Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 17. szám · / · Disputa

Bálint Aladár: Bonyodalmak a patina körül.

Patina: (lat.) Régi műtárgyak felületén az idő vasfoga által előidézett változás, rozsda v. másnemű burok.

Így írja ezt le egyszerű magyarsággal egyik kézi lexikonunk, és amikor az öreg templomok, kastélyok fedelén, tornyán kivirágzó zöld foltokat megpillantjuk, eltűnődve számlálgatjuk a nemzedékeket áthidaló esztendőket, amelyek az egykor ragyogó rézlapokat tisztes zöld palásttal betakarták.

A Zwinger karcsú tornyai, elegáns fedele, a Salute gyönyörű ívbe lendülő kupolája és száz meg száz öreg házfedél, a mesterét túlélő emberi munka tartós dicséretét sugározza le az alant nyüzsgő járókelőkre.

A patina, ez a jámbor, szelíd réteg, csúnyán megtréfálta a debreceni Kossuth-szobrot, illetve annak főalakját.

Megrongálódott, ahogy több napilap illő készséggel megírta.

Gattamelata szobrát néhány száz esztendő óta nap süti, eső veri, és a szobor is, meg a százesztendők folyamán rárétegeződött patina is vitézül állja az idők viszontagságát, és ez a szegény Kossuth-szobor, még fel sem állították, máris ilyen bajba került.

Megrongálódott a patinája, holmi esővíztől. Tetszik tudni, ez őrült kellemetlenség.

Joggal kérdezheti minden józan ember (szobrászok nem számítanak), micsoda patina rongálódhatott meg egy vadonatúj szobron? Egyáltalában, hogy kerülhet patina olyan bronzmicsodára, ami tegnapelőtt került ki az öntőműhelyből.

A kitűnő és zseniális Margó Edének, aki e szobrában bizonyára éppen olyan remekművel ajándékozta meg a hont, mint többi Kossuth-szobrot szállító kollégái, miért volt szüksége arra, hogy siettesse a természet munkáját?

Okosabb dolog patinát hamisítani a szoborra, mint régi szoborról lesikálni, lemaratni a rája került patinát? Aligha!

Az elárvult patina lezüllését megsirató kommüniké szerint Debrecen városában általános a felzúdulás e botrányos könnyelműség miatt.

Ki hitte volna, hogy a cívisek ennyire szívükön viselik ezt a félmilliméternyi réteget.

Olyan réteget, amit ízléstelen szokásban megrögzött kéz von a becsületes matériára. Ami nem is réteg, hanem csak piszok.