Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 15. szám
Most dobtak el: zuhantott fáklya
Alvandó, vén fejem,
Most már elhagyom az Istent is,
Mert elhagyott a félelem.
Rettegő szemeim ragyogtak,
Mint téli csillagok,
Most elhagyott engem már minden,
Mert a félelem elhagyott.
Nyitott sírokat léptem által
Halálos éjjelen
S fogaim sem vacognak többé,
Mert elhagyott a félelem.
Most már rosszabb vagyok, veszendőbb
Mint elcipelt halott.
Jaj, jaj, nem érzem, hogy élek már,
Mert a félelem elhagyott.