Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 2. szám
A naplóm - kusza és őszinte sorok - nem azért íródik, hogy kinyomassam. A magam számára és a magam kedvéért készül. Az emlék ugyanis nekem fontosabb és többet jelent, mint maga az élmény - a múlt zenéje a legszebb muzsikám -, egy sor kell, vagy egy név, hogy minden eszembe jusson - a kimondhatatlan és kifejezhetetlen is - az élet csodálatos tarkasága és zuhataga, ami áthullámzik az emberen - és ennek a nagy orkeszternek durva kottája az, amit sebtibe lejegyzek. Sajnos, ami e naplóban jelenthetne valamit, az egészen intim vallomásokat mellőznöm kellett, amit közreadhatok, azok csak foszlányok - attól tartok, nem is érdekesek.