Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 14. szám · / · Radó Sámuel: Politikai frázisok és jelszavak

Radó Sámuel: Politikai frázisok és jelszavak
Általános szavazatjog és magyar szupremácia

Az imént kifejtett elvről széltében azt mondják, hogy a magyarság érdekeit veszélyezteti. A veszély abban állna, hogy vagy száz nemzetiségi képviselő, ki az általános szavazati jog alapján a házba kerülne, a magyar szupremácia megtámadását jelentené, sőt föderalista és irredentista áramlatok is felszínre jutnának.

Lássuk már most, mennyiben van ezeknek az aggályoknak reális alapjuk.

A szupremáciának féltése abból indul ki, hogy a képviselőház mindenható. És ha a magyarság ezt a nagy hatalmát a képviselőház megfelelő összeválogatása által magának lefoglalja, akkor nekünk nyert ügyünk van. Nem kell sokat bizonyítgatnunk, hogy ez a nézet nagyon téves és megtévesztő.

Hiszen igaz, a parlamentnek hatalma nagy, a parlamenti szószék minden kijelentésnek nagy rezonanciát ad. De azért teljesen elhibázott volna azt hinni, hogy a parlamenti szupremácia már az igazi szupremáciát jelenti és ha a nemzetiségeket a képviseltetéstől elütjük vagy megrövidítjük, ezáltal sikerült volna befolyásukat neutralizálni.

Lám a szocialistáknak nincs egy szál képviselőjük sem, mégis tagadhatatlanul nagy erőfaktor gyanánt szerepelnek a közéletben.

Éppen a szocialistáknak parlamenten kívüli hatalma bizonyítja tételünk helyességét, hogy a parlamentnek csak annyiban van hatalma, amennyiben a népből annak hű képviseltetése által tud erőt és hatalmat meríteni. A régi országgyűlés lehetett igazi képviselőtestület, bár csak az ország nagyjai foglaltak benne helyet. De akkortájt a nagy feudális urak feltétlenül rendelkeztek a jobbágysággal és pórnéppel és amit ők határoztak, annak a többi osztály vakon és akarat nélkül vetette magát alá, kivéve az esetet, ha ellenkezésüket véres pórlázadásokban juttatták kifejezésre. Mai napság azonban a helyzet egészen másképp áll. Minden néprétegnek egészen különleges felfogása van, s van külön érdekköre, határozott irányú közvéleménye és öntudata. Minden népréteg követeli a képviseltetés jogát.

Amennyiben annak az osztálynak embereit kizárják, egyszersmind megfosztják a parlamentet az erőnek ama részétől, mely egy bizonyos osztály helyeslésében és hozzájárulásában rejlik. Nem lehet tehát egy osztályt sem képviseltetési jogában megrövidíteni, anélkül, hogy egyszersmind az egész parlament hatalmát meg ne csonkítsuk és lejjebb ne szállítsuk. A parlament éppen annyit veszít erkölcsi erejéből és egyetemes karakteréből, amennyit egy bizonyos osztály vagy csoport kizárásával tőle megvonnak.

Amennyit tehát a nemzetiségek mellőzése által a szupremácia formálisan nyer, annyit veszít az súlyban és tartalomban. Nem is szólva arról, hogy a parlamentarizmus ilyen mesterkedés folytán rendfenntartó hatásában is gyengül. Mert az az osztály, mely a parlamentből kiszorul, természetesen arra igyekszik, hogy azt más téren kipótolja. Egész erejével a sajtó, az egyesülési jog kihasználására veti magát és, mint a tapasztalat mutatja, még bankalapítás által is új erőforrásokhoz tud jutni a nemzetiségi agitáció.

Midőn azonban bebizonyítottuk, hogy az általános tétel, mely a parlament és egyes néprétegek képviseltetésének helyes és igazságos viszonyáról szól, feltétlenül áll, szükséges, hogy azt néhány megjegyzéssel kiegészítsük.

Nem helyes az a nagyon elterjedt nézet, hogy valamely reform jó lehet külországoknak, fejlettebb nemzeteknek vagy egységes nemzetnek, de Magyarország különleges helyzetének nem felel meg. Igaz csak az, hogy a tulajdonképpeni magyar közvélemény annyira aggódik a szupremácia fenntartása miatt, hogy inkább lemond a parlamenti hatalom teljességéről és fejlődéséről, csak hogy ezt az ő szupremáciáját, habár ez inkább külsőleges és formális, minden támadás ellen biztosítottnak lássa. A nemzetiségi agitáció ezt az érzékenységet még növeli, és elvégre mikor hetvenmillió német szupremáciáját hárommillió lengyel ostromától félti, teljesen érthető, hogy a magyarság is nyugtalankodik, s a nemzetiségi viszály korszakában magát ebben a pontban leginkább megsebezhetőnek tartja.

Innen magyarázható az a különös jelenség, hogy inkább gyengítik a parlament ellentálló képességét a koronával és Ausztriával szemben, csakhogy annak egész erejét a nemzetiségek túlkapásai ellen tudják csatasorba állítani.

Ez az egyoldalúság és elfogultság a jelenlegi szellemi diszpozícióban gyökerezik, mely a nemzeti érzést izgatja, éppúgy, mint a múlt századokban a közérzület a vallási különbségekben csúcsosodott ki s a teológiai irány a politikát éppúgy befolyásolta, mint manapság a nemzeti érzés dominál. A politikus tehát egy egész határozott tendenciával áll szemben és ha a vezető emberek, már tekintettel arra, hogy ennek az irányzatnak túlcsapongása államérdekbe is ütközik, a sovén sötétlátásnak nem is fognak korlátlanul helyt adni, mégis kénytelenek ezt az érzést számba venni és reformterveik koncepciójában valahogyan kielégíteni.

Ennyi, de csak ennyi az a befolyás, melyet Magyarország különleges helyzete a választóreform kialakulására gyakorol. Megállapítjuk egyszersmind, hogy egy aggály, ha objektíve nem is helyes, de a kedélyeket izgalomban tartja, a politikus előtt minden esetre bizonyos súllyal bír. Ez az eset forog fenn a magyarságnak a nemzetiségi kérdésben érzett nyugtalanságánál is. Ennek hasonmását találjuk az angoloknál, kiket közismert higgadtságuk nem óv meg attól, hogy a németekkel szemben tele gyanúval ne legyenek és rémlátásaikban ne hallják a London felé felvonuló német csapatok dübörgését.

Ez a néplélek sötét ösztöne, ez egy hatalmas tömegérzés, mely minden bizonyítéknak és csillapításnak ellentáll, mígnem magától lelohad és szétfoszlik, miután bizonyos idő múlva mérgét kiadta és kitombolta magát.

Bizonyos, hogy csak a demokrata választójog, az általános szavazati jog teljes kiépítése fogja, ámbár csak hosszú viaskodás után; a nemzetiségek harmóniáját megteremteni s egy egységes nemzeti együttérzést származástól és nyelvkülönbségtől függetlenül fejleszteni, de éppoly biztos, hogy éppen e tekintetben kritikus időben élünk, melyben ezt a boldog korszakot csak lassú átmenetben lehet előkészíteni.