Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 9. szám · / · Szabó Dezső: Újabb irodalmunk és legújabb irodalomtörténetünk

Szabó Dezső: Újabb irodalmunk és legújabb irodalomtörténetünk [+]
I.

A "Műveltség Könyvtára" vállalatban a magyar irodalomnak új története jelent meg. A kritikus előtt az állásfoglalás kétféle lehetősége áll. Az első: megnézni, mi a szerkesztők nézőpontja, célja, s beállva ebbe a nézőpontba, magáévá téve e célt, konstatálja, hogy vajon megtalálták-e az alkalmas eszközöket, a legszerencsésebb formát. A másik: a kritikusnak megvannak a saját föltételei egy új magyar irodalomtörténettel szemben, s ezekhez a föltételekhez méri a mű értékét.

E kétféle eljárást - melynek egyikéről lemondani igazságtalan, a másikát mellőzni nem emberi - jelen esetben igen könnyen egyesíthetem. Ugyanis azzal a hittel tehetem magamévá a szerzők nézőpontját, célját, hogy azok saját feltételeim mellett érvényesülhetnek legintenzívebben. Tudom, sokat fogok mondani, amik régóta nem új dolgok, s amikre a magyar intelligencia legjavában titkos igenlés lappang. De azt is tudom, hogy éppen ezekre irodalomtörténetünk - hogy is mondjam - hivatalos művelői a céh-tudósság speciális mosolyával fogják mondani, hogy ez tőlem jön, és nem kell komolyan venni. Igen sok nézetem s ezek közül épp azok, melyek előre harcoló kultúránk kiválóiban kipróbált igazságok, rikító szélsőségeknek fognak tekintetni. Miért? Szűkkörű szellemi életünk azon fátumánál fogva, hogy itt minden 20 évesnél idősebb munkás "tisztességes" helyet kíván magának a "tisztességes" társaságban, s őrizkedik az érdesebb igazságok konstatálásától. Pedig soha nem kívántam kevésbé a harcot, mint most. Soha nem volt több okom univerzális szeretettel ölelkezni az emberek felé, soha nem éreztem magam nagyobb indulgenciával mindenki rokonának. És aligha van valaki, aki kevésbé kívánja azt a szerepet, hogy "megmondja az igazat". Nagyon szeretném, ha egyes mondásaim senkinek sem lennének kellemetlenek. És ha mégis úgy lesz, kérem meggondolni, hogy ezek megírásánál azt a kötelességet követtem, melyet a nyomtatott betű ró a lelkiismeretre.

 

[+] A Műveltség Könyvtára. A magyar irod. története. Szerkesztette Ferenczi Zoltán. Írták: Pintér Jenő, Kardos Albert, Endrődi Sándor és Ferenczi Zoltán.