Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 9. szám

NAGY ZOLTÁN: PÁVA A LÉPCSŐN

Az emlékek porló kövéből
Kastély áll lelkem udvarán.
Ódon tornyok hallgatva állnak,
Kőlépcső visz zárt ajtajának.
Senki... Csend van. Alvó magány.

Lelkemben őszi délután van,
A nap süti a tornyokat,
S az antik lépcsőn, mint egy dráma,
Aranyos-zöld ragyogó páva
Megy föl lassan: egy gondolat.