Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 14. szám

Babits Mihály: Bergson filozófiája

A XX. század első nagy metafizikai rendszerét francia ember adta a világnak: Bergson Henrik.

A filozófiához voltaképpen mint a valláshoz minden igazi léleknek köze van: de Bergson filozófiája kétszeresen érdekelheti az irodalmi érdeklődésű magyar olvasót. Először Bergson nem tisztán a tudósoké: őt hazájában is az írók és művészek filozófusának tartják. Másodszor visszahatás a német mechanikus világnézet ellen, mely drótba akarta kötözni a világot s gyávává tette a gondolkodást. Ezt a világnézetet (minden kriticizmust, asszociatizmust, élettani mechanizmust beleértek) Bergson a saját fegyvereivel, kísérleti lélektannal, darwinizmussal támadja meg s ha meg nem ölheti a vasóriást, mégis lelöki a trónról, megszüntetvén egyeduralmát. Valóban Bergsonban a szabadítót kell látnunk, aki oly álmokat hoz vissza, melyeket régen elveszetteknek hittünk, oly tájakra vezet, melyek felé már nézni sem mertünk. Aki nem hisz neki, olvasva lehetetlen erősebbnek és szabadabbnak nem éreznie szellemét.

Bergsont reakciósnak mondják; az; de ez a reakció szabadságot jelent.

Magyarországon még semmi érdemlegeset nem mondtak Bergsonról [*] ; én is keveset mondhatok és tökéletlent. Új filozófiát ismertetni a legnehezebb dolgok közé tartozik; a megértésnek is érnie kell; s Bergsonnál ki foglalkozik nehezebb, mélyebb, bonyolultabb problémákkal? ki hatolt mélyebben beléjük? S népszerűnek kell lennem és rövidnek s idegen nyelven, irodalom nélkül: mindmegannyi akadály, melyeken míg áttörnek, megsápadnak a gondolatok, tán meg is változnak. Mindegy: ha elvihetem olvasóimat ebbe az új gondolatvilágba, vágyat ébresztek olvasni bennük e mély és nehéz könyveket: elég.

 

[*] * Tudtommal csak dr. Ányos István ismertette két (rövid és kissé felületes) bírálatában a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, Prohászka püspök, nemrég, úgy látszik, beszélt róla akadémiai székfoglalójában.
De hazájában nagy népszerűségre tett szert a bergsonizmus; s Németországban nagy ellenzéket ébresztett.
Ideírom Bergson négy munkájának - melyeknek eszméit ez értekezésben veszi az olvasó - címét, megjegyezve, hogy a Bibliotčque de philosophie contemporarienben mindenike már hat-hét kiadást ért: francia filozófiai könyvnek nagy siker:
Essay sur les données immédiates de la conscience.
Matičre et Memoire.
Le Rire.
L'évolution créatrice.
Bergson az Institut tagja, a Collčge de Francé tanára.
Meg kell jegyeznem, hogy e dolgozat Bergson filozófiájának csak népszerű ismertetése, nem méltatása vagy kritikája akar lenni, aminek a magyar közönség előtt teljesen ismeretlen tárgyra nézve értelme sem volna.

 

1. A teremtő idő

2. Az értelem korlátai

3. Lélekmérés

4. A szabadság

5. A nevetés

6. A tudat keletkezése

7. A fájdalom keletkezése

8. A mozgás ritmusa

9. Anyag és emlékezet

10. A valódi mozgás

11. Az anyag keletkezése

12. Az élet lendület

Befejezés: Az intuíciós filozófia