Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 20. szám · / · Figyelő

Kende Ferenc: A XI-es terem
(A kubizmus a Salon D'Automne-ban)

Párizs, 1912. október 7.

Metzinger »Táncosnő« képe előtt vagyunk. Sugarak, síkok, vonalak és színhatások keverékéből női alak bontakozik ki homályosan, ideges rezgéssel. A vászon többi részét kápráztató érthetetlenség födi. A megdöbbenés és megérteni akarás odaláncol, előre- és hátralépések között nehéz pillanatok múlnak ... Azután egy ülő nőt, egy férfit, egy másikat, páholyokat, asztalokat veszünk észre. Kabaré. Már látjuk a lámpasort, az üvegeket és poharakat az asztalon, érezzük a parfümmel kevert füst szagát, a hangulat forróságát. Megértjük a táncosnő hajlását minden méretében s látjuk minden mozdulatát abban a területben, melyet mozgásával lefoglal.

A háta mögé is vélünk látni, de itt már színek és vonalak érthetetlenségben folynak össze.

Metzinger tavalyi képei új stílushoz nem szokott szemünknek még elviselhetők voltak, de most legjobb akaratunk is hajótörést szenved. Ő a kubisták legerősebbje, apja az irányzatnak. Finom természetű ember s ezt munkájában is érvényesíti.

Markánsabbak és érthetetlenebbek, a kubisták által nem sokkal kevesebbre becsült Le Fauconnier vonalai és színei, melyek egy »medvevadászatot« ábrázolnak. A becsületes és képzett nézésű embert a kétségbeesés környezi, de éppen olyan kevés eredményre jut minden erőlködés itt is, mintha csak Léger geometrikus formáinak értelmét szeretnők felfogni.

A tömegeknek és súlyoknak ábrázolása e képeken az alaptétel. A kubista szobrászathoz menekülünk segítségért, hogy így jussunk a megértéshez.

A szobrászatban két név lett ismert; Csáky József (szegedi fiú) és Archipenko.

Csáky egy szoborcsoportot állított ki. »Táncosnők« a neve. Egységes, mechanikus mozgás; eddig ily formán ki nem fejezett belső erőket éreztet a csoport. Nemcsak területet tölt be az anyag, hanem erőt sugároz ki olyképp, hogy a tömegviszonylást domborítja ki.

Ez a cél a festésben is. A kubista a tudatos akarat kifejezésére törekszik a tömegismeret s a töltött súlyok ábrázolásával. A levegő perspektíván s színnaturalizmuson alapuló impresszionista térillúziók helyett a tömegviszonylást, meghatározott vonatkozásokat, absztrakt formákat fejez ki. A tértulajdonságokat súlyméréssel, köbösszehasonlítással érti meg s vonalakkal állítja össze. A fő fontosságú tehát az absztrakt formák és nem a dolgok naturalista rendje.

A mindenség látható, illetve külső tárgyai csak előfal gyanánt szerepelnek az egyenlítés bizonyítására. A kubista nézésének minden egy központ, mely mindenfelé erőket lövell ki.

Súlyviszonyítás tértulajdonságokkal! Szédületes matematikai kavarodás - ennek ritmust adni, itt rendet teremteni: ez a kubista törekvése.

A formák teljes ábrázolására törekvő kubista, ha fest vagy mintáz, már az agyában teljesen befejezett munkát mond el, megcsinált dolgot hajt végre. A tudás tiszta kifejezése a művészetben.

Ezért a kubista művész tagadja, hogy teljesen új volna. Mint ahogy a futurizmus sem volt újszerű - bár ezt sokan állították - hanem az impresszionizmus befejezése volt, úgy a kubizmusnak is megvan a művészetek elejéig nyúló története.

A dolgok ide alakulása valójában Gauguin nevéhez fűződik, ki az alig ismert primitív néger szobrászatot hozta felszínre. Utána Picasso tanulmányozta, sőt egy időben utánozta a néger primitíveket. A kubizmusnak alapja a szobrászat s innen alakult ki az absztrakt formák alkalmazása. Ezzel a törekvéssel egy időben lépnek fel, akik a tiszta tudás alkalmazását hirdetik s akik Grecótól származottnak vallják magukat. Ezek voltak mesterei, ezek formálták Metzingernek, az első kialakult kubistának, meglátását. Ő volt az, ki az új elemet, a »térplasztikát« hozta a művészetbe. Minden logikus nála, minden megokolt s minden törekvése leolvasható munkájáról.

Nem profánság, de a kubista hitvallás Leonardo da Vinci hátrahagyott írásaiból bizonyítja igazságait. A Mona Lisa fején mestere négy esztendeig dolgozott, keresve a plasztikai tökélyt, a fej minden oldalának megéreztetését. Ez a kubizmusnak fő problémája. Ezt keresik a forradalmi XI-es teremben. Ez a kubista álláspont, ez az iskola hivatalos nézetének megközelítése.

Kiknél van az igazság? Ezt bízzuk, mint annyi mindent, a jövőre.

Én még a Metzinger vászna előtt állok s mégsem értem, ez most az én igazságom.

De tisztelettel hallgatom ez apostoli fensőbbséggel beszélő embereket, kik a sok gúny és gyülölség közepett némán állanak, mint az arab bölcs: a kutya ugat a karaván halad ...