Fülöp neve mellett ott találjuk Pentelei Molnár János, Zala György nevét is.

Sok baj és hiba lehet a Műcsarnok mostani szervezetében, ha mindazok, kik ott tudtunk szerint a legjobban érvényesültek, azok is kénytelenek, habár rövid időre is, új hajlék után nézni és a már meglevő két frakciót harmadikkal megszaporítani. A független és szabad művészek csoportja már kezdettől fogva nem képviselte a konzervatív és modern (vagy intranzigens) művészetet. Személyi tekintetek, erősebb és gyengébb érdekcsoportok pillanatnyi kívánságai irányították e két csoport művészetpolitikáját; elvi kérdések ritkán vetődtek fel, úgyhogy a kiállító művészek zöme, aszerint ahogy a helyzet alakult, majdnem évről-évre más és más zsűri elé bocsájtotta műveit. Hogy az új csoport alakulása mennyiben javítja meg a magyar képzőművészet helyzetét és mennyiben bírja megváltoztatni a Műcsarnok mai képét, előre megjósolni nem lehet, annyi bizonyos, hogy tisztességes színvonalon álló kiállítással igyekezett életrevalóságát beigazolni.

A csoport minden egyes tagja képességének legjavát adta; a képek, szobrok békességben képviselik egymás mellett az egyirányú és ellentétes művészeti elveket, törekvéseket.

A kiállítás szobrászati része különösen értékes. Róna József, Zala György, Beck Ö. Fülöp, Ligeti Miklós, Gárdos Aladár, Vedres Márk, Reményi József, Bethlen Gyula műveiből tevődik össze e kollekció. Ahány név, annyi irány, annyiféle törekvés. Beck Ö. Fülöp márványfeje klasszikusan egyszerű, nemes alkotás. Sugárzó érzés, imponáló tudás terméke. Tavasz című nagy szobra nemtelen anyagában (gipsz) is előkelő plasztikai mű. Vedres Márk bronzai e nagy kultúrájú mestert méltó módon reprezentálják. Korsós leányalakjának mozgása szinte muzsikál. A bronz anyagának alig van nálunk kiválóbb ismerője, mint ő. Két relief-arcképe egészen új oldalról mutatja Vedres képességeit.

Eddig úgy ismertük őt, mint aki mindent átértékel, aki a testiségből, az ember mozgásából mindent kiküszöböl, ami a plasztika belső törvényeivel nincs a legtisztább összhangban. Reliefjeiben elsősorban a karakter szigorú, majdnem kérlelhetetlen kiélezésére törekedett és mert arcképről volt szó, a stilizálás letompító folyamata nem érzik a domborműveken. Reményi József bronzfigurája kvalitásos munka, de a mozgás lendülete labilissá teszi a szobrot. Másik szobra szerencsésebb. Gárdos Aladár márványból faragott Lédája cizellált, finom alkotás. Nagy kár, hogy a hattyú térbehelyezése bizonytalan és meglazítja a plasztikai egységet.

Szinnyei-Merse Pál, Hatvany Ferenc, Kunwald Cézár, Kada Alajos, Barta Ernő, Zádor István képei egytől-egyig becsületes szándékkal készült, artisztikus darabok. Igen érdekesek Bruck Miksa régi képei. Breznó-bányai részlet című képe temperamentumos, friss alkotás, mely megérdemli, hogy a feledésből kiássák. Műteremrészlete is komoly pikturális értékeket mutat. Magyar-Mannheimer Gusztáv tehetsége a téli képeiben találta meg a legszerencsésebben a megnyilatkozási formáját. A lágyan szétporladó színek, a formák elmosott élei felszívódnak a hamvas pára szövedékében. Magyar-Mannheimer mesteri módon, fölényes biztonsággal vitte vászonra a tél atmoszférikus szépségeit. Rippl-Rónai József új képei mellett egy majdnem harmincéves vásznát is bemutatta. A Munkácsy-periódus utolsó szakának egyik terméke ez. Az akadémikus megkötöttség mellett már érezhető a képben a dolgoknak az egyéni látás szerint való értékelése. A meleg színek, jól megalapozott formák a művész szolid tudását, kifejező tehetségét demonstrálják. Új képeiben természetesen a sok mindenen túl levő mester szuverén biztonsága, abszolút szín és formaérzéke tündököl.

A kiállítás rendezése mintaszerű.