Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 6. szám · / · Földi Mihály: EGYSÉG

Földi Mihály: EGYSÉG
VI.

Materializmus? Igen egyszerű, fájón színtelen. S mi lesz az öntudattal, a fejlődéssel, a célszerűséggel?

Animizmus? Vitalizmus? Neovitalizmus? Entelechien-theorie és Systemkräfte? Elan vital és Intuíció? Panpszikizmus? De mi van akkor tehetetlenségeddel, emberiség? Ha még nem láttál életet előállni a földön s Arrheniusnak hiszel, nem szabad kérdezned, hogy került egy más égitestre az élet. A gymnospermák őseiről nincs felvilágosításunk. Talán a ló ősét felismerhetjük egy tertiärkori állatban. De miért nem mondhatom, hogy a sejtben magában, érzékeinknek megközelíthetetlen alakban, már megvolt legősibb ősömnek minden tulajdonsága, mikor a hypnosist vagy az őslénytant vagy az egész leszármazástant épp oly kevéssé értem? A majommal, az intelligensebbel, vérem vegyi összetétele és agyam szerkezete rokon. De mit jelent ez? Közös ősünk volt, vagy tőle származtam? Még egy majmot se láttak oly fejlettnek, mint akár a diluviális ősembert s még egyet se neveltek oly intelligenssé, mint aminővé egy süketnéma-vak ember, teszem fel, Helene Keller emelkedett. A természettudós kése alá csak hulla kerül s a logikai levezetéseknek ma oly erős hitre van szükségük, mint a csodáknak. A lélektanban többnyire csak holt érzetekről és megkövesedett képzetekről van szó.

Szomorodjunk el Reinkével s tűnődjünk el vele? "Méltán következhetik, hogy az exakt tudományokban is a legelemibb fogalmak és képzetek felett is annyi nézeteltérés van, mint a vallási és politikai kérdésekben. Az igazságért folytatott küzdelmekben a természettudományok segítségével se jutottunk előbbre".

Nem mondhatjuk, hogy a természettudományok helytelen irányban haladtak és hiányosan, elfogultan átnézett eszközökkel dolgoztak. Azt se, hogy ássuk ki ismét az ősi mítoszok és vallások mély tüzű serlegét, hogy sötét italukból igyunk világosságot. Hogy belőlük merítsünk lendületet egy egységes világfelfogáshoz. Mert erről van szó. A filozófiai egységről. Egy egységes világnézetről.