Magyar Könyvszemle 113. évf. 1997. 2.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

SZEMLE

Petrik-emlékkötet. Szerkesztette Nagy Anikó. Bp. 1996. OSzK, 87 l. (Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 8.)

Az Országos Széchényi Könyvtár néhány éve indított füzetsorozata a könyvtáros szakma legváltozatosabb területeinek ad publikálási lehetőséget. A nyomdatörténetet, restaurálást, sajtótörténetet, olvasáskutatást reprezentáló kiadványok után ezúttal a magyar nemzeti bibliográfia egyik jelentős személyiségének, Petrik Gézának állít emléket.

Petrik Géza születésének 150. évfordulóján a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Bibliográfiai Szekciója, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete szervezett tudományos megemlékezést. Az előadások jegyzetekkel kiegészített változatát Nagy Anikó szerkesztette kötetté. A dolgozatok tárgyilagos tisztelettel közelítik meg a könyvkereskedőből bibliográfussá lett Petrik kudarcoktól sem mentes pályáját és értékelik tevékenységének máig élő hatását.

Kégli Ferenc Petrik Géza élete és munkássága című tanulmányában az antikvárius és bibliográfus pályáját egységben tekintve térképezi fel a retrospektív nemzeti bibliográfia jelentős alakjának tevékenységét és korrigálja a legújabb szakirodalom (UMIL) téves adatait is. Varga Sándor „obsitos könyvárus” többször foglalkozott már Petrik különböző bibliográfiai köteteinek kiadástörténetével (Magyar Könyvszemle, 1980. 264–279., 1987. 19–31., 146–150.) illetve A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapításával (Bp. 1980.). Ezúttal csatlakozva Kégli tanulmányához, A könyvkereskedelem – a nemzeti bibliográfiákért c. összefoglalásában a két könyves szakma egymásrautaltságához szolgáltat adalékokat. Írása után idézhetjük Zöld Ferenc dolgozatát, aki mint gyakorló könyvkiadó A Magyar Nemzeti Bibliográfia és a kereskedelmi bibliográfiák könyvkiadói hasznosításához fűz, a mai könyvkiadási helyzetet is minősítő, megszívlelendő gondolatokat.

Petrik munkásságának folytatói, az Országos Széchényi Könyvtár bibliográfiai műhelyeinek szorgos munkásai számolnak be tevékenységükről a kötet további lapjain. A Régi Magyarországi Nyomtatványok Szerkesztőségében több, mint negyedszázada folyik az a feltáró és regisztráló munka, amelynek eredményeképpen megjelenhettek a Petrik-féle bibliográfiák kiegészítő kötetei és a használathoz nélkülözhetetlen alapvető segédletek, a nyomda- és kiadástörténeti mutatók (Pavercsik Ilona: A Petrik-bibliográfia kiegészítései). A Petrik V–VIII. kötetei a 18. századi könyvkiadás feltérképezésével az irodalomtörténészek számára nélkülözhetetlen kézikönyvsorozatot tettek teljessé. Történeti visszatekintést olvashatunk Szabó Sándor tollából (Retrospektív nemzeti bibliográfiák Petriktől napjainkig), de utal a szerző arra is, milyen bibliográfiai munkálatok hiányoznak vagy maradtak töredékesen személyi és anyagi feltételek hiányában. A számítógépes bibliografizálás kérdéseivel foglalkozik Berke Barnabásné tanulmánya (A kurrens magyar nemzeti bibliográfiai rendszer mai problémái), felhíva a figyelmet arra, hogy szakmai felkészültség, bibliográfiai szolgálat mellett a nemzeti bibliográfiák további sorsának kulcsszavai „a szűkös pénzügyi fedezet” és az „állami feladatvállalás” lesznek. [243

Gazda István tudománytörténész összefoglaló értékelését (Petrik könyvészetének helye a magyar művelődéstörténetben) hagytuk ismertetésünk végére, mert benne nemcsak Petrik áldozatvállaló tevékenységének, hanem könyvtárosok százainak szolgáltat igazságot, amikor leírja: „kortársai nemigen óhajtották a tudósok sorába emelni, elvégre alig tett valamit: két évszázad magyar irodalmát, a szépirodalmi műveket és a szakkönyveket, a tankönyveket és a gazdasági könyveket, valamint a hungarikák egy részét emelte felszínre a feledés homályából, hogy azután tudósok százai az ő műve segítségével írhassák meg kisebb-nagyobb disszertációjukat, s lehessenek taggá fontos vagy kevésbé jelentős tudós társaságokban”.

Németh S. Katalin