Magyar Könyvszemle   2. évf. 1877. 5.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

[261A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK MAGYAR TÖRTÉNETI ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA.

II. Endre.[1] (1205–1235.)

3. 1217. Vruz zalavári jobbágyot testvéreivel egyetemben a várjobbágyok sorából kiveszi.

A hártya oklevélről lefüggő pecsét elveszett.

4. 1222. Osl ispán fiainak a sopronyi várhoz tartozó Moglocha nevezetű földet adományozza.

A lefüggő viasz pecsét alakja és nagysága miatt kiváló figyelmet érdemel. Az ily pecsétek, melyek kenyér-alakúaknak (in formam panis) neveztetnek, igen ritkák. Ezen pecséten a trónon ülő király alakja, a nap és hold által környezve tünik elő. A király czímeit tartalmazó körírat olvashatatlan.

IV. Béla. (1235–1270.)

5. 1265. augusztus 1. Miklósnak, Pál fiának, Beych nemzetségből, Hricsó várát összes tartozékaival adományozza.

Az oklevél nemcsak a király kettős pecsétjével van ellátva, melynek azonban csak töredéke maradt fenn, hanem egyúttal Fülöp esztergomi érsek pecsétjével »nagyobb biztosság kedveért, és nehogy gyanú támadhasson« – mondja az oklevél, mert Miklós, kinek javára az kiállíttatott, az alcancellárnak unokaöcscse volt.

V. István. (1270–1272.)

6. 1271. Mihálynak, Ubul fiának a Szabolcs megyében fekvő Nukupul és Tuch nevű lakatlan földeket adományozza.

A függő pecsét elveszett.

IV. László. (1272–1290.)

7. 1274. jul. 18-án. Duruzlou mesternek, az Ottokár ellen viselt hadjáratban szerzett érdemei jutalmául, a vasvári várnak Rum nevű lakatlan földjét adományozza.

A függő pecsét elveszett.

[263III. Endre. (1290–1301.)

8. 1298. april 9-én. Jakab ispánnak az ungmegyei Ruzka nevű földet adományozza.

A lefüggő kettős pecsétnek csak töredéke van meg. Egyik lapján a trónon ülő király, a másikon az ország czímere: kettős kereszt, a félhold és nap által környezve.

Fenena, III. Endre neje.

9. 1295. szeptember 8. Buda. Deuecheri Márton ispánnak, a veszprémmegyei Isay nevű királynéi földet adományozza.

Az oklevél hátlapjára nyomott pecsét levált.

Ottó. (1305–1308.)

10. 1307. febr. 8-án, hamvazó szerdán. Várad. István mesternek, Mihály ispán fiának, az Omode nádor által elfoglalt szabolcs- és szathmármegyei birtokait visszaadja.

Róbert Károly. (1308–1342.)

11. 1312. május 27-én. István, László és Mihály mestereknek, Mihály ispán fiainak, az Omode nádor által elfoglalt jószágaikat visszaadja.

A lefüggő kettős pecsét épen van fenntartva: egyik oldalán a trónon ülő király, a másikon az ország czímere, a kettős kereszt.

Drugeth Fülöp nádor. (1321–1328.)

12. 1324. april 6. Itéletlevél gömörmegyei birtokokról.

Lefüggő pecséttel, melyen lovon ülő vitéz kivont karddal látható.

I. Nagy Lajos. (1342–1382.)

13. 1351. deczember 11. A budai országgyűlés végzései, melyekben Lajos az arany bullát megerősíti, de a negyedik czikket, mely a nemeseknek jószágaikról szabad rendelkezési jogot biztosított volt, módosítja, s ez által az ősiséget életbe lépteti.

A jelen példány Bereg megye számára van kiállítva. Lefüggő kettős pecséttel.

Erzsébet királyné, Nagy Lajos özvegye.

14. 1384. jul. 19. Buda. Tamás szent-györgyi grófnak, Dalmáczia és Horvátország bánjának meghagyja, hogy a Sebenico dalmácziai város területén lakó oláhokon, az általok okozott károkért, 200 frtnyi bírságot vegyen meg.

[264A királyné pecsétjével, mely egy liliomot (Anjou-czímer) tűntet fel.

Mária királynő. (1382–1395.)

15. 1386. junius 22. Buda. Bissenus (Besenyő) Istvánt a Kőrös-hegyen fekvő szőllei után a kilenczed fizetésétől felmenti.

A hártyára nyomott veres viasz pecséten az ország czímere: négy pólyás pajzs.

Tvartkó bosniai bán.

16. 1387. A bán, testvére, anyja és tizennégy bosniai főúr biztosító oklevelet állítanak ki Vlatkó gróf részére az iránt, hogy rokonának Pavlovcic Gergelynek hűtlenségeért őt nem fogják felelősségre vonni.

Ó-szláv betűkkel, bosniai nyelven.

A függő pecséten Tvartkó czímere: lándzsás lovas, latin és bosniai körírattal.

Nápolyi László, ellen-király.

17. 1403. október 19. Zára. Igéri, hogy Sebenico és Trav dalmáciai városokban erősségeket nem fog építeni, és a város régi szabadalmait tiszteletben tartandja.

A király aláírásával: Ladislaus Rex manupropria. (Megjegyzendő, hogy a XV-dik század közepéig a királyok rendszerint nem írták alá okleveleiket, s ezeken általán aláírások nem fordulnak elő. A pecsét volt a hitelesség biztosítéka.)

Zsigmond király. (1387–1437.)

18. 1415. márcz. 24-én. Constanz. Melletei Baroczi Jakabnak czímert adományoz.

Az oklevél élén az adományozott czímer le van festve. Lefüggő pecséttel.

19. 1431. junius 28. Nürnberg. Jósának, a kúnok bírájának czímert adományoz.

Az oklevél élén az adományozott czímer le van festve. Lefüggő pecséttel.

20. 1416. szept. 4-én. Garai János. Threwtwl Miklós volt tárnok, Lévai Cseh Péter főlovászmester, Marczali Dénes, Dombói György, Tamás somogyvári apát, Máté czikadori apát, Pál báttai apát és több főúrnak megbízottja.

[265Pécsi tanácskozmányukból gyűjtéseket rendeznek a vármegyékben, a török fogságba esett magyarok váltságdíjának összeszerzésére.

Nyolcz, papirra nyomott pecséttel, melyek közűl a két első levált. Több példányban volt kiadva.

(Közli Fejér. Tom. X. vol. VIII. 564. l.)

Ozorai Pipo, temesi főispán.

21. 1416. febr. 1. Remethe Jánoshoz intézett levél, birtokügyben.

Brankovich György, szerb deszpót.

22. 1435. jun. 2. Pálóczi Máté nádorhoz intézett levél, Debreczen város panasza tárgyában, a melynek a deszpót földesura volt.

Albert király. (1437–1439.)

23. 1438. jun. 23. Szathmár megyéhez intézett rendelet, hatalmaskodási bűntény tárgyában megindítandó vizsgálat iránt.

A papirra, veres viaszba nyomott királyi pecséttel.

Erzsébet királyné, Albert özvegye.

24. 1440. jan. 7-én. Szathmár megyéhez intézett rendelet, birtokügyi per tárgyában.

A papirra nyomott királyi pecséttel.

I. Ulászló. (1440–1444)

25. 1444. aug. 28-án. Várad. Rádó Pál szabadszállási kúnt fiaival együtt a közterhektől felmenti.

Úgy az oklevél élén, mint a levált pecsétnek helyén olvasható: »Relacio Emerici filii woyvode de Marczali.« Hasonló feljegyzések gyakran fordulnak elő az okleveleken, és jelezik azt az országos tisztviselőt, kinek előterjesztésére az oklevél kiállíttatott.

Cesarini Julian bibornok pápai követ.

26. 1444. jun. 9. Buda. A nagyváradi káptalan két kanonokját megbizza, hogy a szathmári főesperes és a tusnádi vicarius között fennforgó perben itéletet hozzanak.

A bíbornoknak lefüggő pecsétjével.

Az országtanács, (mely a várnai csata után a trónüresedés ideje alatt szerveztetett.)

27. 1446. jun. 15. Megerősíti I. Ulászló királynak Szentmiklósi Pongrácz részére kiállított oklevelét, melyben Ovár és Sztrecsen várakat 12,000 forintban elzálogosítja.

[266Az országtanács függő pecsétjével. Veres viaszba nyomott kettős kereszt, ily körirattal: »Sigillum Universitatis Regni Hungarie.«

V. László király. (1440–1457.)

28. 1453. februar 1. Elfogadja az országgyűlés által eléje terjesztett hitlevelet.

A hártyára nyomott királyi pecséttel.

Hunyadi János kormányzó (1446–1553.)

29. 1452. jan. 20-án. Mayus Mártonnak és Ketz Jánosnak a szabolcsmegyei Tetétlen birtokot adományozza.

A hártyára veres viaszba nyomott pecséttel.

Hunyadí Mátyás király. (1458–1490.)

30. 1461. april 30. Buda. Parlagi Ferencz marmarosi főispánnak és Parlagi János budai tiszttartónak az abaujmegyei Boldogkő várát adományozza.

A király sajátkezű aláirásával és a hártyára nyomott pecsétjével.

Hunyadi Erzsébet, Mátyás királynak anyja.

31. 1470. febr. 1-én. Ó-Buda. Ujváros mezőváros közönségéhez intézett rendelet aziránt, hogy a Kallai Jánostól elvett ingóságokat bocsássák vissza.

A királyné így czímezi magát: »Elisabeth Genitrix Serenissimi domini Mathie …«

A papirra veres viaszba nyomott pecséttel.

Beatrix királyné, Mátyás neje.

32. 1488. augusztus 6. Bécs. Pozsony, Somorja és Szerdahely városok közönségéhez intézett rendelet, bizonyos malmok tárgyában.

A királyné sajátkezű aláirásával, és papirra nyomott pecsétjével.

Corvin János, Mátyás fia.

33. 1492. julius 2. Kawka László nevű tárnokmesterének Nyitra megyében jószágot adományoz.

A herczeg sajátkezű aláírásával, és a papirra veres viaszba nyomott pecsétjével.

Mátyás király nagy kettős pecsétjével ellátott oklevél.

34. 1476. sept. 5-én. Kinisy Pálnak Lethava várat, a hozzátartozó jószágokkal adományozza.

[267A lefüggő nagy kettős pecsét, mely eredetileg szabadon volt, és ujabban helyeztetett üveg alá, egyik oldalán a trónon ülő királyt, a másikon Magyarország és melléktartományainak czímereit viseli.

II. Ulászló. (1490–1516.)

35. 1510. november 20. Nagyszombat. Nádasdi Erchi Albertnek, az erdélyi vajda titkárának nemesi czímert adományoz.

Lefüggő pecséttel.

36. 1504. márczius 2-án. Buda. Wayzpracher Ulrik Kabold ura részére kiállított kötelezvény 6000 forintról.

A király sajátkezű aláírásával.

Anna királyné. II. Ulászló neje.

37. 1506. april 13. Buda. Körmöcz város tanácsát felhívja, hogy a Körmöczön lakó velenczei származású Fülöp orvost küldje hozzá Budára.

A királyné saját aláírásával.

II. Lajos. (1516–1526.)

38. 1525. november 12-én. Buda. Selmecz város tanácsához intézett levél, melyben értesíti, hogy Bornemissza Péter tanácsosát fontos ügyekben Selmeczre küldi.

A király sajátkezű aláírásával.

Mária királyné, II. Lajos neje.

39. 1522. jun. 16-án. Prága. Selmecz város tanácsához intézett levél. Biztosítja, hogy a várost szabadságaiban fenn fogja tartani.

A királyné saját aláírásával.

Széchi Dénes bíbornok, esztergomi érsek.

40. 1464. márczius 31. Székesfehérvár. A kassai szent Lélekről czímzett templomnak búcsút engedélyez.

A többi magyarországi érsekek és püspökök – kik ugyanakkor Mátyás koronázása alkalmából Székesfehérvártt voltak – magok részéről szintén búcsút engedélyeznek ugyanazon egyháznak.

Az érsekek és püspökök lefüggő pecséteiből csak Széchi Dénesé maradt meg.

A bíbornoki-collegium fényesen kiállított oklevele.

41. 1483. január 22. A kassai szent Erzsébet-egyháznak búcsút engedélyez.

A lefüggő pecséteket tartalmazó pléhtartókból a viasz kiesett.

[268Szapolyai István.

42. 1463. september 9-én. Késmárk. Bártfa város tanácsához intézett levél, a cseh rablók ellen intézendő hadjárat tárgyában.

Vitéz János esztergomi érsek.

43. 1467. jul. 18-án. Esztergom. Pozsony város tanácsához intézett levél, melyben értesíti, hogy az ama városban alapított egyetemhez kinevezett tanárok közelebb meg fognak érkezni, minélfogva felkéri a tanácsot, hogy azokat fogadja szívesen, és az intézetet részesítse támogatásában.

Báthori István erdélyi vajda.

44. 1490. november 3-án. Vácz. A szebeni városbiróhoz intézett levél, adósság kifizetése tárgyában.

Enyingi Thewrewk Imre.

45. 1485. márczius 31-én. Várkony. Kállai Jánoshoz intézett levél, magánügyekről. Az utóirat magyar nyelven van írva.

Ujlaky Lőrincz herczeg.

46. 1493. febr. 8-án. Ujlak. Saska Istvánnak birtokot adományoz.

Zegedy Pál pesti biró és a pesti esküdtek.

47. 1493. október 12-én. Verebélyi György bevallása egy pesti házról, melyet Zobi Mihálynak negyven arany forinton elad.

Bakocs Tamás bíbornok, esztergomi érsek.

48. 1514. július 3. Esztergom. Werbőczy Istvánhoz mint kir. személynökhöz egészen sajátkezűleg írt, magánügyekről szóló levél.

Szapolyay János erdélyi vajda.

49. 1522. augustus 17-én. Szentpéter. Forró Tamásnak bevallását hiteles alakban kiállítja.

Aláírásával és pecsétjével.

Báthory István nádor.

50. 1523. május 8-án. Buda. Guthi Miklós bevallását hiteles alakban kiállítja.

Réway Ferencz nádori titkárnak a későbbi nádori helytartónak aláírásával.

Vér András.

51. 1504. május 1. Magyar nyelven szerkesztett bevallás birtokvásárlás felől.

[269Werbőczy István.

52. 1523. november 12. Keserű Mihály bosniai püspök és nővére között történt kiengesztelődésről szóló oklevél. Magyar nyelven.

Werbőczy aláírásával.

53. 1525. Drágffi János tárnokmester. Károly Mátyás özvegyének Drágffi részére kiállított felmentvénye. Magyar nyelven. Drágffi aláírásával.

János király. (1526–1540.)

54. 1536. máj. 2. A jászberényi Barta Pálnak és örököseinek a magyar nemességet adományozza. – Függő pecséttel, melyen veres viaszba nyomva a királyi czímer látható.

I. Ferdinánd. (1526–1564.)

55. 1556. márczius 31. Salamonfalvai Gróff Bernátnak nemesi czímerét újra adományozza.

A czímer az oklevél élén lefestve látható. – Függő kettős pecséttel, melynek egyik oldalán a trónon ülő király, másik oldalán a királynak családi és országos czímerei láthatók.

I. Miksa. (1564–1576.)

56. 1568. deczember 10. Bécs. Liszthius János veszprémi püspökhöz intézett meghívó levél a pozsonyi országgyűlésre. Magának a püspöknek, mint cancellárnak ellenjegyzésével.

Rudolf. (1576–1608.)

57. 1588. jan. 8. Prága. Gillig Kristóf-, Mátyás- és Farkasnak a magyar nemességet adományozza. – Az oklevél élén az adományozott czímer látható. Fa-tokba zárt függő viasz pecséttel, melyen a királyi czímer.

II. Mátyás. (1608–1616.)

58. 1608. szeptember 10. Bécs. Szakolcza városát hat esztendőre az adófizetéstől felmenti.

A papirra nyomott pecséttel.

II. Ferdinánd. (1616–1637.)

59. 1625. april 17. Bécs. Herlsperger Ádámnak a magyar nemességet adományozza.

Az oklevél élén az adományozott czímer látható. – A függő pecsét elveszett.

[270III. Ferdinánd. (1637–1657.)

60. 1641. decz. 27. Bécs. A vasvári káptalannak meghagyja, hogy Bakos Farkas özvegyének a káptalani levéltárban őrzött családi irományokat szolgáltassa ki.

I. Lipót. (1657–1705.)

61. 1702. október 12. Ebersdorff. Báró Pénnyey János nádori helytartóhoz, törvényszéki ügyben, intézett rendelet.

I. József. (1705–1711.)

62. 1707. decz. 23. Bécs. Gróf Csáky György szepesi főispánt az országgyűlésre meghívja.

III. Károly. (1711–1740.)

63. 1728. augustus 16. Grácz. Az országgyűléshez intézett leirat, a német lovagrend kérvénye tárgyában.

Mária Terézia. (1740–1780.)

64. 1773. jun. 7-én. Bécs. Balogh Lászlónak a magyar nemességet adományozza. Könyvalakban fényesen kiállított oklevél, melynek első lapján az adományozott czímer látható. Arany zsinóron lefüggő, ércztokba zárt királyi pecséttel.

64. a) 1771. jul. 21. Bécs. Grassalkovich Antal grófhoz intézett, egészen sajátkezűleg írt levél, melyben sajnálatát fejezi ki a felett, hogy a szent István jobbjának Budára hozatala alkalmával rendezett ünnepélyekre nem jelenhetett meg személyesen. Aláirva: Seine 30 jährige gnädigste frau und wahre Freundin Maria Theresia.

János-Zsigmond erdélyi fejedelem. (1540–1571.)

65. 1564. május 20-án. Gyulafehérvár. Átírja a János király és Szilágyi Erzsébetnek által Debreczen város részére kiállított oklevelet.

Izabella királyné, János Zsigmond anyja. (1541–1559.)

66. 1543. aug. 2. Gyalu. Andrássy Mártonhoz intézett rendelet, melyben őt udvarába idézi.

Báthory István fejedelem, utóbb lengyel király. (1571–1576.)

67. 1576. február 29. Gyulafehérvár. Hagymásy Kristóf részére kiállított kötelezvény. Papirra nyomott pecséttel, melyen a Báthory-czímer látható.

[271Báthory Kristóf fejedelem. (1576–1581.)

68. 1577. nov. 8. Kolozsvár. Kolozsvár város tanácsához intézett rendelet, a Galaczi Tamás és Kalmár János között fennforgó per tárgyában. Papirra nyomott pecséttel, melyen a Báthory-család czímere látható.

Báthory Zsigmond fejedelem. (1581–1602.)

69. 1602. június 7. Gyulafehérvár. Zentiváni Mihálynak jószágot adományoz. – Papirra nyomott fejedelmi pecséttel.

Báthory András bíbornok, fejedelem. (1599.)

70. Kelet nélkűli levél, Báthory Zsigmondhoz intézve. Zilált pénzügyi helyzetében segítséget kér.

Bocskay István fejedelem. (1605–6.)

71. 1606. november 30. Kassa. Zemplén megyéhez intézett rendelet, melyben az adóból behajtandó összegről intézkedik.

Rákóczy Zsigmond fejedelem (1607–1608.)

72. 1607. június 3. Kolozsvár. Károly Boldizsár fehérmegyei alispánnak jószágot adományoz.

Papirra nyomott fejedelmi pecséttel.

Báthory Gábor fejedelem. (1608–1613.)

73. 1608. april 1. Kolozsvár. Deseoffy Ferenczhez intézett levél. Fejedelemmé választatása felől értesíti.

Bethlen Gábor fejedelem. (1613–1629.)

74. 1619. nov. 11-én. Pozsony. Nádasdy Tamáshoz intézett, egészen sajátkezűleg írt hosszú levele, melyben II. Ferdinándhoz való átpártolása miatt szemrehányásokat tesz neki. Kezdő sorai így olvasandók:

Spectabilis et Magnifice domine nobis honorande.

Kegyelmed levelet ide kwldeott embere tegnap 10 orakor ada be, melyet szorgalmatosan megolvasuan, ugyan megh faradot elmem az kegyelmed mostani nagy változásán való czyudálkozás miatt, mellyet kegyelmed feloel senky nem reménlet.

75. 1620. deczember 21-én. Nagyszombat. Mint »Electus Rex Hungariae« felhívja Lőcse városát, hogy hozzá Nagyszombatba 1621. január elsejére követeket küldjön.

Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor özvegye, választott fejedelemasszony. (1629.)

76. 1633. deczember 31. Pozsony. Pozsony város részére kiállított elismervény, a város által szállított borról és fáról.

[272Bethlen István választott fejedelem. (1630.)

77. 1630. október 18. Kolozsvári táborból. Vargyas Dániel királybirót értesíti helyzetéről. A fejedelem sajátkezű utóiratával.

I. Rákóczy György fejedelem. (1630–1648.)

78. 1644. szeptember 22. Bánd. Fiához, II. Györgyhöz intézett levél, utasításokkal.

A fejedelem sajátkezű utóiratával.

II. Rákóczy György fejedelem. (1648–1658.)

79. 1657. deczember 16. Rédei Ferenczhez intézett levél, vonatkozással a fejedelmi szék elnyeréseért támadott versengésekre.

I. Rákóczy Ferencz, II. Györgynek fia, (1652-ben fejedelemmé választatott, de a fejedelmi széket sohasem foglalta el.)

80. 1666. febr. 25. Bars. Tar Istvánnak egy jobbágyot adományoz.

Papirra nyomott fejedelmi pecséttel.

Rhédei Ferencz fejedelem. (1657–1658.)

81. 1658. január 2. Küküllővár. Meghatalmazó levél Hajdú Péter részére, hadak fogadása czéljából.

Papirra nyomott fejedelmi pecséttel.

Barcsay Ákos fejedelem. (1658–1659.)

82. 1660. jun. 2. Székelykocsárd. Haller Gáborhoz intézett levél.

Kemény János fejedelem. (1661–1662.)

83. 1644. deczember 6. I. Rákóczy Györgyhöz intézett levél, tábori hirekkel.

I. Apafi Mihály fejedelem. (1661–1690.)

84. 1685. január 20. Gyulafehérvár. Az országbíróhoz intézett megbízólevél, hozzáküldött szolgája részére.

85. 1683. augustus 3. Visegrádi táborból. Naláczy Istvánhoz intézett sajátkezű levele, rövid tudósításokkal.

II. Apafi Mihály fejedelem. (1690.)

86. 1696. okt. 11. Bécs. Gróf Gyulaffi Lászlónak. Ajánlja figyelmébe ügyeit, melyek a jövő erdélyi országgyűlésen szőnyegre kerülnek.

Thököly Imre fejedelem. (1690.)

87. 1684. april 24. Sárospatak. Szirmay Miklósnak meghagyja, hogy küldjön posztót Kassára.

II. Rákóczy Ferencz fejedelem. (1704–1710.)

88. Töredék leveleskönyvéből.

[27389. 1707. deczember 16. Kassa. Menvéd Rátki Dániel részére.

Papirra nyomott fejedelmi pecséttel.

90. Perényi Péter, abauji főispán és koronaőr levele Serédi Gáspárhoz. 1530.

91. Nádasdy Tamás nádor levele Báthory Istvánhoz. 1533.

92. Rogendorff Vilmos, I. Ferdinánd tábornokának levele Selmecz városához. 1530.

93. Katzianer János, I. Ferdinánd tábornokának rendelete. 1529.

94. Brodarics István váczi püspöknek, II. Lajos cancellárjának és a mohácsi csata történetírójának levele Selmecz városához. 1538.

95. Dévai Bíró Mátyás reformátornak Révai Ferenczhez intézett levele. 1542.

96. Castaldo János, I. Ferdinánd tábornokának, (kinek rendeletére Frater György megöletett) az erdélyi püspöki helynökhöz intézett levele. 1552.

97. Frater Györgynek (Martinuzzi) Kállai Jánoshoz intézett magyar levele. 1549.

98. Várdai Pál esztergomi érseknek levele Selmecz városához. 1541.

99. Oláh Miklós egri püspök és cancellár, később esztergomi érsek, levele Szerémi László kamarai tanácsoshoz. 1549.

100. Szondi György, a drégelyi hős várnagynak, magyar levele a selmeczi bíróhoz. 1551.

101. Dobó István barsi főispánnak, Eger hős védőjének, nyugtatványa. 1564.

102. Forgách Ferencz váradi püspöknek, a történetirónak, Armpruster Kristófhoz intézett magyar levele. 1560.

103. Verancsics Antal egri püspöknek, későbbi esztergomi érseknek, a pozsonyi kamarához intézett levele. 1569.

104. Pálffy Miklós pozsonyi főispánnak, Győr vitéz felszabadítójának, nyugtatványa. 1584.

105. Isthvánffy Miklósnak, a történetírónak a pozsonyi kamarához intézett levele. 1589.

106. Illésházy Istvánnak, a későbbi nádornak Szentiváni Jánoshoz intézett magyar levele. 1606.

[274107. Forgách Ferencz bíbornok és esztergomi érsek levele, Verancsics Faustus csanádi püspökhöz. 1614.

108. Thurzó Györgynek, a későbbi nádornak, Gyürky Benedekhez intézett levele. 1603.

109. Pázmány Péter esztergomi érseknek, sajátkezűleg írt levele Verancsics Faustus csanádi püspökhöz. 1616.

110. Thurzó Szaniszlónak, a későbbi nádornak, Modor városához intézett levele. 1620.

111. Gróf Eszterházy Miklós nádor utalványa. 1629.

112. Vesselényi Ferencz nádor nyugtatványa. 1662.

113. Zrinyi Péter horvát bánnak Franchich Ádámhoz intézett magyar levele. 1666.

114. Az erdélyi rendeknek 1627., april 22-én tartott gyulafehérvári gyűlésökben kiállított biztosító oklevelök, hogy a II. Ferdinánd és Bethlen Gábor között létrejött békekötés feltételeit meg fogják tartani.

115. Az erdélyi kormányzónak és tanácsnokoknak 1630., auguszt. 9-én Kapi András részére kiállított biztosító-levelök.

116. Rimai János, a költő, levele Révay Ferenczhez. 1606.

117. Révai Péter koronaőr, a történetíró levele Forgách Máriához. 1608.

118. Zrinyi Miklós a költő, levele. 1655.

119. Gyöngyösy István, költő, levele Koháry Istvánhoz. 1699.

120. Montecucoli Rajmond tábornok levele. 1671.

121. A magyarországi elégületleneknek (My kik Istenünk ő felsége diczősségeért s édes Magyar hazánk lelki s testi szabadságáért elbujdosot s fegyvert viseleo Magyarság) 1678. márczius 8-án a somkúti gyűlésen kiállított szövetségi-oklevelök. Az aláírások között, közös pecsétjök: a magyar czímer, ily körírattal »Sigillum Hungarorum pro Deo et Patria militant.«

122. Caraffa tábornoknak levele. 1688.

123. Teleki Mihály erdélyi cancellárnak Thököly Imréhez intézett levele. 1684.

124. Széchenyi György esztergomi érseknek Illefalvai Istvánhoz intézett levele. 1686.

125. Gróf Bercsényi Miklósnak nyilt rendelete. 1701.

[275Károlyi Sándornak nyilt rendelete. 1710.

127. Savoyai Eugénnek egy bíbornokhoz intézett levele. 1728.

128. Károlyi Zsuzsannának, Bethlen Gábor nejének levele Thurzó György özvegyéhez. 1621.

129. Lorántfi Zsuzsannának, I. Rákóczy György nejének férjéhez intézett levele. 1644.

130. Széchi Máriának Koháry Istvánhoz intézett levele. 1660.

131. Bátori Zsófiának Semsey Ferenczhez intézett levele. 1668.

132. Zrinyi Ilonának, Czimmermann Zsigmondhoz intézett levele 1678.

133. Bornemissza Annának, Apafi Mihály erdélyi fejedelem nejének, férjéhez intézett levele. 1661.

134. Charlotte hesszeni herczegnőnek, II. Rákóczy Ferencz nejének megbizó levele. 1708.

135. Rákóczy Juliannának, II. Rákóczy Ferencz leányának Okolicsányi Pálhoz intézett levele. 1699.

136. Török defter. A budai és nógrádi kerületre vonatkozó adózási és hűbéri feljegyzéseket tartalmazó könyv, a XVI. század második feléből.

137. 1578. junius 14. Musztafa budai basának Rudolf királyhoz magyar nyelven írt levele.

138. Mehmed nagyvezérnek Barcsay Ákos erdélyi fejedelemhez intézett levele. 1659.

139. IV. Mohamed szultán fermánja, nyitra-, komárom- és barsmegyei hűbérek tárgyában. (1660.)

II.
CODEXEK.
(XII–XVI. század.)

1. A magyar nyelv és irodalom legrégibb reánk maradt emléke a halotti beszéd és könyörgés, mely egy tizenkettedik századbeli latin hártya kézíratban találtatik. Ez misekönyvet tartalmaz, melyhez krónikai jegyzetek, naptár és kótás énekek járulnak. Egykor a pozsonyi káptalan könyvtárában őriztetett, és Pray György kitünő történetírótól, ki arra 1770-ben első hívta fel a tudományos világ figyelmét, Pray-codexnek neveztetik. A magyar [276nyelvemlék csak egy lapot foglal el, és írása után itélve a XII. századból származik. »De ha tekintetbe veszszük – írja Toldy Ferencz – hogy hangtani viszonyai és helyesírása a legrégibb krónikákban és oklevelekben előforduló magyar nevek és szók helyesírásával szorosan egyezik, hogy benne némely nyelvtani ősi formák vannak fenn, melyek már a XVI. század emlékeiben s azon túl többé elő nem fordulnak: e kettős darabot bátran sőt szükségképen a keresztyén magyar irodalom első zsengéi közé sorozhatjuk s azt egyenesen az Istvánkori első magyar szerkönyv maradványainak tarthatjuk … Ámbár e kettős darab nem több mint 274 szóból áll, mégis egymaga tanulságosabb … utóbbi egész kötetnyi maradványoknál. (A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. Pest. 1872. 25. l.) Ime itt adjuk a bekezdő sorokat az eredeti, és mellette a mostani helyesírás szerint:

2. Ótestamentomi-szentírástöredék. A XV. század elejéről származó negyedrétű papiros-codexnek, két levélből álló töredéke. Tartalmazza: Mózes első könyvének I–IV. fejezeteit. (Jankovich Miklós gyűjteményeivel jutott a Múzeum birtokába.)

3. Szabács viadalja. XV. századbeli két levélből álló papir-kézírat. Történeti éneknek töredéke. Tárgya: Szabács várának ostroma és megvétele Mátyás király által, 1475 végén és a következő év elején. A mi az ének keletkezési idejét illeti, azt az 1476-ik évre lehet tenni, mire az elbeszélés élénksége és közvetlensége utal. A kézírat alkalmasint az eredeti fogalmazvány, mit a sürűen előforduló egykorú törlések és javítások gyaníttatnak. A fennmaradt töredék 150 verssorból áll, és így ez a legterjedelmesebb történeti ének, mely Mátyás korából fennmaradt. (A kézíratot a Történelmi Társulat 1871-iki kirándulása alkalmával a Csicsery-család csicseri (Ung m.) levéltárában fedezték fel. Csicsery Antal úr a Múzeumnak ajándékozta. (Kiadta és ismertette Thaly Kálmán. Századok. 1872. 8–22. ll.) Itt adjuk az első két versszakot az eredeti helyesírás és mellette a mostani helyesírás szerint:

4. Simor-codex vagy inkább codex-töredék. 7 kis nyolczadrétű hártya levél, a XV. század végéről. Elől, hátul csonka. Tartalma töredék szent Ferencz életéből. (Simor János bíbornok-prímás, mint bajnai lelkész, az esztergommegyei Eppelen találta, és 1848-ban a Múzeumnak ajándékozta.)

5. Szent Margit élete. A XVI. századbeli, 116 8-adrétű levélre terjedő, de elől csonka, papir-codex a nyulak-szigeti (a mai Margit-szigeti) apáczák klastromáé volt; a török hadak elől menekülő dömés apáczák előbb Nagyszombatba, onnan Pozsonyba vitték magokkal. Szűz szent Margitnak, IV. Béla király leányának és dőmés apáczának életét tartalmazza. Habár a XVI. század első negyedében íratott, kétségtelen, hogy régibb szöveg másolatát foglalja magában. Valószinűleg a XIV. század első harmadában készűlt, mikor Róbert Károly magyar király Margitnak szentté avattatását a pápánál sürgette. A legenda, elől csonka lévén, Margit élettörténetét ott kezdi, hol mint gyermek a veszprémi zárdába küldetik, elbeszéli továbbá áthozatását a Nyulak-szigetére, itteni szemlélődő és önsanyargató életét, halálát és csodáit; végre az apáczáknak, kik Margit társai voltak, úgyszintén az egyháziak és világiak vallomásait, melyeket 1276 táján a kiküldött egyházi vizsgáló bizottság előtt tettek. A legendának nyelvészeti értéke mellett nagy cultur-történeti fontossága van; mert pillantást enged vetnünk ama kor vallási életébe, erkölcsi, tudományos és művészeti állapotaira. (Kiadta Pray 1770-ben, Vajda Sámuel 1784-ben, végre Toldy Régi Magyar Legendák Tára I. kötetében. Pest, 1862.)

6. Gömöry-codex. 164 tizenkettedrétű levélből álló papiros-codex a XVI. század elejéről. Imádságos könyv. Több kéz írása. Az egyik leíró megismerteti magát e jegyzetben az 53. lapon: »Ez irásokat [278irta frater pal tetemy vasony vikarius.« Az iratás évét is ismerjük. Az 58. lapon áll: »Ez kys kevnyuet kezdetem jrnom vr zwletetynek vtana ezer wt zaz tyzenhat eztendevbe.« (E kis könyvet kezdettem írnom Úr születésének utána 1516 esztendőben.)

7. Szent Domonkos élete. 171 nyolczadrétű levélre terjedő, papiros-codex, végén csonka. Íratási éve 1517.

8. A bécsi képes krónikának lapjai.

A bécsi udvari könyvtárnak egyik kiváló díszét képezi a »Cronica de gestis hungarorum«, XIV. századbeli, ívrétű 73 levélből álló ritka fénynyel kiállított hártya-codex. Tartalmazza a magyarok történetét a legrégibb időktől, átírva a pozsonyi krónikából 1330-ig és folytatva azt Károly király haláláig 1342. A krónika íratásának idejét a kezdő sorokban olvashatni: »Anno Domini 1358 feria tertia infra octauas Ascensionis eiusdem Domini incepta est ista Cronica de gestis hungarorum antiquis et novissimis …«

Valószinűleg ez az a magyar krónika, melyet – mint egy 1462-iki feljegyzésből tudjuk – VII. Károly franczia király Brankovics István szerb deszpotának ajándékul küldött. A franczia udvarba pedig kétségtelenűl mint Nagy Lajos magyar király ajándéka kerűlt.

A codex minden lapját a történeti eseményeket és alakokat feltüntető képek díszítik. Ezeknek száma 142-re megy. Habár egészen a művész képzeletének alkotásai, annyiban nagy fontosságuak, hogy a művész korának életét, ruházatát, fegyverét tükrözik vissza.

Emich Gusztáv 1867-ben kiadta szövegét Toldy F. bevezetésével és Szabó K. magyar fordításával, és kilencz lapnak hasonmásával.

A M. T. Akadémia archaeologiai bizottságának megbízásából, Bicsérdy János az egész krónikát festményeivel együtt hártyalapokra híven lemásolta. Ezen példányt a nevezett bizottság a Múzeumnak ajánlotta fel. Ebből hat lap van itt kiállítva; az 1, 21, 40, 41, 123, 146.

9. Szent István király élete Hartviktól. XII. századbeli hártya-codex, mely húsz levélből áll, de egy más ugyanazon századbeli, 80 levélből álló hártyacodexhez van kötve. A codex egy frankfurti zárda könyvtáráé volt, majd a város birtokába kerűlt, mely azt 1814-ben néhai József főherczeg nádornak a Múzeum számára ajándékul megküldötte.

[279A legenda szerzője, mint a Kálmán magyar királyhoz intézett ajánló-levél élén olvassuk, »Hartvicus episcopus«, Hartvik regensburgi püspök, ki 1108-ban V. Henrik császár kiséretében jött Magyarországba, midőn a pártos Álmos herczegnek Kálmán király ellen segítségűl jött. Hartvik a császár visszavonulása után is Magyarországban maradt, hogy a két testvért kibékítse. Ekkor, a király felhívására, írta meg sz. Istvánnak életrajzát.

A codex kétségkivűl nem a püspöknek saját írása, hanem közel egykorú másolat. A legenda többször jelent meg nyomtatásban. Legujabban Érdy adta ki, magyar fordítással. (Pesten 1854.)

10. Officium defunctorum. Egykor a fehérvári keresztesek egyházáé.

Hártya-codex, mely a XV-dik század közepe táján készűlt. 22 8-adrétű levél. Kitünő ízléssel, dúsan kiállítva. Az első lapot széles keret környezi, mely arany alapon élénk színezéssel előállított virágokat mutat fel. Ezen belűl csak négy sor szöveg van, mely felett ügyes kézzel festett képen a hárfáján játszó Dávid király tünik elő. A további lapok mindegyikén az imént említett kerethez hasonlón kiállított lapszélek láthatók, melyekben virágok és gyümölcsök között phantastikus alakú állatok fordúlnak elő.

A szöveget számtalan ékes kezdőbetűk élénkítik.

A miniature-festészet ezen kitünő példánya azon ízlésben készűlt, mely a XV. században a burgundi fejedelmek pártfogása alatt Francziaországban virágzott.

A codex a halottak lelki üdvéért mondatni szokott officiumot: a hét psalmus poenitentialist, mindenszentek litaniáját, és megfelelő imákat tartalmazza.

Hogy az a fehérvári keresztesek egyházáé volt, a következő, egy hozzá kötött lapon olvasható jegyzet hirdeti:

»Ex Psalterio Chori Conventus Cruciferorum S. Regis Stephani de Alba, Posonii asservato, exceptum, separatim compingi fecit Carolus Vagner e Soc. Jesu. 1787.«

Jankovicsnak, a kinek gyűjteményébe kerűlt e codex, az a feltevése, hogy az Róbert Károly királyé volt, minden alapot nélkülöz. A codex egy századdal később készűlt.

11. Egyházi szerkönyv a XIV. századból. Nyolczadrétű hártyára írva, 136 levél.

A 265. lapon azon kéztől, mely az egész codexet írta, olvashatók [280e zársorok: »Explicit agenda domini et fratris Michaelis de Buda. Socius domini Benedicti Episcopi Transiluani.«

Ezen erdélyi püspök nem lehet más, mint az a Benedek, kivel 1310. és 1318-iki oklevelekben találkozunk.

A codex szövege kétségtelenné teszi, hogy sz. Domonkos rendű szerzetesek használatára készűlt.

12. Magyarországi misekönyv a XV. századból.

Ívrétű hártyára írva, szépen színezett és aranyozott nagy kezdőbetűkkel. A magyarországi szentek miséi meg vannak benne. A pozsonyi káptalani egyház számára készűlt.

13. Magyarországi misekönyv 1488-ból.

Ívrétű hártyára írva, gazdagon aranyozott s díszesen színezett kezdőbetűkkel és czifrázatokkal. A magyar szentek miséi mind megvannak benne.

A Canon véglapján áll az 1488. évszám, mely az íratás évét jelezi. Az első lapon pedig egykorú kézírással olvasható:

»Das puch ist geordent worden dem Allmechtign got zu lob und Ere und dem heilign Sand Mertn (Márton) durch die Erzam Fraw Magdalena Rosentalerin Zu gedechtnuss Ir und Irer geslecht seln in solher mass, das dasselb puch gebraucht sol werden auf dem hohen altar Sand Mertn pharkirchen Hie zu Prespurg Anno domini etc. LXXXVIII°.«

14. A dubniczi krónika.

XV. századbeli, nagy 4-rétű 102 levélből álló papir-codex.

Magyarország történetét tartalmazza, névtelen és ismeretlen szerzőtől, ki azt 1480 táján írta. Elejétől Salamon királyig a bécsi krónikát, azontúl a budai krónikát másolja. Csak jelentéktelen változtatásokat engedett meg magának. De nevezetes, hogy Lajos király történetébe egy névtelen kortársnak elbeszélését (1345–1355) iktatta be. A budai krónikát, a midőn az 1473-ban megszakad, 1479-ig folytatja, Mátyás királynak nem kedvező szellemben. A szövegbe rajzoknak kellett jönniök; de csak kettő készűlt el.

Dubniczi krónikának azért neveztetik, mert az Illésházyak dubniczi könyvtárából kerűlt a Múzeumba.

15. Kassai Graduale a XV. századból.

Legnagyobb és legszélesebb ívrétű hártya-codex. Magassága 75, szélessége 58 centimeter. Sajnos, elején és végén csonka. 374 levele van meg, bár kétségtelen, hogy eredetileg 522 levélnél több volt.

[281A székesegyházak és kolostorok zsolozsmáinál használt egyházi könyv, mely énekeket, antiphonákat és zsoltárokat hangjegyekkel tartalmaz.

Számos, ritka nagyságú, díszesen festett kezdőbetűket tartalmaz. Valószinűleg valamelyik kassai kolostor használatára készűlt, és magyarországi szerzetesek műve.

Kassa város tanácsa ajándékozta a N. Múzeumnak.

16. Szent Ágoston: De Civitate Dei czímű munkája. Corvin-codex.

Legnagyobb ívrétű 429 levélre terjedő hártya-codex a XV-ik századból.

A legnagyobb és legfényesebb Corvin-codex, melyet Magyarországban bírunk s ritka szépségű hártyán, a szokottnál nagyobb betűkkel gondosan van írva.

Az első czímlevél ki van vágva. Kétségkivűl fényes miniature-festményekkel volt kiállítva, mint a Rómában és egyéb külföldi könyvtárakban találtató első rangú codexek, melyeknek pompájáról fogalmat ád a brüsszeli kir. könyvtárban őrzött misekönyv czímlapjának itt kiállított hasonmása, és a vatikáni könyvtárban őrzött breviariumnak szintén kiállított fényképe. (16 a), 16 b) számok alatt.)

A könyvnek egyes lapjain – kevés kivétellel – a lap jobb szélén színezett és aranyozott arabeszkek vonulnak végig, összeköttetésben a fejezetek hasonlón díszes kezdőbetűivel. Ott, hol az egyes könyvek kezdődnek, a lapszélek és kezdőbetűk legdíszesebbek.

A codex végén a leíró megnevezi magát. »Scriptum et completum: Per Manus Petri de Middelburch. Q. Zeelandia: R. Q.«

A codex kötése jól van fenntartva, és fogalmat nyújt arról, mily fényűzést fejtett ki Mátyás király e tekintetben is.

Biborvörös bársonyba van kötve. Selyemből készűlt négy szalag-kapocscsal bírt, melyeknek végei gazdagon megaranyozott ciselirozott ezüstbe voltak foglalva; ezekből csak kettő van meg.

A könyv táblájához szegezett csattrészekből négy darab megmaradt, ugyanannyi elveszett. Mindegyiken két delfin, Mátyás királynak zománcz-munkával készűlt czímerét veszi körűl.

Az egyik elől felől Mátyásnak családi czímere: Kék zománcz-mezőn arany faágon ülő fekete holló aranygyürűvel csőrében. A többiek Mátyásnak királyi czímerét mutatják; a magyarországi négy pólya, a cseh oroszlán és a szívpajzsban a Hunyady-holló.

[282Miként a codex írása és festményei, úgy a csattok is kétségkivűl flórenczi művek. A többi itt látható Corvin-codexek is a flórenczi könyv-másoló műhelyekben készűltek.

A Corvin-codexeknek egyik jellemző díszét képezi az aranyozott, diszítményekkel és felírattal ellátott (goiffrée) vágás. A jelen codex vágásán, a könyv hosszában, arany alapon színes betűkkel áll: S. Augustinus de Civitate Dei.

Egyike azon négy Corvin-codexnek, melyeket a török szultán 1869-ben I. Ferencz József ő felségének, konstantinápolyi látogatása alkalmával ajándékozott, és ő felsége a M. N. Múzeumnak ajánlott fel.

17. Georgius Trapezuntius Rhetoricája. Corvin-codex.

Ívrétű, 120 levélre terjedő hártya-codex a XV. századból.

Czímlapját gazdagon kiállított, élénken színezett keret veszi körűl, melyen két szentnek és geniuszoknak alakjai, állatok, gyümölcsök és díszedények is láthatók. Az alsó rész közepén két geniusz gyümölcs-koszorút tart, melyben Mátyás királynak fénysugár által környezett királyi czímere van elhelyezve. Az egész művészi kéz munkája, míg a többi itt látható Corvin-codexek diszítményei gyári termékek.

A szöveg élén, kék és aranysárga betűkkel írva olvasható a bevezetés szövege:

Clarissimi Oratoris Magistri Georgii Trapezoncii Cretensis in Rhetoricos libros suos Exordium.

A szöveg első C betűje díszesen van kiállítva. Öblében barna széken borostyánkoszorús fővel, aranyozott bíbor-köntösbe öltözött férfi ül, a ki előtte asztalon fekvő könyvben olvasgat. Némelyek szerint ezen alak Mátyás királyt ábrázolja. Valószinűbb azonban az a feltevés, hogy a könyv szerzője.

A könyv minden fejezetének kezdőbetűje szintén díszesen van kiállítva.

A könyv Trapezunti Györgynek[5] rhetorikáját tartalmazza.

Violaszin bársonyba volt kötve, melynek azonban a hátulsó fatáblán csak csekély foszlánya maradt fenn, a kapocsnak réztöredéke alatt.

[283A könyv hosszában a vágáson nagy betűkkel áll: Rhetorica Trapezoncii.

Egyike azon négy codexnek, melyeket 1869-ben a szultán a magyar királynak ajándékozott.

18. Polybius latin fordítása. Corvin-codex.

Ívrétű 198 levélből álló, XV. századbeli hártya-codex.

Czímlapjának baloldali felső és alsó széleit arabeszkes diszítmény veszi körül, melybe geniuszok és állatok vannak festve. Alsó része közepén Mátyás király czímere látható.

A czímlap és minden könyv kezdetén ékes kezdőbetű fordul elő.

A hártya feltünően tiszta, az írás kitünő.

Az első lapon a munka fordítójának ajánlólevele kezdődik:

Nicolai Perotti in Polybii historiarum libros prohemium incipit feliciter ad Nicolaum quintum Pontificem maximum.

(Perrottus V. Miklós pápa rendeletére fordította Polybius görög munkáját latinra; mint érsek 1480-ban halt meg.)

Ezen codex Polybius történeti munkájának öt első könyvét tartalmazza.

A munka végén üresen hagyott hártyalevelek egyikén olvasható:

»Possessor huius libri Ibrahim Maczar. Donatus a Caesarea Maiestate. Anno post adventum Mahumet 966.« (= 1559.)

Ezen Ibrahim Maczar nem más, mint Szulejmán híres nagyvezére, ki azt a szultántól ajándékul kapta.

A codex kék bársonyba van kötve, a kapcsok zárlemezei a hátulsó táblán még megvannak.

A vágáson, a könyv hosszában arany alapon olvasható: »Polybii Historia.«

Egyike a négy Corvin-codexnek, melyeket a szultán a magyar királynak ajándékozott.

19. Plautus vígjátékai. Corvin-codex.

Egész ívrétű 281 levelet tartalmazó hártya-codex, a XV-dik századból.

A czímlapot arabeszkes czifrázat keríti be. Az alsó vers közepén két ülő angyal által tartott zöld koszorúban. Mátyás király czímere látható: a három ágú koronával födött paizsban a magyarországi négy pólya, a cseh oroszlán, és a szív-pajzsban Hunyady-holló. A czímer mellett: M. A. (Mathias Augusztus).

[284A színművek kezdetén, nagy alakú színes és aranyozott arabeszkekkel diszített kezdőbetűk állanak.

A codex Plautusnak 20 vígjátékát tartalmazza.

A czímlapot megelőző hártya-levélen a könyv tartalommutatója felett »Jannocii Manetti« neve áll, a XV-dik század egyik ismeretes humanistája, a ki valószinűleg a codex másolására felügyelt.

Violaszinű bársonyba van kötve. A vágáson, arany alapon színes betűkkel áll: Plautus.

Egyike azon négy Corvin-codexnek, melyeket a szultán 1869-ben a magyar királynak ajándékozott, s ez a Múzeumnak ajánlotta fel.

20. Q. Curtius Ruffus: Degestis Alexandri Magni. Corvin-codex.

Kis ívrétű, 176 levélből álló, XV. századbeli hártya-codex.

Czímlapját arabeszkes keret veszi körűl; alsó részében Mátyás királynak czímerével

Curtius munkájának III–XII. könyveit tartalmazza.

A codex végén a másoló megnevezi magát:

E scripsit Florentie petrus cenninius Anno Domini 1467. VII. idus augusti.

Különös figyelmet érdemel kötése. A táblák barna bőrbe vannak borítva; mindkettőn préselt aranyozott diszítmények, közepén Mátyás király czímere látható. A hátsó tábla élén olvasható: Quintus Curtius.

A codex Jankovics gyűjteményéből kerűlt a Múzeum könyvtárába.

21. Sallustius: de bello Catilinario és De bello Jugurtino czímű munkái. Corvin-codex.

Kis ívrétű 81 levélre terjedő hártya-codex a XV. századból.

Czímlapját arabeszkek- és virágfüzérből álló keret veszi körül, melyen állatok képei is láthatók. Alul két angyal Mátyás czímerét tartja. A szöveg kezdő betűjében (O) író férfiú alakja szemlélhető. A második munka czímlapját hasonló keret díszíti, de czímer nélkül.

Az első három levélen a sorok között és a lapszélekre későbbi, XVI. századbeli kéz magyarázó jegyzeteket írt.

Egykorú préselt bőrkötése épen fenn van tartva, de a rézkapcsoknak csak fele maradt meg. Az egyes fejezetek kezdőbetűi szintén díszesen vannak kiállítva.

A codex Jankovich Miklós gyűjteményével kerűlt a Múzeum birtokába.

[28522. C. Suetonius Tranquillus: De vita et moribus duodecim Imperatorum.

Hártya-codex a XV. századból, mely kis ívrétű 211 levelet tartalmaz.

A czímlapot arabeszkes keret veszi körűl, melynek a széles arany csik kiváló díszt kölcsönöz. A czímer helye üresen van hagyva.

A codex egészen oly modorban van kiállítva, mint a Corvin-codexek legnagyobb része; ugyanazon olasz műintézetből kerűlt ki, mint amazok. Lehetséges, hogy ez is Mátyás király könyvtárához tartozott. Mert hogy ebben számos oly codex találtatott, a melyek Mátyás czímerét nem viselték, kétségtelenné teszi az a tény, hogy a jelen évben Konstantinápolyból visszakerűlt Corvin-codexek között is fordulnak elő ilyenek.

A Jankovich-gyűjteménynyel kerűlt a Múzeum birtokába.

23. L. Flori Epitomatum libri quatuor. Valószínűleg Corvin-codex.

Kis ívrétű 114 levélből álló XV. századbeli hártya-codex.

Czímlapját arabeszkes keret fogja be. Alsó részén üres kör, a mely a czímert volt hivatva befogadni.

A codex egész kiállítása teljesen hasonló a többi Corvin-codexek kiállításához. Hogy a jelen codex is Mátyás király könyvtárából való, annál valószinűbb, mert a czímlap alsó szélén XVII. századbeli írással e jegyzetet olvassuk: »1686 Buda a Cels. Electore ollatus.« A mi azt jelenti, hogy Buda visszafoglalása után, az ott talált codexek közűl jutott a választó fejedelemnek[6] birtokába.

A Jankovich-gyűjteménynyel jutott a Múzeum birtokába.

Megjegyezzük, hogy a Múzeum könyvtára még több oly codexet bir, a melyek a Corvin-codexekhez egészen hasonlók; de mivel Mátyás király czímerét nem viselik magukon, biztosan nem sorozhatók a Corvinák közé.

24. Johannes Scholasticus életrajza és munkái. Vitéz János prímás könyvtárából.

Nagy 8-adrétű 190 levélre terjedő hártya codex a XV. századból. Hártyája, írása és díszítményei a Corvin-codexek jellemét viselik magukon. Kétségtelenűl Olaszországban azon könyv-másoló műintézetek [286egyikében készűlt, a melyek Mátyás király könyveinek nagy részét szolgáltatták. Sőt lehetséges, hogy a jelen codex is Mátyás király számára készűlt, s ez ajándékozta Vitéz Jánosnak.

Hogy Vitéz János tulajdona volt, azt kétségtelenné teszi az utolsó lapon a szöveg végén, saját kezével írt következő jegyzet:

»finiui legendo et signando die 26. Septembris 1470 (Jo.)«

(Hogy ezen »Jo« = Joannes alatt Vitéz Jánost kell keresnünk, kétségtelenné teszi a Szent-Ferencz-rend szent-antali zárdájának egy codexe, melyen ugyanazon kéz írásával olvasható e jegyzet: »Visa et emendata aliqualiter Strigonii 1457. Jo E W. In certa autem parte Waradini completus.« A Jo E W »Joannes Episcopus Waradiensis« kezdőbetűi.)

Vitéz kezének nyomai láthatók a codexnek úgy szólván minden lapján, majd a hibákat javítva, majd a tartalmat a szélekre jegyezve.

A codex első lapján zöld koszorú közepén kék alapon látható röpülő fekete holló, csőrében arany gyűrűvel. Ez mint a Hunyadyak jelvénye arra mutatna, hogy a könyv Mátyás király könyvtárához tartozott. Azonban e jelvényt valószinűleg később festették be; minthogy a Hunyady-czímerben a holló sohasem fordul elő repülő alakban, hanem mindig álló helyzetben.

Egyébkint a codex díszesen van kiállítva. Az első lapot három oldalról arabeszkes keret veszi körűl. Számos ékes kezdőbetű fordúl elő a szövegben.

A könyv tartalma:

Vita Johannis Scholastici Abbatis montis Synai. (Élt 523–606.)

Liber Johannis Scholastici de spiritualis gradibus scale.

Eiusdem liber unus ad Pastorem.

Commendatio precedentis operis a Johanne Abbate Raitensi.

A codex kötése egykorú. Préselt bőrrel borított fatáblák, a kapcsok töredékeivel.

25. Magyarország története Ranzanustól. Bakocs bíbornok példánya.

Hártya codex a XVI. század elejéről, miniaturekkel gazdagon diszítve.

Az első levélen, egy János nevű palermói származású dominikánusnak Bakocs Tamás esztergomi bíbornok-érsekhez intézett ajánló levele kezdődik, a melyben a prímás magasztalása után, elbeszéli, hogy Ranzanus halála után, mint annak rokona örökölte ezen példányt, [287mely »nobilissimis maxima sui parte, ut ab auctore scribi iussus est, caracteribus exornatum«, és azt most a prímásnak ajánlja ajándékul. Erre vonatkozik az első lapra gyarló ecsettel festett kép, a mely Bakocsot ülve tünteti fel, a mint egy előtte térdelő szerzetes kezéből könyvet vesz át. A lapot környező virág- és lomb díszítmények már ügyesebb kéz művei; úgy szintén a lap alján látható Bakocs-czímer.

A két levélre terjedő ajánlás után következik Ranzanus Péter siciliai püspöknek, ki mint a nápolyi király követe Mátyás udvaránál tartózkodott, Magyarország történetét tartalmazó munkája; előbb Mátyáshoz intézett ajánlólevele és a könyv tartalommutatója. Ezt követi beszédje, melyet midőn a magyar udvarhoz jött, Mátyás- és Beatrixhoz intézett. Ezen beszéd czímét gazdagon festett virágkoszorú környezi. A beszéd kezdő sorai felett ügyesen festett kép azt a jelenetet tünteti fel, midőn a trónjukon ülő Mátyás és Beatrix Ranzanus beszédjét meghallgatják. A lap aljára Ulászlónak és Bakocs bíbornoknak czímere van festve.

Ezen codex Bakocs könyvtárából utóbb Thurzó György nádor kezeibe kerűlt, a ki az első lap aljára saját kezével írta nevét: »Comes Georgius Thurzo Regni Hungariae Palatinus. Ao. 1611.« A jelen század elején Jankovics Miklós szerezte meg, s ennek gyűjteményével jutott a Múzeumba.

A mi Ranzanus munkáját illeti, ez (Epitome rerum ungaricarum per indices descripta) »rövidsége daczára – mint Toldy írja – a szerzőnek forrásai, elfogulatlansága s óvatossága, Mátyás korára nézve pedig, melyet mint kor- és szemtanú bővebben tárgyalt, teljes hitelessége tekintetéből nagy fontosságú.«

Először Zsámboki adta ki Bécsben 1558-ban. Azóta többször jelent meg, és pedig Schwandtner gyűjteményében is. (Scriptores rerum hung. veteres et genuini. 1746.)

26. Cicero de Oratore. Codex Bakocs Tamás prímás könyvtárából.

A 8-adrétű, 124 levélre terjedő hártyacodex a XV. századból. Hártyája, írása és díszítményei a Corvin-codexek jellemét viselik magokon. Kétségtelenűl Olaszországban, azon könyvmásoló műhelyek egyikében készűlt, a melyekből Mátyás király könyveinek legnagyobb része kerűlt ki. Valószinű, hogy ez is a budai könyvtár számára készűlt, sőt lehetséges, hogy tényleg abban helyet foglalt, és az első [288lap alján látható Bakocs-czímer: kék pajzsban ágaskodó félszarvast utólag festették be.

Az első lapot díszesen festett arabeszkes-keret fogja körül, melyből arany alapon a szöveg nagy kezdőbetűje – C – emelkedik ki.

Hasonló díszítmények még három helyen fordúlnak elő, az új fejezetek kezdetén.

A codex tiszta előlapján a könyv későbbi tulajdonosainak neveit látjuk. Az első oda írta: »M. Georgii Rithaemerii Stiri sum MDXXIII.«

A másik alája: »Nunc Christophori Gassii et liberorum suornm. Ao. 1585.« És ugyanő a lap élére: »Ex Bibliotheca Regis Mathiae.«

A codex később az Illésházyak könyvtárába jutott.

Az egykorú bőrkötésen, a kapcsok részletein zászlós bárány tűnik elő, az Agnus Dei, mi szintén főpapi tulajdonosra mutat.

II. Lajos király számadási könyve. 1525.

Kis ívrétű 225 levélre terjedő papir-codex.

A magyar királyi kincstárnok Thurzó Elek által vezetett számadási könyv, mely a kiadásokat 1525. január 21-étől ezen év július 15-ig tartalmazza.

III.
Magyar nyomtatványok.
(1531–1707.)

1. 1531. Krakkó. Puerilium colloquiorum formulae. Cracoviae apud Hieronymum Vietorem. Anno M. D. XXXI.

Kis 8-adrétű 40 levél.

Latin, német, lengyel és magyar nyelven beszélgetéseket tartalmaz, melyek az iskolás gyermekek felfogásához és életéhez vannak alkalmazva. A könyv ugyanis iskolai használatra szolgált; hogy abból a tanuló elsajátítsa a latin társalgás első elemeit. Szerzője Heyden Sebald, kinek munkája úgy hazánkban, mint Német-, Cseh- és Lengyelországban el volt terjedve és számos kiadásokat ért. Ezen első kiadásból csak ezen egyetlen példány ismeretes, a mely, sajnos, csonka. Hiányzik a czímlap, a szöveg első levele, és közben egy levél.

Ez a legrégibb könyv, melyben magyar szöveg nyomtatva fordul elő. Az, kitől a kiadó ezen magyar szöveget nyerte, a magyar nyelvben nem lehetett teljesen jártas. De a többi [289nyelvekben is számos szarvashibák fordulnak elő. Példa erre a harmadik párbeszéd:

Carolus:       Bonus vesper
      Eyn guter abent
      Dobry wietzor
      Jo estwe lethek.

Demetrius:       Gratia Deo
      Danch sey gott
      Bogu badz chwala
      Hala ystennek. Isten fogaggya.

2. 1533. Krakkó. A Komjáthi Benedek. Epistolae Pavli lingva hungarica donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyelven. (Kis nyolcadrétű 252 levél.)

A czímlapon a magyar czímer, a hátlapon pedig a Frangepán-család czímere áll. Komjáthi ugyanis a munkát Frangepán Katalinnak, Perényi Gábor nejének ajánlotta. Az ajánlólevél így végződik: »Ez leuel kewlth nyalab varaba kysazzony napyan Ammi meghvalto Jesus Christusunk zywleteseenek utanna. Ezerewthzaas harminczkeeth eztendewben.«

A munka végén Vietor Jeromos nyomdász szintén intéz ajánlólevelet Frangepán Katalinhoz, ily kelettel: »Datum Cracoviae ex officina nostra Anno Domini Millesimo Quingentesimo trigesimo tertio Mense Februario.«

A jelen munkából, mely a legrégibb magyar nyelven nyomtatott könyv, hét példányt ismerünk.

Komjáthi Benedek kath. pap volt, s Perényi Gáborné udvarában tartózkodott. Fordításáról Toldy azt mondja, hogy »a nehéz írót fordítása által magyarázni is akarván, változatokkal, néha körülírásokkal is megszaggatott, eredeti színéből és rhythmusából kivett darabos művet adott.«

3. 1535. Krakkó. Ozorai Imre. De Christo et eius Ecclesia. Item de Antichristo eiusque Ecclesia. (Kis 8-adrétű 226 levél.)

Négy példányt ismerünk e munkából, de czímlapja egyiknek sincs. A legutolsó lapon Frangepán Katalinnak, Perényi Gábor nejének czímere áll, 1535 évszámmal. Ebből következtetjük, hogy ezen munka is neki volt ajánlva és 1535-ben nyomatott. A betűk jelleméből ítélve kétségtelen, hogy Krakkóban Vietor János nyomatta.

Ozorai az elsők közt volt, kik hazánkból Wittenbergbe egyetemre [290mentek. Visszajövén mint tanító és lelkész nagy tevékenységet fejtett ki a protestantismus terjesztése körűl.

4. 1536. Bécs. Nouum Testamentum seu quattuor evangeliorum volumina lingua Hungarica donata, Gabriele Pannonio Pesthino interprete. Wij Testamentum magijar nigeluen. (Bécsben Singrenius János nyomdájában 1536. jelent meg, Metzger János könyvárus költségén. Kis 8-adrétű 243 levél.)

Pesti Gábor, fehérvári kanonok és ugocsai főesperes volt, ki sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki, és a magyar olvasó közönségnek többféle szükségeit igyekezett kielégíteni. Fordításáról Toldy Ferencz megjegyzi: »A középkori magyar irodalmat ismerve, él annak formáival, bírja annak tömöttségét és erejét, de függetlenebb deák eredetiétől, magyarabb, folyóbb, világosabb, és az értelmet tekintve hibátlanabb a régi magyar bibliáknál.«

5. 1536. Bécs. Aesopi Phrygis fabulae, Gabriele Pannonio Pesthino interprete. Esopus fabulay, mellyeket mastan wyionnan magyar nyelvre forditott Pesthy Gabriel. (Nyomatott Bécsben, Singrenius Jánosnál 1536. Kis nyolczadrétű 89 levél.) Csak három példány ismeretes. Újra kiadta Toldy F. Magyar prózairók a XVI. és XVII. századból. I.

6. 1539. Újsziget. Grammatica Hvngaro Latina in usum puerorum recens scripta Joanne Syluestro Pannonio auctore. Neanesi Anno 1539. die 14. Junii.

A czímlapot körűlvevő fametszetű diszítvények közt a lap balján látható Nádasdy Tamásnak, jobbján nejének Kanizsai Orsolyának czímere.

A nyomtatási hely Neanesus nem más mint a vasmegyei Sárvár mellett feküdt Újsziget mezővárosa, hol annak földesura Nádasdy Tamás 1537-ben nyomdát állított fel. Ez volt hazánkban az első nyomda, mely magyar könyveket nyomtatott; mert sem Hess András budai nyomdájának, (1473.), sem Honter János brassai nyomdájának (1535–1549.) magyar termékei nem voltak.

Ezen magyar nyelvtannak csak egyetlen példányát ismerjük, ez is végén csonka, csak 48 levele van meg. E példány az 1808-ban elhalt Sinai Miklós debreczeni tanár könyvtárából néhai Fáy Alajos könyvtárába, s innen 1875-ben vétel utján (200 darab arany árán) a Múzeum könyvtárába kerűlt. Újra kiadta: Kazinczy Ferencz, [291Magyar régiségek és ritkaságok. Pest. 1808. És Toldy Corpus Grammaticorum Hung. Pest. 1866.

Sylvester, vagyis Erdősi János, előbb Újszigeten Nádasdy iskolájának tanítója, majd Bécsben egyetemi tanár volt. Munkája az első magyar nyelvtan, mely reánk maradt, minthogy Cesinge János pécsi püspöké, melyről Decsi 1598-ban tett említést, elveszett. Sylvester »párhuzamosan a latin és magyar nyelv főbb szabályait adja elő; gyakran hasonlító észrevételeket tesz közte és a héber, görög és latin nyelvek közt, s mély tekinteteket vet a magyarnak szerkezetébe.«

7. 1541. Újsziget. Vy Testamentum Magar nelwen, mellet az Goeroeg es Diak nelwboel vyonnan fordytank, az Magar nipnek Kereszten huetben valo ippuelisire. 1541.

(A könyv végén) Vyszighetben Abadi Benedek nomtatta vala 1. 5. 4I. esztendoeben.

(4-edrétű 384 levél, számos fametszettel.)

Az iránt vajjon Sylvester, midőn az Új testamentomot fordította, a katholika egyháznak vagy a protestantismusnak volt híve, hazai íróink véleményei eltérnek.

8. 1548. Krakkó. Soltár koenue Szekel Estuantul magiar nielre fordítatott. Touabba ez Soltar vtan Szido szolasnac mogia es nehez heliecnec Roeuideden valo magiarazatia Psalmosonkent koeuetkezic.

(Nyomatott Krakkóban Vietor Jeromos özvegyének nyomdájában. 1548. Kis 8-adrétű 251 levél. Ajánlva van Pávai Lukács vitézlő nemes férfiúnak. Az ajánlólevél kelt Szikszón, hol tanító volt, 1548. april 24-én. Székely utóbb gönczi prot. prédikátorrá lett.)

9. 1549. Krakkó. Orthographia Vngarica. Azaz, Igaz iraz Modiarol valo tudoman Magar nelvenn irattatott. Mostan pedig vionnan meg igazyttatott, es ki niomtatott.

(Nyomatott Vietor Jeromos özvegyénél Krakkóban. 1549. Kis 4-edrétű 15 levél.)

Előbeszéde így kezdődik: »Az oluasonac Isteni kedvet kér B. A« E két betűt némelyek Batizi Andrásra magyarázzák. Révész, Toldy és Szabó K. ellenben a munka szerzőjének Dévai Bíró Mátyás híres reformátort tartják, és a »B. A.« betűk alatt Benedictus Abádi nyomdászt keresik, kinek előszava az első kiadáshoz íratott. Ezen első kiadásból, melyre a másodiknak czíme utal, egy példány [292sem maradt ránk. A másodikból is csak ezen egyetlen példányt ismerjük.

10. 1550 táján. Bécs. Gonoz Azzonyembereknek erkelchekroel vallo aenek. Kit zerze zebeni Ormprust Christoff egij kopot ebagnenak bozzusagara, kit oztan egy baratia keressere magyar nielure fordita.

(Év nélkül, Aquila János bécsi nyomdájában. Kis 8-adrétű nyolcz levél. Egyetlen ismert példány.)

11. 1550. Bécs. Nomenclatura sex lingvarum, Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae. Lingua autem Hungarica nouiter accessit, cum Latinarum dictionum quamplurimarum, quae prius deprauatae fuerant restitutione. Per Gabrielem Pannonium Pesthinum.

(Nyomatott Bécsben Singreniusnál. Kis 4-edrétű 115 levél.)

Pesti Gábor e munkát Ujlaki Ferencz győri püspöknek ajánlja. Az ajánló levél kelt Bécsben 1538. január havában. Ezen évben látott napvilágot e munkának első kiadása, melynek egyetlen teljes példánya a kalocsai főegyházi könyvtárban őriztetik. A második kiadásnak szintén csak ezen egyetlen példánya maradt fenn. Később 1561. és 1568-ban újabb kiadásai jelentek meg.

E szótárban a szavak nem szoros betűrendben következnek egymás után, hanem tárgyak szerint vannak csoportosítva.

12. 1551. Kolozsvár. A Jesvs Sirah koenyue Magyar Nyeluen. Colosvarba. 1551.

A könyv végén: Colosvarba nyomtatot. Helthai Gaspar es Gyoergy Hoffgreff altal. 1551.

(Kis 8-adrétű 114 levél.)

A czímlevél hátlapján Gyulai István kolosvári reform. prédikátornak rövid előszava áll, melyben elmondja, hogy e fordítást Tolnáról küldték be Heltai Gáspárnak, ki átvizsgálását ő rá bízta, s az ő változtatásaival nyomatta ki.

Heltai Gáspár kolozsvári prédikátor 1550-ben állította fel kolozsvári nyomdáját, melynek vezetését Hoffgreff Györgyre bízta. E nyomda nagyszámú hittani, történeti és költői műveket bocsátott közre.

13. 1552. Kolozsvár. A Biblianac negyedik resze. Az az, a prophetaknak Irasoc: Melyec Magyar nyelwre forditattac, a régi és igaz szent koenyuekboel. … Colosvarba 1552.

[293(4-edrétű 424 levél.)

Heltai az egész szent-írásnak magyar fordítását tervezte kiadni, s e czélból Gyulai Istvánnal, Vizaknai Gergelylyel és Ozorai Istvánnal szövetkezett, mint ezt az 1551-ben megjelent első rész előszavában említi. Az egyes kötetek nem időszaki rendben jelentek meg, hanem valószínűleg a szerint a mint a fordítók elkészültek. Az I. 1551, a II. 1565, a IV. 1552, az V. 1562. A III. kötet soha sem látott napvilágot. (Szabó K. ezen munka kiadásának történetét érdekesen világítja meg Bibliographiájában.)

14. 1554. Kolozsvár. Tinodi Sebestien szoerzese: Chronica. Elsoe reszebe Janos Kiral halalatul fogua ez esztendeig Dunan innet Erdel orszaggal loet minden hadak veszoedelmec, reuidedoen szép notakual enoekbe vadnak. Mas reszebe kueloemb kueloemb idoekbe es országokba loet dolgok Istoriac vannak. Colosvarba 1554 esztendoebe.

(4-edrétű 156 levél.)

Tinodi Sebestyén, kit kortársai Lantos Sebestyénnek neveztek, legtermékenyebb dallamköltőnk volt a XVI. században. Enyingi Török Bálintnak deákja (titkára) volt, s ennek török fogságba jutása után, vándorbottal és lanttal kezében bejárta a hazát, majd Kassán, utóbb Kolozsvárt telepedett meg, végre Nádasdi Tamás szolgálatába lépett és 1559 táján halt meg. Az egykorú harczi eseményeket énekelte meg; főérdeme »nem ugyan költői alakításban, melyet mind nála, mind az egész időszak költőinél hiába keresnénk, de … történetírói hű előadásában« van.

A »Chrónica« nem egyéb mint történeti énekeink gyűjteménye, melyet Ferdinánd királynak ajánlva adott ki, szövegbe nyomatott dallamokkal. Ezeket megfejtve újra kiadta Mátray Gábor. Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest. 1859.

15. 1559. Krakkó. Chronica ez Vilagnac Jeles dolgairol. Szekel Estvan.

Cracoba Niomtatot. Striykouiai Lazar Antal, Christus szwletesenec MDLIX esztendeiebe.

(Negyedrétű 237 levél.)

A világtörténet legnevezetesebb eseményeit évrendben beszéli el, egész saját koráig.

A könyv, az egyetlen e nemű magyar munka, igen el volt [294terjedve. Nagyszámú példányai maradtak fenn; de a teljes példányok a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, a mely sorsban a legolvasottabb könyvek szoktak részesűlni.

16. 1561. Debreczen. A Christus Koezbe Iarasarol Valo predicacioc, Mellyeket Melivs Peter a Doebroetzoeni Lelki Pasztor irt.

Doebroetzoenbe nyomtattác M. D. L XI.

(4-edrétű 28 levél.)

Figyelemre méltó az ajánló-levél, mely a »A Magyar Orszagi kereskedoe es árros nepeknec« van czímezve, kiket Melius (= Juhász, debreczeni lelkész) mint a reformatio első terjesztőit magasztal. A könyv hét prédikácziót tartalmaz.

Ez az első Debreczenben nyomatott könyv. Itt állíttatott fel Magyarországban a XVI. században az első nyomda, Huszár Gál bújdosó reform. prédikátor által.

17. 1565. Debreczen. Magyar Decretvm, Kyt Weres Balas a deakbol tudni illyk a Werbewczy Istwan Decretvmabol, melyet tripartitvmnak neweznek, Magyarra forditot. Vadnak tovabba ez Decretomnak eloette egy nehany iroth articulusok, kyket azon Veres Balas a regi kiralyok Decretomibol toeruynhez valo ieles dolgokat, ky szedegeteth.

Debrecenbe nyomtattatott Raphael Hoffhalter által. MDLXV.

(Ívrétű 128 levél.)

Werbőczy István, II. Ulászló király felhivására, a magyarországi szokás-jogot írásba foglalván, latin nyelven szerkesztett munkálatát az 1514-iki országgyűlésnek bemutatta, és három évvel utóbb Bécsben Singrenius János nyomdájában kinyomatta. Habár az országgyűlés ezen munkálatot nem erősítette meg, az általánosan használtatott. Ennek következtében felmerűlt a magyar fordításban való közrebocsátásának szüksége is. És az 1565-diki kiadást csakhamar egy második követte 1571-ben Kolozsvártt. Horvát fordításban is megjelent.

(Itt a két magyar kiadás mellett, az 1517-diki latin és az 1574-diki horvát is látható.)

18. 1565. Nagyvárad. A Szent Job koenyvenek a Sido nielvboel es a boelcz Magyarazok forditásából, igazán való forditása Magiar nielure.

Varadon Niomtattatott Raphael Hoffhalter által. M. D. LXV.

(4-edrétű 104 levél.)

[295A fordító a könyv végsoraiban megnevezi magát: »A Job koenyvenek forditásának a Sidobol es deak Commentekboel vége ez. XXX Aprill. per Petrum Melium. Debrecini A. D. M. D. LXV.«

Ez a nagyváradi nyomdának első ismert terméke.

19. 1567. Gyulafehérvár. Roevid Utmvtatás az Istennek igeienec igaz ertelmere, mostani szent Haromsagrol tamadott vetélkedesnec meg feytesere es itelesere hasznos es szuekseges.

Excusum Albae Juliae per Typographum Regium Raphaelem Hoffhalterum, Anno M. D. LXVII.

(4-edrétű 68 levél.)

A szerző az ajánló-levél végén megnevezi magát: »Feiervaratd Karaczion hauanac XXVIII. napián, Anno M. D. LXVII. Dauit Ferencz az meg feszuelt Jesus Christusnac szolgaia.«

Dávid Ferencz, János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari papja és az unitáriusok superintendense, számos munkában fejtegette és védelmezte felekezetének tanait.

A gyulafehérvári nyomdának első terméke.

20. 1571. Colosvar. David Ferentz. Az Egy Attya Istennec, Es Az Ö Aldot Szent Fianac, Az Jesvs Christvsnac Istenségekröl igaz vallastéttel, à Prophetác és Apastoloknac irássinac igaz follyása szerént irattattot. David Ferencztöl, à megfeszitettet Jesus Christusnak szogaiatol. Caroli Peternec, és Melius Peternec ockoskodassinac ellene vetettet. Colosvarot. M. D. LXXI. esztendőben.

(Kis 4-edrétű 76 levél.)

Ajánlva van Kornyáti Békes Gáspárnak, néhai II. János király komornyikának és tanácsának, Fogaras tartomány örökös urának »Feierwarot 22. April. 1571.«

21. 1573. Bécs. Kalendárium az 1573-ik évre. A naptári rész után következik:

Practica az az: az egeknek forgassábol, és czillagoknac iarasabol szoezettet ioeuendueles, Christus Wrunknac szueletesenec vtánna való esztendoere. 1573. Az Jacobeus Sztaniszlo Mestertoel Crackoban.

»A Nemes Magyar országról« szóló jövendölés így kezdődik: »A czillagoknak forgása aszt jelenti, Hogy Magyar orszag bantás nelkuel leszen ez esztendoeben.«

Habár régibb bibliographusaink az 1571. és 1572. esztendőkre szóló magyar naptárakat is ismertek, ezekből egy példány sem maradt [296fenn. És ezen 1573-diki példány a legrégibb ismert magyar naptárnak tartható.

22. 1573. Komjáthi és Sempte. Első resze az Evangeliomokbol es az Epistolákbol valo tanvságoknak. Mellyeket a keresztyeneknec Gyülekezetibe szoktanac predikalni minden ünnepnap. Kit az Vr Jesvsnak lelke altal, az egyuegyue keresztyeneknek iduoesseges tanusagokra, ira Bornemisza Peter, Pestifi. Koelt Sempteroel 1573.

(4-edrétű 460 levél.)

A nyomtatás helyét a végsorok ismertetik meg: »Nyomtatasa Comiatin keszdetet Huszar Gal altal, vegesztetet Sempten.«

Mindkét hely Nyitra megyében fekszik. A komjáthi nyomdának ez egyetlen ismert terméke.

Bornemissza Péter felső-dunamelléki prot. predikatornak ezen munkája öt részből áll; a II. Semptén 1574, a III. ugyanott 1575, a IV. ugyanott 1578, az V. Sempten és Detrekőn 1579-ben jelent meg.

23. 1573. Alsó-Lindva. Az Oerdoegnec a penitenciatarto Buenoessel való vetekedéséroel: es az kétségbe essés ellen az Reménségroel való tanusság: Irattatot: Az Also Linduai Kvltsar Gyoergy Mester altal.

Nyomtattatot Alsó Linduan: Rudolphus Hoffhalter által M. D. LXXIII. esztendoebe.

(8-adrétű 48 levél.)

Az alsó-lindvai (Vas megye) nyomdának első terméke.

24. 1575. Debreczen. Theophania, Az az: Isteni meg ielenes. Wy es igen szép Comoedia a mi elsoe Atyainknac allapattyárol, es az emberi tiszteknec rendeleseroel auagy gradiczarol. Szegedi Loerintz által.

Debrecembe Nyomtatattott Komlos Andras altal 1575.

(4-edrétű 24 levél.)

Tanodai dráma, a melyet ünnepeken tanulók adtak elő.

Egyetlen ismert példány.

25. 1575. Kolozsvár. Chronica az Magyaroknac dolgairol: mint ioettec ki a nagy Scythiaból Pannoniában, Es mint foglaltác magoknak az országot: Es mint birtác aszt Hertzegroel Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy soc tusakodássockal és számtalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar Megirta Magyar nyelven, Es ez rendre [297hoszta, Az Bonfinius Antalnac nagy koenyuéboel, és egyeb Historias koenyuekboel, nem kiczin munkáual.

(A könyv végén:) Colosvarot Végeze Heltai Gaspárne. A. 1575.

(Ivrétű 208 levél.)

Heltai ezen munkája a mohácsi veszedelemig terjed, és helyenként a hagyományból s kortársai tudósításaiból pótolja Bonfin előadását. Szándéka volt a mohácsi vészt követő félszázad történetét is megírni; de ebben meggátolta az első rész nyomtatása közben bekövetkezett halála.

26. 1577. Debreczen. Aritmetica, az az, A szamvetesnec tudomania, mell’ az tudos Gemma Frisivsnac szam-vetesbeol Magyar nyelure (ez tudománban gyönörködöknec hasznokra, es hamaráb való ertelmekre) io moddal forditattot.

Debreczenbe Rodolphus Hofhalter niomtatta. Anno D: 1577.

(8-adrétű 70 levél.)

Ezen első magyar számtani kézikönyv fordítóját nem ismerjük. A nyomdász ajánlólevelében írja »egy iambor vram es Istenben attiamfia hozta az en officinamban … es ő sem tudá ennekem megmondani az iambornac neuet, ki neue alat tuttam volna ki bochátani.« Szabó K. azt gyanítja, hogy a fordító Laskai János debreczeni tanító.

A szerző, Gemma Frisius, valódi neve Regnier volt, meghalt Löwenben 1555-ben.

A jelen fordításnak 1582-ben második és 1591-ben harmadik kiadása jelent meg.

Az első kiadásból csak ez az egyetlen példány maradt fenn.

27. 1578. Nagyszombat. Az Evangeliomoknac, mellyeket vasarnapokon es egyeb innepeken esztendoe altal, az Anyaszentegyhazban oluasni es Predicallni szoktanac, Magarazattyanac Masodic resze. Melly magaban foglallya, Hvsvettvl fogva, Adventig valo vasarnapi evangeliomokat egy nehany egyeb innepeknec (mellyeknec szamat meg találod ezt e levelet fordetvan) Evangeliomiual, egyetembe, Iratot Telegdi Miklostul, Esztergami praepostul.

Nyomtattatot Nagy Szombatban, az felseges Romai Chaszarnac Kegyelmes engedelmeboel, vgyan azon Telegdi Miklos hazanal. M. D. XXLVIII. Esztendoeben.

(4-edrétű 892. lap.)

Ezen munkának I. része egy évvel előbb Bécsben, III. része 1580. Nagyszombatban jelent meg.

[298Telegdi ezen munkája – Szabó K. szerint – a legelső magyar könyv, melyet kath. író magyar földön nyomatott. Telegdi esztergomi prépost 1000 forintért megvásárolván a bécsi jezsuitáknak nyomdáját, azt 1577-ben Nagyszombatban saját házában állította fel.

28. 1578. Kolozsvár. Herbarivm Az Faknac Fvveknec nevekroel, természetekroel, és hasznairól, Magyar nyelwre, és ez rendre hoszta az Doctoroc koenyueiboel az Horhi Melius Péter.

Nyomtattot Colosuárat Heltai Gaspárne Muehellyében, 1578. Esztendoeben.

(4-edrétű 188 levél.)

A legrégibb magyar nyelven nyomtatott természetrajzi munka.

29. 1579. Nagyszombat. Pécsi Lukacs. Kalendarivm. Es Ez Mostani M. D. LXXIX. Esztendőben Törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendő allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben ide mi felénc à Napba es à holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtattatott nagy Szombatba. 1579.

(Kis 8-adrétű 44 levél.)

30. 1584. Német-Újvár. Eztendoe altal való Vasarnapi Epistolák, Magyarázattyokkal oezue irattanak Beythe Istvan Praedicator altal.

Nyomtatta Nymöt Vy Várat Manlius Janos Karachon honak 20 napyan. M. D. LXXXIV.

(4-edrétű 420 levél.)

Manlius már 1582-ben állította fel nyomdáját Németújvárt, Batthyányi Boldizsár birtokán, és annak pártfogása alatt.

Az említett esztendőben Beythe István evang. prédikátornak két munkáját nyomatta ki.

31. 1584. Galgócz. Lelki Hartz, Az Bwneos Embernek feloette igen nehez lelki Kesertetekroel valo Vetekedese es azoknac Isten Igeieboel való meg gyoezese. Iratot, Sibolti Demeter altal.

(A könyv végén:) Nyomtatta Mantsk: Bálint.

A nyomatás helye nincs kitéve. Németh (Memoria Typographiae in Hung. 86. l.) kimutatja, hogy Mantskovics ez időben Galgóczon birta nyomdáját.

[299Ezen munkának második kiadása 1632-ben Gyulafejérvárt jelent meg.

Az első kiadásból csak ezt az egy példányt ismerjük.

32. 1590. Visol. Szent Biblia az az Istennec Ó es Wy Testamentvmanac Prophétac es Apostoloc által meg iratott szent könyvei. Magyar nyelwre fordittatott egészlen és wÿonnan. Visolban Nyomtattatott Mantskovit Balint által. MDXC.

(Az előljáró beszéd végén Károli Gáspár van mint fordító megnevezve.

(Kis folio, az előszó 8, a szöveg 685 levél.)

33. 1591. Monyorokerék. Salamon Kiralynak, Az David Kiraly Fianak: Markalffal valo trefa beszedeknek röuid könyue.

Nyomtatot Monyoroköröken Manlius Janos altal Anno MDXCI.

(Kis 8-adrétű 32 levél.)

34. 1592. Debreczen. Cisio Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot Ez melle ez vilag teremtesetől foguan valo rövid Chronica. (Debreczenben. 1592.)

(Kis 8-adrétű 18 levél.)

35. 1593. Pápa. Az Sacramentomokrol in Genere. Es kivaldkeppen az Vr Vachoraiarol valo köniueckke melben kerdezkedeseknek es feleleteknek formaiaban, az kereztyeni tökelletes es igaz vallas … foglaltatik: es minden rendbeli teuelgesek ellen megh erössittetik Pathai Istvan Papai Praedicator altal. Anno MDXCIII.

(Kis 8-adrétű 167 levél.)

A könyv czímlapján sem nyomtatási hely, sem nyomdász nincs kitéve.

A munka egész bőrbe van kötve, a felső táblán arany betükkel ezen szavak vannak nyomtatva: »Bekesi Janosnak Cassara Küldi Albertvs Molnar Heideibergabol.« A hátulsó táblán ezen évszám áll: 1600.

36. 1593. Sicz. Heltai Gaspar. Vigasztalo Könyvetske Keresztyeny intessel es tanitassal, mikeppen kellyen az embernek keszülni keresztyeni es bodog è Vilagbol valo kimulasahoz.

Siczben Nyomtatta Manlius Janos. MDXCIII.

(16-odrétű 109 levél.)

A nyomdahely, nyomdász a mű utolsó lapján vannak megnevezve, a szerző a czímlapon nincsen megnevezve.

[30037. 1595. Velencze. Dictionarium quinque nobilissimarum Europae Lingvarum, Latinae, Italicae, Germanicae, Dalmatiae et Vngaricae.

Venetiis apud Nicolaum Morettum. 1595.

(Kis 4-edrétű 72 levél.)

Szerzője, ki sem a czímlapon, sem az előszó végén nincs megnevezve, Verancsics Faustus csanádi püspök, Verancsics primásnak unokaöcscse.

38. 1596. Szeben. Az Caivs Crispvs Salvstiusnak ket Historiaia. Had viselöknec, es minden renbeli embereknec hasznokra, deakbol magyarra fordittatot. Baronyai Detsi Janos altal.

Nyomtattatot Szebenben Fabricius Janos alltal. 1590.

(Kis 8-adrétű 86 levél.)

39. 1602. Sárvár. Magyari István: Az ország romlása okairól. Sárvár. 1602.

(Kis 4-edrétű 104 levél.)

40. 1603. Nagyszombat. Felelet Az Magiari Istvan Sarvari Praedicatornak, Az Orzag romlasa okairul, irt köniuere. Iratot Pazmani Peter altal.

Nagyszombatba, Anno M. D. CIII.

(4-edrétű 148 levél).

Pázmány Péter első mukája.

41. 1604. Keresztur. Magyari István: Nadasdi Ferenc Teste felet löt ket Praedicatioia.

Keresztur. 1604.

(Kis 4-edrétű 44 levél.)

42. 1607. Herborn. Szenczi Molnar A. Sz. David Zsoltari.

(Nyomatott Herbonaban 1607-ben.)

(12-edrétű 213 levél.)

43. 1607. Bécs. Campianvs Edmondnac Jesvs Neve alat vitezkedet Theologusnak, Tiz Magiarul irot okai … Balassa Balinttol iratot.

Viennae Austriae, Typis Margarethae Formicae Viduae Anno MDCVII.

(Kis 8-adrétű 64 levél.)

44. 1608. Hanau. Szent Biblia Az Az: Istennec O Es Uy Testamentomanac Prophetac Es Apastoloc által megiratott szent könyvei. [301Magyar Nyelvre Forditatott egészszen, az Istennec Magyarorszagban valo anya szent Egyházánac epülésére. Caroli Caspar Elöljarobeszédével. Ez Masodic Kinyomtatast Igazgatta néhol megis jobbitotta Szenczi Molnar Albert.

Hanoviaban Nyomtattatott Halbejus Janos által, Levinus Hulzius örökösinec költségével. MDCVIII. esztendőben.

(Kis 2-odrétű 687 levél.)

45. 1610. Hanau. Novae Grammaticae Ungariae succincta methodo comprehensae, et perspicuis exemplis illustratae libri duo. Autore Alberto Molnar Szenciensi.

Hanoviae, Typis Thomae Villeriani: impensis vero Conradi Biermanni et consort. MDCX.

(8-adrétű 101 levél.)

46. 1610. Debreczen. Lex Politica Dei, Az az, Mindenfele Törvenyek, Iteletek es Rend-Tartasok, Kik fökepen az külsö Polgari tarsasagra tartoznak: Melyben meg irattatik, az Isten mit kivannyon es mit tiltson az emberektül .... Nemetből Magyarra fordittatot.

Debrecenben, Nyomtatta Lipsiai Pal. 1610.

(Kis 4-edrétű 40 levél.)

(Az előszó végén Lipsiai Pál könyvnyomtató van aláirva.)

47. 1613. Pozsony. Isteni Igazsagra Vezerleo Kalavz. Mellyet írt, Pazmany Peter Iesvitak Rendin Valo Tanito.

Nyomtattak Posonban M. DC. XIII. Esztendőben.

(2-odrétű 511 levél.)

48. 1619. Debreczen. Kálendarium, Christus Urunk születese utan, 1619. Esztendőre. Irattatot: Herlicius David D. altal.

Debreczenben Nyomtatta Lipsiai Pál.

(16-rétű 55 levél.)

49. 1620. H. n. Querela Hvngariae. Magyar Orszag Panasza.

Hely és év nélkül.

(Kis 4-edrétű 24 levél.)

Politikai röpirat; szerzőjének Alvinczi Pétert, a híres kassai prédikátort tartották. Feladata volt Bethlen Gábor fegyveres föllépését igazolni és népszerűvé tenni.

50. 1620. Falsae Originis Motvvm Hungaricorum Succincta Refutatio. Az Magyar Orszagi Tamadasoknak hamissan költött eredetinek, rövid velös Hamissitasa.

Anno Christi, M. DC. XX.

[302(A czímlapon sem nyomdász, sem nyomda nincsen megnevezve.)

(Kis 4-edrétű 32 levél.)

Politikai röpirat, mely a »Querela Hungariae« ellen van irányozva. Szerzője Pázmány Péter.

51. 1626. Bécs. Szent Biblia. Az Egesz Keresztyénségben Bévött Régi Deák Bötüböl Magyarra forditotta A’ Iésus-Alatt Vitézkedö Társaság-beli Nagy-Szombati Kaldi György Pap.

Nyomtatta Béchben A’ Kolóniai Udvarban, Formika Máté. M. D. XXVI.

(2-odrétű 629 levél.)

52. 1636. Gyulafehérvár. Az Keresztyeni Üdvözitö Hitnek Egy Nyomban Iaro Igazságahoz Inteztetett Ekes Rhythmusu Hymnusokkal, Prophetai Lelektöl szereztetett szent Soltárokkal, ..... tökelletesen meg töltetett öreg Gradval, Melly Mind Az Első Forditasban Vagy ujjonnan való szeresztetésben, s – mind penig az exemplárból másban való irattatásban esett fogyatkozasoktol megtisztogattatott, és sok hozzá kévantatott szükseges részekkel megöregbittetett. Keseröi Dajka Janosnak Es Geleji Katona Istvannak fáradtságos munkájok által. .... S – mostan Rakoci György Fejedelmünknek, keresztyéni szorgalmatoskodásabol .. kinyomtattatott.

Gyula-Feir-Varatt Az Igenek Meg Testesülese Utan MDCXXXVI. Esztendőben.

(Nagy 2-drétű 406 levél.)

A nagy munka Rákóczy György fejedelem költségén jelent meg, a ki a legtöbb példányba az előszó alá sajátkezűleg irta nevét.

53. 1650. Lőcse. Directio methodica Processvs Ivdiciarii Ivris Consuetudinarii, Inclyti Regni Hungariae. Per Ioannem Kithonich.

Rövid Igazgatas A Nemes Magyar Orszagnak Es hozzá tartozó Részeknek szokott Törveny Folyasirol. Mellyet, Deákbol Magyar nyelvre forditott Kaszoni Janos.

Leutschoviae, Typis Laurentii Beveri, Anno 1650.

(Kis 4-edrétű 266 levél.)

54. 1651. Bécs. Adriai Tengernek Syrenaia, Groff Zrini Miklos.

Nyomtatta Béchben a’ Koloniai Vduarban Kosmerovi Máte Czászár ö Felsége Könyvnyomtatója. Anno M. DC. LI.)

[303(Kis 4-edrétű 43 levél és 1 czímkép.)

(Zrinyi Miklós e nevezetes müvének első kiadása.)

55. 1653. Pozsony. Listius László. Magiar Mars.

(Kis 2-odrétű 44 levél.)

56. 1653. Nagyvárad. Approbatae Constitutiones Regni Transylvaniae Et Partium Hungariae Eidem Annexarum, Ex Articulis ab Anno Millesimo Quingentesimo Quadragesimo, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Quinquagesimum tertium conclusis, compilatae; … ex edicto Principis Georgii Rakoci … publicè relectae.

Varadini, Apud Abrahamum Kertesz Szenciensem. MDCLIII.

(Kis 2-odrétű 141 levél.)

Az erdélyi országgyűlések végzéseinek első nyomtatásban megjelent gyűjteménye.

57. 1671. Kolozsvár. Compilatae Constitutiones Regni Transylvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum Ex Articulis ab Anno Millesimo Sexcentesimo Quinquagesimo Quarto, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Sexagesimum Nonum conclusis excerptae.

Claudiopoli. Apud Michaelem Szentyel Veres-Egyhazi. MDCLXXI.

(2-odrétű 58 levél.)

58. 1672. Lőcse. Libellvs Elegantissimus, qui inscribitur Cato, de Praeceptis Vitae Communis. Az az Igen Szep Könyvetske, Mely neveztetik Catonak: ki tanit ez közönséges életben kinek-kinek eletit és erköltsét, hogy-hogy kellyen eszessen szabni és hordozni.

Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer, 1672.

(Kis 8-adrétű 23 levél.)

59. 1676. Pozsony. Gyarmati Balasi Balintnak. Es Rimai Janosnak Istenes Eneki. Mellyet a’ Váradi negyedik editio-szerint egynehány új Enekekkel és Imádságokkal ki botsátott. Posonban Faber Mihály által 1676.

(24-edrétű 351 levél.)

60. 1683. Lőcse. Comico-Tragoedia. Constans Scenis Quatuor.

Lötsen, Nyomtatt: Brewer Samuel által, 1683.

(Kis 8-adrét, 14 levél.)

[30461. 1685. Kolozsvár. Buzgo Imadsagok Es Isteni Dicsiretek.

Kolosvarat. 1685.

(64-edrétű 120 l.)

Kis alakja által feltünő nyomtatvány.

62. 1706. Bécs. Az Confoederalt, vagy öszve Szövetkezett Magyar Ország Statusinak és Rendeinek, Békességröl valo Punctumi.

Nyomtattatott Bécsben Heyinger Andras, az Universitás Typográphussa által, 1706. Esztendőben.

(Kis 2-odrétű 9 levél.)

63. 1707. Maros-Vásárhely. Propositio Serenissimi Principis Domini D. Francisci II. Dei Gratia, Sacri Romani Imperii, et Transylvaniae Principis Rakoczi; … Ad Inclytos Trium Nationum Regni Transylvaniae, et Partium Hungariae, eidem annexarum, Universos Status et Ordines, in Generalibus eorundem Comitiis, ad diem 28. Mensis Martii, Anni praesentis 1707. ex Edicto Suae Serenitatis Principalis in Civitatem Maros-Vásárhely, Indictis et Celebratis facta.

(Kis 2-odrétű 6 levél.)

64. 1707. Hely nélkül. Articulusok, Mellyek a Magyar-Országi Hazájok Szabadságáért öszveszövetkezett Státusok és Rendek, e folyó 1707. Esztendőbeli Pünköst Havának 16. napjára haladott, és az Onod táján lévő Mezőben tartatott Közönséges Gyülésében concludáltattak, és végeztettek.

(Kis 2-odrétű 6 levél.)

65. 1707. H. n. A Magyar Országi Confoederalt Nemes Statusok Es Rendek Részéröl szabott Hadi Regulák, Articulusok, Edictumok Es Törvények.

(Kis 2-odrétű 28 levél.)

II. Rákóczy Ferencz kézaláírásával és pecsétjével.

A munkához van kötve: Regulamentum Universale, Inclytorum Confoederati Regni Hungariae Statuum ac Ordinum, tam Militarium, quam et ex parte Inclytorum Comitatuum, Liberarum item ac Regiarum Civitatum, aliorumque quorumvis, Observandum.

(Magyar és latin szöveggel, a mű végén áll: Költ Onodnál lévő Táborunkban, die 5. Julii, An. 1707.)

(19 levél.)

[305IV.
Latin és német nyomtatványok.
(1473–1686.)

1. 1473. Buda. Chronicon Budense. A budai krónika a legelső nyomtatvány, mely Magyarországban megjelent. »Alig múlt husz éve, – írja Toldy Ferencz, – hogy a mozgó betűket használó nyomdászat életbe lépett, és csak öt ország, t. i. Német-, Olasz-, Francziahon, Németalföld és Schweiz bírt nyomtató műhelyeket, midőn a király egyik rokona Geréb László, budai prépost és alcancellár, azt Magyarországban honosítandó, németországi születésű Hess Andrást Olaszországból, hol ezen mesterséget tanulta, annak gyakorlására Budára hívta meg. Első munkája, melyet véghez vitt, az úgynevezett budai krónika: »Cronica Hungarorum.«

Az egész munka ívrétű 67 levélből áll. A kerekalakú betűk egészen hasonlók azokhoz, melyeket az olaszországi nyomdákban használtak, és lényegesen különböznek a németországiaktól. A fejezetek kezdőbetűi színezve vannak.

Czímlapja nincs. Az első lapon a nyomdásznak ajánlólevele áll, mely Geréb László budai prépost, királyi alcancellárhoz van intézve. Ugyanazon levélen kezdődik a krónika, a húnok történeteivel. Leér Mátyás koráig. Szerzője felhasználta úgy Kézai munkáját mint a képes krónikát.

A zársorok: Finita Bude Anno domini M CCCC LXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess.

Ezen a legritkább könyvekhez tartozó krónikának nyolcz példányát ismerjük. Újra kiadta Podhraczky Budán 1838-ban.

2. Év és hely nélkül. C. Jul. Cesaris oratio Vesontione belgice ad milites habita.

Caesar ezen beszédét megelőzi Brentius Andrásnak IV. Sixtus pápához intézett ajánlólevele. Megelőzik és követik epigrammák.

(Kis 4-rétű 10 levél.)

Toldy Ferencz, utalva arra, hogy e kis munkának betűi egészen hasonlók azokhoz, melyeket Hess András a budai krónika nyomtatásánál használt, azt a véleményt fejezte ki, hogy az Hess műhelyéből kerűlt ki.

[306Hain »Repertorium Bibliographicum«-ában azt jegyzi meg, hogy »talán« Rotwil Ádám velenczei nyomdásznak műve.

3. Hely és Év nélkül. Constitutiones incliti regni vngarie.

A mű kis 4-edrétű első levelének első lapján a könyv czíme áll, alatta egy fametszet, melyen Mátyás király trónuson ülve jogarral jobb kezében ábrázoltatik, a mint neki két főpap a »constitutioneseket« bemutatja, a metszet alsó jobboldali sarkában az ország czímere van az arany gyürűs hollóval. A második levélen levő előszóból kitünik, hogy a mű Mohorai Wydfy Ambrus nógrádi alispán költségén készült; de hol és mikor és ki a nyomdász? annak semmi nyomát sem a mű elején sem végén nem találjuk. A harmadik levél első oldalán kezdődik a mű tárgymutatója. A hetedik levél első lapján ezen szavakkal »Mathias dei gratia Hungarie: Bohemie: Dalmatie ect Rex« kezdődik a mű szövege. Az »M« kezdőbetű ki van festve szabad kézzel vörös és kék színben. A 42-ik azaz utolsó levél első lapján a mű végződik. A műhöz egy levél van ragasztva, melynek első lapján latin hexameterek sorai közt fametszet áll, mely czímert ábrázol. A mű betűi goth-jellegüek, mely betűk után itélve Németországban nyomtatottnak állíthatjuk a müvet.

4. Év és hely nélkül. Capitula concordie dudum inter Gloriosissimum Principem dominum Fridericum Romanorum imperatorem semper augustum etiam pro suis heredibus expresse nominato inclitissimo Romanorum Rege nec non clare memorie Mathiam Hungarie Regem ac regni Hungarie Prelatos et proceres super successione in eodem regno conclusa. Hinc inde acceptata et bulle confirmatorie fere pii prope secundi infra scripte inserta.

(Kis 2-edrétű 11 levél, a betűk góth jellegűek.)

Mátyás király és Frigyes császár közti alkudozások 1463–1464 között.

Év és helynélküli nyomtatvány a 15. század végéről.

5. Túróczi János magyar krónikája. Augsburgi 1488-iki kiadás. Két hártyára nyomtatott példány.

Negyedrétű – levél.

Czímlapja nincs. Az első levélre Mátyásnak s Beatrixnak czímerei, s ezek körűl Magyarország mellék-tartományainak czímerei vannak nyomtatva.

[307A második levél első lapját nagy fametszetű kép foglalja el, mely szent László királynak küzdelmét a leányrabló kún vitézzel ábrázolja. A túllapon áll a kiadónak, Feger Theobald budai polgárnak ajánló-levele Mátyás királyhoz.

Azután következik Turóczi János mester ajánló-levele Drágfi János királyi személynökhöz, és maga a krónika. Ez a legrégibb időktől Mátyás királyig terjed. (I. Károly haláláig a képes krónikát írja át. Lajos uralkodási történetét Küküllei Jánostól kölcsönzi, Mária és Kis Károly történetét részint Monacis Lőrincz verses históriájából, részint kortársak közléseiből meríti; Kis Károly halálától Mátyásig a történeteket részint hivatalos irományokból és kortársak előadásából meríti, részint saját tudomása után írja le.)

A krónikához mint függelék járul Rogernek a tatárjárásról szóló munkája.

A szöveg közé a vezérek, királyok, városok, csaták stb. fametszetű képei vannak nyomtatva.

A zársorok (colophon) ezek:

»Serenissimorum Hungarie regum chronica bene reuisa ac fideli studio emendata finit feliciter Impressa erhardi radtdolt viri solertissimi eximia industria et mira imprimendi arte: qua nuper venetiis nunc Auguste excellet nominatissimus. Impensis siquidem Theobaldi feger conciuis Budensis Anno salutifere incarnationis millesimo quadringentesimo octogesimo octauo tertio nonas Junii.«

Ezen kiadásnak papirra nyomtatott példányai gyakran fordulnak elő. De hártyára nyomtatott példány csak ez a kettő ismeretes, valószinű tehát, hogy ezekben a dedicationalis példányokat bírjuk, melyeket a kiadó Mátyásnak és Beatrixnak ajánlott fel; mit az is valószinűvé tesz, hogy a kiadó ajánló-levele aranyozott betűkkel van nyomtatva.

Az egyik (a) példány egykorú préselt bőrkötésében van meg; ezt Jankovich 1823-ban 240 darab arany árán vásárolta.

A másik (b) új kötéssel bír; azt József főherczeg-nádor 1845-ben egy bécsi árverésen 400 ezüst forinton vásárolta és a Múzeumnak ajándékozta.

6. Túróczi János krónikájának brünni kiadása, 1488-ból.

Ívrétű 168 levél, nagyszámú a szövegbe nyomtatott fametszetekkel. Tartalma megegyez az augsburgi kiadással.

[308Colophonja: In inclita terre Morauie ciuitate Brunnensi lucubratissime impressa. Anno salutis M CCCC LXXXVIII. die XX. Martii. Tehát néhány hónappal korábban készűlt el, mint az augsburgi kiadás.

7. 1484. Velencze. Zágrábi breviarium.

(Nyolcadrétű 1019 levél.)

Az előszóból megtudjuk, hogy mivel Zágráb megyében a breviariumok hiánya érezhetővé vált, Osvald zágrábi püspök rendelte el az új kiadásnak sajtó alá bocsátását.

A zársorok: Explicit breuiarium secundum usum ecclesie Zagrabiensis magna cum diligentia reuisum et fideli studio emendatum per venerabilem dominum Blasium decretorum doctorem Archidiaconum de Kemlek et canonicum ecclesie Zagrabiensis. Impressum venetiis per Erhardum radtolt de augusta. Anno salutifere incarnationis M. CCCC. LXXXIIII. V idus decembris.«

A Múzeum példánya hártyára van nyomtatva, és gazdagon aranyozott kezdőbetűkkel s lapczifrázatokkal van diszítve.

8. 1487. Straszburg.

Sermones tredecim universales Magistri Michaelis de Ungaria incipiunt feliciter.

Colophon: Et sic est finis sit laus et gloria trinis. Impressum Argentine Anno domini M CCCC LXXXVII. Finitum in vigilia Annunciationis gloriose virginis Marie.

(Negyedrétű 130 levél).

Magyarországi Mihály ezen munkája 1487–1611 tizenhárom kiadást ért. Kilétéről semmit sem tudunk, még azt se, melyik rendnek volt tagja. Toldy pálosnak véli.

9. 1489. Flórencz. Dispvtatio Nvper Facta In Domo Magnifici Laurentii Medices.

(Kis 4-edrétű 12 levél).

A mű első levelén a czím után következik az ajánlólevél: Nicolavs de Mirabilibvs Ex Septem Castris Ordinis Praedicatorvm Sacrae Theologiae Doctor Ad Magnificum Lavrentivm Medices.

Következik a mű szövege.

A mű colophonja: Finis quaestionis disputatae in domo Magnifici Laurentii Medices ultima die Junii. M. cccc lxxxviiii.

Impressum Florentiae per Francischum dini iacobi civem florentinum die uigesima septima mensis Julii Milesimo quadringentesimo octuagessimo nono.

[30910. 1498. Velencze. Missale secundum chorum alme ecclesie Strigoniensis.

(Ivrétű 230 levél).

Zársorai: Impressum Venetiis impensis Joannis Paep librarii Budensis per Johannem emericum de Spira. Anno salutifere incarnationis domini nostri iesu christi. M. CCCC. LXXXXVIII. IIII. Kalen. Martii. Laus Deo.

Papirra nyomtatott példányaiból több maradt fenn. A hártyára nyomtatottakból csak ez az egy ismeretes, mely nagy díszszel van kiállítva: gazdagon aranyozott és színezett kezdőbetűkkel; a Cánon előtt álló feszület élénken van színezve. Czech János győri polgármester ajándékozta a Múzeumnak.

11. 1497. Ferrara. De plurimis claris selectisque Mulieribus. Opus prope diuinum nouissime congestum.

A colophon: Opus de claris selectisque plurimis mulieribus a fratre Ja. philippo Bergomense editum explicit … Ferrarie impressum. Opera et inpensa Magistri Laurentii de rubeis de Valentia. tertio kal. maias. anno salutis nostre M. CCCC. LXXXXVII.«

(Ivrétű 170 levél.)

Ajánlva van Beatrixnak, Mátyás király nejének.

A czímlevél hátlapján látható fametszetű kép azt a jelenetet tünteti fel, a mint Beatrix királynénak a szerző munkáját bemutatja.

12. 1498. Velencze. Legende sanctorum regni hungarie in lombardica historia non contente.

(4-edrétű 32 levél.)

A colophon: »Legende quorundam sanctorum regni Hungarie: que in hystoria lombardica non continent ur felici numine expliciunt: Impresse Venetÿs Anno natiuitatis Christi post millesimum quaterque centesimum nonagesimo octauo Idibus Januarÿ.” Az utolsó levél második oldalán van a kiadó jelvénye ezen szavakkal: »Impressum impensis Joannis Paep librarÿ Budensis.«

Tartalmazza a magyarországi védszentek legendáit.

13. 1499. Hagenau.

Sermones de sanctis perutiles a quodam fratre hungaro ordinis minorum de obseruantia comportati Biga salutis intitulati feliciter incipiunt.

Colophon: Ser mones perutiles de Sanctis Biga salutis intitulati [310a quodam fratre hungaro in conuentu Pesthiensi fratrum minorum de obseruantia comportati. Impensis quoque et sumptibus prouidi viri Johannis, ryman per industrium Henricum Gran in imperiali oppido Hagenaw inibi incolam diligentissime impressi ac emendati. Finiunt feliciter. Anno ab incarnatione domini Millesimo quaterquecentesimo nonagesimo nono. XIIII. die mensis Julii.

(4-edrétű 448 levél.)

A munka szerzője Laskó Osvát a pesti Ferenczrendű zárda főnöke, kinek több homiletikai munkája van, melyek számos kiadást értek.

14. 1499. Velencze. A pécsi egyházmegye misekönyve.

(4-edrétű 272 levél.)

Zársorai: Finit missale secundum chorum almae ecclesie Quinqueecclesiensis. Impressum venetiis impensis Johannis Paep librarii budensis. Anno M. CCCC.XCIX. VIII. kl. maii.

15. 1502. Augsburg.

Pomerium quadragesimale fratris Pelbarti ordinis sancti Francisci.

Colophon: Sermones tripertiti quadragesimales per fratrem Pelbartum ordinis sancti Francisci comportati. Impressi denique expensis Johannis Schensperger iunioris per magistrum Johannem otmar in Augusta vindelicorum Anno millesimo quingentesimo secundo in vigilia omnium sanctorum feliciter exacti.

(Ívrétű 94 levél. A czímlapon a szerző arczképe látható, a mint gyümölcsösben (Pomerium) olvasva ül.)

Szerzője Temesvári Pélbárt ferenczrendű szerzetes, kit rendje a boldogok közt is ünnepelt, (május 17-én) a krakói egyetem növendéke, a budai kolostorban hittanár és szónok, számos homiletikai és dogmatikai munka szerzője, a legjelentékenyebb azon magyarországi szerzetes-írók között, kik a XV. század végén európai jelentőségre emelkedtek, és kiknek munkái egész nyugati Európában a lelkészek és szerzetesek által vezérkönyvekül használtattak.

16. 1509. Velencze. Ordinarius Strigoniensis. (Egyházi szer-könyv.)

(K. 8-adrétű 120 levél.)

A czímlapon fametszet áll czímképül, mely sz. Adalbertet ábrázolja. A mű colophonja: »Ordinarius Strigoniensis, accuratissime [311reuisus feliciter explicit. Venetÿs per Luccantonium de giunta florentinum. Impensis Johannis pap. librarii budensis. impressus. Anno domini Mccccc. ix. quarto nonas Martii.

A munka táblájához vas láncz van erősítve, mely lánczczal a középkorban kézíratokat és könyveket a templomokban, sekrestyékben megerősíteni szoktak.

17. 1512. Bécs. Joannis Pannonii Episcopi quinque Ecclesiarum, Poetae et Oratoris clarissimi Panegyricus: in laudem Baptistae Guarini Veronensis Praeceptoris sui conditus.

(Kis 4-edrétű 22 levél.)

A könyv élén áll Crosnensis Pál ajánlólevele Perényi Gáborhoz: »Data Cracouiae mense Junio. M. D. XII.« Az előszó után egy vers: »Libellus e Carthophylatio promptus, et pristino nitori restitutus loquitur.« Ezen vers után következik. »Adriani Vuolfhardi Transyluani. Protrepticon ad libellum.« A második lap végén: »Adrianus Vuolfhardus Transyluanus sub auctoris persona, ad Lectorem.« A harmadik levélen kezdődik Janus Pannonius költeménye Gvarinushoz. »Joannis Episcopi Quinque Ecclesiarvm. Panegyricvs Praeceptori Gvarino Veronensi. Praefatio. A második lapon a tulajdonképi Panegyricus. »Panegyrici Principivm«. A 22. levél első lapján van a panegyricus vége. Colophonja a műnek ez: »Adriani Vvolfhardi Transyluani Exastichon, in Zoilum et Ardelionem«. etc. Viennae Austriae in aedibus Hieronymi Vietoris et Joannis Singrenii. Anno M.D.XII. Janus Pannonius (Cesinge János pécsi püspök) egyes költői munkái 1498 óta jelentek meg; összegyűjtve először 1528-ban Bolognában.

18. 1516 táján. Compendiosa quedam: nec minus lectu iocunda descriptio vrbis Hierusalem: atque diligens omnium locorum terre sancte in hierosolymis adnotatio. per quendam in Christo patrem fratrem Gabrielem natione vngarum diui Francisci ordinis de sacra obseruantia, luculenter: nam ea ipsa loca propriis conspexit oculis: congesta ac breuiter per eundem comportata, feliciter incipit. Compendium locorum terre Sancte.

(Kis 4-edrétű 43 levél.)

A munka végén: »Finit opusculum siue compendium locorum terre sancte intra et extra ciuitatem Hierusalem existentium amen. etc. Frater Gabriel de pechwaradino.«

[312Pécsváradi Gábor ferenczi szerzetesnek ezen munkája, mely 1514-ben a szent földön tett útjának leírását tartalmazza, a XVI. század első negyedében több kiadást ért.

19. 1517. Hagenau. Opusculum de laudibus et uituperio Vini et Aquae Valentini Cybelei, Canonici Ecclesiarum Quinqueeclesiensis et Albensis.

A colophon: Hagenau ex Academia Thomae Anshelmi mense Julio. Anno MDXVII.

(Kis 4-edrétű 28 levél.)

A szerző, Valentinus Cybeleus (Hagymási Bálint) munkácskáját Szakmári György pécsi püspöknek ajánlja. »Ex Alba Regali. Pridie idus Januarii.« A 3. levélen következik a munka ezen külön czímmel: »Declamatio Valentini Cybelei de vini et aquae potoribus, Vtrum hi, uel illi laudabiliores sint. Vbi nonnulla de Vino et Aqua, quatinus utraque secundum suos gradus, uel ad laudem, vel uituperium tendant, inseruntur; ad Dn. Ladislaum Macedonium Archid. et amicum.«

20. Uan deme quadem thyranne Dracole wyda.

Év és hely nélkül. (1480 táján.)

(Kis 4-edrétű 6 levél, góthjellegű betűkkel.)

Czímkép: a vajda arczképe fametszetben. Valószinűleg egyetlen példánya ezen munkának, mert sem Panzer sem Weller nem idézik bibliographiai műveikben. Colophonja nincs.

21. 1483. Hofmer vonn turcken.

(K. 4-rétű 4 levél, góth jellegű betűkkel. Egyetlen ismert példány.)

A mű ezen szavakkal végződik: »Gebenn uff Kraspergh czu zilig vnnd mit meinem eigen vorgedruckten Insigel vorsigilt Am Sonnabent nach allerheilgen tage Anno dm. etc. lxxxiii.

22. 1514. Ain grosz wunderzaichen das do geschechen ist durch das Creütz das ain Cardinal hat auszgeben inn dem gantzen Hungerischen Lannd wider die Turcken.

(Kis 4-edrétű 4 levél, fametszetű czímképpel.)

Nyomtatási helye nincs megnevezve ezen ritka műnek, ez valószinűleg Augsburg.

23. 1521. Hely nélkül. Oratio habita in imperiali Conuentu Vuormaciensi, Die tertia Aprilis. M. D. XXI. Per inclyti regis Hungariae et Bohemiae oratores.

(Kis 4-edrétű 10 levél.)

[31324. 1522. Hely nélkül. Ain Ermannung wider Die Türcken, Vnd wie sy die Christen durchechtent. Im land Vngern, Im iar MDXXII.

(Kis 4-edrétű 4 levél, fametszetű czímképpel.)

25. 1526. Hely nélkül. New Zeyttung wie der Turckischen Keiser mit dem König von Vngern dye Schlacht gethan hat, auff den tag Johannis enthauptung. Im Iar. M. D. XXVI.

(Kis 4-edrétű 2 levél, fametszetű czímképpel, valószinűleg az első nyomtatásban megjelent röpirat, mely a mohácsi csatáról szól. Eddig csak ezen múzeumi példányt ismerjük.)

26. 1526. Hely nélkül. Newe zeyttung Wie die Schlacht in Vngern mit dem Türckischen Keyser ergangen, Hat einer von Wienn so dabey gewest, herauff gen Oringen geschriben. Auch volget hernach des Bluthundts, der sich nent ein Türckischn Keyser, gethatten, so er vnd die seinen, nach eroberung der Schlacht, auf den XXVIII. tag Augusti nechst vergangen, geschehen, an vnsern mitbrüdern der Vngerischen Landschafften gantz vnmenschlich getriben hat, vnd noch teglichs thut. M. D. XXVI.

Auszgangen den XXX. tag des Monats Septembris Anno M. D. XXVI.

(Kis 4-edrétű 4 levél, fametszetű czímképpel. Eddig csak a múzeumi példányt ismerjük.)

27. 1526. Hely nélkül. Newe zeittung Wie die Schlacht zu Vngern mit dem Türckischen Keyser ergangen: Hatt einer vonn Wien so dabey gewest: herauff jen Oringen Beschriben. M. D. XXVI.

Datum zu Wien Anno etc. jm. XXVI.

(Kis 4-edrétű 4 levél, színezett fametszetű czímképpel.)

28. 1526. H. n.

Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türckischen Kayser gethaten, sor er vnd die seinen, nach eroberung der schlacht, auff den xxviij. tag Augusti negstuergangen geschehen, an vnnsern mitbrüdern der Hungerischen Landtschafften gantz vnmenschlich getriben hat, vnd noch teglichs thut.

Auszgangen den xxx. tag des monats Septembris. Anno M. D. xxvj.

(Kis 4-edrétű 4 levél. Fametszetű czímképpel.)

[31429. 1527. H. n.

Wie der Dürchleüchtigst vnd Hochgeborn Fürst Ferdinand. Kőnig zu Behem vnd Hungern, sampt seyner Ehelichen Kőnigin, zu Stulweyssenburg mit grossem Triumph vnd solennitet gekrőnet sind worden. Anno M. D. XXvij. am. iij. Novembri.

(Kis 4-edrétű 4 levél.)

30. 1527. H. n.

Kűniglicher Maiestat zu Behem vnd Hungern etc. Zug vnd eynreytten, auff die Crőnung gen Prag. Anno etc. M. D. XXvij.

(Kis 4-rétű 5 levél.)

31. 1528. Bázel.

Casparis Vrsini Velii oratio habita in Alba Regali, die felicissimae Coronationis inclyti ac potentiss. Ferdinandi Vngariae Boemiaeque Regis etc. Anno M. D. XXVII. III. Non. Nouembris.

Basileae apud Joan. Heruagium, et Hieronymum Frobenium. An. M. D. XXVIII.

(Kis 4-rétű 12 levél.)

32. 1527. Wittemberg.

Vier Trostliche Psalmen, An die Kőnigin zu Hungern, auszgelegt durch D. Martinum Luther. Wittemberg. 1527.

(Kis 4-edrétű 38 levél.)

33. 1527. H. n. Künig Ferdinanden zu Hungern vnnd Beheim. Ertzhertzogen zu Osterreich etc. Einreytten vnd Krőnung zu Stulweyssenburg in Hungern Anno. M. D. xxvij.

(Kis 4-edrétű 8 levél.)

34. 1527. H. n. Warhafft anzeygen Kűniglicher Mayestet, zu Hungern vnd Beheim etc. Hőr zug, von Wyen ausz inn Hungern, bisz auff ein halb meyl vnder Ofen, vnd gen Stulweyssenburg etc. Anno etc. xxvij.

(Kis 4-edrétű 4 levél.)

35. 1542. Nürnberg. Hans Sachs. Das Lied von Pest. Zufinden bey Georg Steinbach in Nürnberg.

(Egy folio levél. Unicum.)

36. 1596. Nürnberg. Neue Siebenbürgische Victorien mit Lippa, Temeswar vnd andern Orten.

Beschreibung wie vnd was gestalt, die Türcken vndTartarn, [315in diesem gegenwertigen Monat Maio, die Vestung Lippa belegert, gewaltiglich gestürmet etc.

Auch wie der Hauptmann von Luggas, vnter dieser belagerung, etlich tausent Soldaton, auff Temesvar geschickt, welche die Vorstatt als bald erobert, geblündert, verbrend etc.

Gedruckt zu Nürnberg, mit bewilligunk, im Jar 1596.

(Kis 4-edrétű 4 levél, fametszetű czímképpel, Báthori Zsigmond arczképével.)

37. 1620. Pozsony. Desz Türckischen Kaysers Hülff Dem Fürsten inn Siebenbürgen Bethlehem Gabor nunmehr erwöhlten Kőnig in Vngarn vnd desselben Ständen auch den Confoederirten Landen versprochen.

Gedruckt zu Preszburg Im Jar MDCXX.

(Kis 4-edrétű levél, fametszetű czímképpel.)

38. 1671. H. n. Warhafftige und ausführliche Relation, Wie die Vngarischen Rebellen Zu Wien in Oesterreich, Als auch Zur Wienischen Neu-Stadt Vnd zu Preszburg Am 30. Aprilis Anno 1671. Zur verdienten Straffe gezogen worden, Nebst dem Nadastischen, Serinisch- und Frangypanischen Urtheil.

Gedruckt im Jahr 1671.

(Kis 4-edrétű 20 levél. Nádasdy, Zrinyi, Frangepán és Bónis arczképével.)

39. 1671. Bécs. Newes Gedicht. Vber die gantz billich Kayserliche Execution, so über Frantzen Nadasti zu Wienn im Rathhausz: Wie auch anderwärtig andere desz Hochlöbl: Hausz von Oesterreich geweste Rebellen, den letzten April desz 1671-isten Jahrs in einem Tag, vnd Stund ergangen. Andern zur Abschew und Exempl zusammen getragen.

Gedruckt zu Wienn in Oesterreich bey Leopold Voigt. 1671.

(Kis 4-edrétű 4 levéllel, fametszetű czímképpel.)

40. 1685. Hely nélkül. Eigentlicher Bericht wegen der glücklich-eroberten Haupt-Vestung Ofen, So am 2. Sept. dieses itztlauffenden 1686-sten Jahres, durch die Christlichen Waffen erfolget, Nebst Meldung was sich Zeit wehrender Belägerung von 13. Junii an bisz zu Eroberung derselben täglich begeben und zugetragen.

Gedruckt, im Jahr 1686.

(Kis 4-edrétű 8 levél, fametszetű czímképpel.)

[31641. 1686. Bécs és Lucca. Num. 5. Giornale Dal Campo Cesareo a Buda in data 9. Luglio. 1686.

A mű végén: »In Vienna, et in Lucca, per Marescandoli 1686.«

(Kis 4-edrétű 8 levél.)

Régi Újság 5. száma, mely Buda ostromoltatásának és elfoglalásának alkalmával megjelent.

42. 1686. Velencze. Veridica Raccolta de Giornali di Buda Sino alla presa d’essa. Parte Prima. Dedicata Al Molt’ Illustre Signor Gio. Battista Foresti. In Venetia, 1686. Presso Gierolamo Albrizzi dietro la Chiesa di San Zulian al Nome di Dio.

(16-odrétű 125 levél, 3 képpel.)

Budavárának 1686. évi ostroma alkalmával megjelent olasz hírlap.

V.
Arczképek és csataképek.

1. keret.       a–c)Gróf Széchenyi Ferencz, a Nemzeti Múzeum alapítója (1754–1810).

2. »       Sz. László király (1077–1095), német fametszvény a XV. századból.

3. »       a) II. Lajos király (1516–1526).

      b) Mária királyné.

      c) Mária királyné s II. Lajos egykorú arczképe.

4. »       I. Ferdinánd király (1526–1564).

5. »       a) b) Miksa király (1564–1576).

6. »       a) b) Rudolf király (1576–1608).

7. »       a) II. Mátyás király (1608–1619).

      b) II. Mátyás s Anna királyné arczképe.

8. »       a) b) III. Ferdinánd király (1637–1657).

9. »       IV. Ferdinánd király (megh. 1653).

10. »       I. Lipót király (1657–1705).

11. »       I. Lipót király (1657–1705).

12. »       I. József király (1705–1711).

13. »       a) b) Wilhelmina Amália hannoveri herczegnő, I. József neje.

14. »       Eleonora főherczegnő.

15. »       Ausztriai Mária, III. Ferdinánd neje.

[31716 keret.       a–c) Margaretha Therézia spanyol királyi herczegnő.

17. »       Mária Terézia királynő (1740–1780).

18. »       III. Károly király (1712–1740).

19. »       Mária Terézia királynő (1740–1780).

20. »       Lotharingiai Ferencz, Mária Terézia férje.

21. »       Savoyai Eugen hadvezér (1663–1736).

22. »       Báthori István, erdélyi fejedelem s lengyel király (1571–1576).

23. »       a) b) Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem (1581–1602.)

24. »       a) b) Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem (1581–1602.)

25. »       a) b) Báthori Endre bíbornok, erdélyi fejedelem (1599).

26. »       a–c) Bocskay István erdélyi fejedelem (1605–1606).

27. »       Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629).

28. »       a) b) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629).

29. »       I. Rákóczy György erdélyi fejedelem (1630–1648).

30. »       a) b) II. Rákóczy György erdélyi fejedelem (1648–1657).

31. »       II. Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem (1704–1710).

32. »       a) b) II. Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem (1704–1710).

33. »       a) b) Rákóczy József (megh. 1739).

34. »       a) b) Apaffy Mihály erdélyi fejedelem (1661–1690).

      c) Barcsai Ákos erdélyi fejedelem (1658–1659).

35. »       Thököly Imre erdélyi fejedelem (1690).

36. »       Thököly Imre erdélyi fejedelem (1690).

37. »       a) Oláh Miklós esztergomi érsek (1553–1568).

      b) Pázmány Péter esztergomi érsek (1616–1637).

38. »       a) Losy Imre esztergomi érsek (1637–1642).

      b) Lippay György esztergomi érsek (1642–1666).

      c) Szelepcsényi György esztergomi érsek (1666–1685).

39. »       a) b) Verancsics Antal esztergomi érsek (1569–1573).

[31840. keret.       Széchenyi György esztergomi érsek (1685–1695).

41. »       Gróf Kollonich Lipót esztergomi érsek (1695–1707).

42. »       Gróf Eszterházy Imre esztergomi érsek (1725–1745).

43. »       a) Gróf Nádasdy Ferencz országbiró.

      b) Gróf Nádasdy Ferencz s neje Eszterházy Anna Julia grófnő.

44. »       Gróf Zrinyi Miklós a költő (1616–1664).

45. »       Gróf Zrinyi Miklós a költő (1616–1664).

46. »       Gróf Zrinyi Péter horvát bán (megh. 1671).

47. »       a) Br. Pálffy Miklós hadvezér.

      b) Gr. Pálffy Károly hadvezér.

      c) Gr. Pálffy István a dunántúli országrész főkapitánya.

      d) Gr. Pálffy Károly kanczellár.

      e) Gr. Pálffy Lipót hadvezér.

48. »       a) b) Gróf Zrinyi Miklós a szigethi hős, (megh. 1566).

49. »       a)–c) Gr. Schwarzenberg Adolf hadvezér.

50. »       a) Gr. Thurzó Szaniszló nádor.

      b) Eszterházy Miklós nádor.

51. »       a–c) Gr. Thurzó György nádor.

52. »       Károly lotharingiai herczeg, fővezér.

53. »       Károly lotharingiai herczeg, fővezér.

54. »       Draskovics János nádor.

55. »       Herczeg Eszterházy Pál nádor.

56–67. »       Buda s Buda ostromának látképei.

68. »       Magyarország legnevezetesebb várai (Pozsony, Komárom, Győr, Sz.-Fehérvár, Esztergom, Kanizsa, Novigrád, Belgrád, Budapest,
      Szigeth, Fülek, Vácz, Konstantinápoly, Kassa, Eger, Tokaj, N.-Várad, Temesvár).

69. »       a) Id. Jankovics Miklós.

      b) Jankovics Antal.

      c) Vadasi Jankovics Miklós.

70. »       a–c) Gróf Károlyi Antal.

      d) Gróf Károlyi József.

[31971. keret.       a) Gróf Teleki Sámuel erdélyi kanczellár.

      b) Tersztyánszky Dániel.

      c) Gróf Bethlen Gergely.

      d) Gróf Bánffy György erdélyi kormányzó.

      e) Skerlecz Miklós.

      f) Semsey András.

      g) Somsich Lázár.

72. »       a) Gróf Forgách Miklós tábornok.

      b) Gróf Forgách Zsigmond országbiró.

73. »       a) Gróf Batthyányi Lajos nádor.

      b) Gróf Batthyányi Ádám.

      c) Gróf Batthyányi Károly tábornok.

      d) Gróf Batthyányi Kristóf.

74. »       a) Gróf Nádasdy Ferencz horvát bán.

      b) Báró Trenck Ferencz ezredes.

      c) Menzel János Dániel huszár-tábornok.

      d) Halas Péter ezredes.

      e) Gróf Nádasdy Ferencz horvát bán.

      f) Dobai Székely Samu.

75. »       Gróf Koháry István költő.

76. »       a) Schwartner Márton egyetemi tanár.

      b) Szirmay Antal történetíró.

      c) Fehér György történetíró.

      d) Kovacsics Márton György történetíró.

      e) Wallaszky Pál irodalom-történetíró.

      f) Horányi Elek irodalom-történetíró.

      g) Szerdahelyi György aesthetica-tanár.

77. »       a) Kalmár György nyelvész.

      b) Bél Mátyás történetíró.

      c) Páriz Pápai Ferencz szótáríró.

78. »       a) Kazinczy András költő.

      b) Kazinczy Ferencz költő s nyelvész.

      c) Berzsenyi Dániel költő.

79. »       a) Horváth Ádám költő.

      b) Dugonics András költő.

      c) Révai Miklós költő s nyelvész.

      d) Dugonics András költő.

      c) Virág Benedek, költő.

[32080. keret.       a) Zsámboki János történetíró.

      b) Werbőczy István.

      c) Istvánffy Miklós történetíró.

81. »       Temesvári Pelbart hittani író.

82. »       a) Gróf Teleki László költő.

      b) Baróti Szabó Dávid költő.

      c) Gróf Teleki József költő.

      d) Kultsár István lapszerkesztő.

      e) Gróf Teleki Domonkos író.

83. »       a) Báró Ráday Gedeon költő.

      b) Báró Orczy Lőrincz költő.

      c) Báró Amade László költő.

      d) Gróf Gvadányi József költő.

      e) Báróczy Sándor író.

[1] A Múzeum kézírat-gyűjteménye az előbbi királyoktól nem bír okleveleket. A legrégibb eredeti oklevél, mely királyainktól fennmaradt, szent Istvánnak a pannonhalmi apátság részére 1001-ben kiállított adomány-levele (azon főapátság levéltárában). A magyar országos levéltár legrégibb eredeti oklevele 1109-ből van. A XI. és XII. századból alig 40–50 eredeti oklevél maradt fenn.

[2] Indulatszó.

[3] = Élő isten.

[4] = Ősünket.

[5] Görög tudós, ki IV. Eugen pápa alatt jött Rómába, itt tanár, majd V. Miklós pápa titkára volt. Megh. 1486.

[6] Ez nem lehet más mint Miksa bajor választó fejedelem, a ki Buda felszabadításában részt vett.