Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 17. szám · / · Paul Claudel francia költő verseiből

Paul Claudel francia költő verseiből
I.

Vedd vissza a talentumot Uram, az enyémet.
A bankár fel nem váltotta, el nem fogadta,
Viszem, mutogatom ezt az idegen fémet,
Jártam a boltosoknál, mind visszaadta.

Járok-kelek, kinálom: semmit se adnak rája.
Csak én érzem, milyen nehéz, mikor emelgetem.
Se csorbája, se kopása, Uram, ládd semmi hibája:
Azon fényesen adom vissza. Nem kell nekem.

Csinálj vele amit akarsz. Itt van ni, vedd el.
Csak vedd el. Tudom sok ebből nincsen.
A földből virágot, gyümölcsöt a te szent kezeddel
Csak Te tudsz kiráncigálni. Éntőlem vedd el a kincsem.

Én itt szikkadt, üres barázdák közt bolyongok.
Verejtékemnek semmi láttatja ezen
A világon. Megszámoltatsz majd s nem tudom mit mondok.
Ha kérded mit végeztem: üres a két kezem.