|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
FEJÉR MEGYEI KÖNYVTÁROS |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
* * *
Hegyi Tamás 1997. december 31-én Fejér megyében 127 önkormányzati könyvtár működött, míg előző évben 128 könyvtárat tartott nyilván a statisztika. Az önálló könyvtárak száma 104, ugyanannyi mint tavaly volt. A fiókkönyvtárak száma 24-ról 23-ra csökkent. A működésüket szüneteltető önálló könyvtárak száma a tavalyi négyről ötre emelkedett. Ráckeresztúr, Baracska, Kápolnásnyék, Kulcs mellett 1997-ben Nadapon is zárva volt a könyvtár. Zámolyon a művelődési házban ideiglenesen cigány családokat szállásoltak el, ezért a könyvtár működése az év második felében szünetelt. Alsószentivánon az elhanyagolt művelődési házból az iskola egyik tantermébe szállították át a könyveket, Kálozon pedig egy helyiséggel bővítették a könyvtárat. A könyvtárak elhelyezésében - az említetteken kívül - lényeges változás nem történt. A személyi feltételeket tekintve az önkormányzati hálózatban összesen 224 fő dolgozott valamilyen könyvtárosi munkakörben, ebből 138 főfoglalkozásúként: 110 fő a városi könyvtárakban és a megyei könyvtárban, 28 fő a községekben. A részmunkaidősök száma 37 (a városokban 10, a községekben 27 fő), a nem főfoglalkozásúaké 46 fő, közülük 40-en községi könyvtárakban dolgoznak. 3 fő pedig társadalmi munkában látja el feladatát. A főfoglalkozásúak száma 4-gyel, a részmunkaidősök száma 5-tel csökkent a korábbi évhez képest, a nem főfoglalkozásúaké pedig 6 fővel lett kevesebb mint az előző évben. A könyvtárosi munkakörben dolgozók végzettségét tekintve: 75 főnek felsőfokú könyvtárosi képesítése, 21 főnek egyéb felsőfokú diplomája van, középfokú könyvtárosi végzettséggel kiegészítve. 81-en rendelkeznek középfokú könyvtárosi képesítéssel, és 46 azoknak a száma, akiknek valamilyen egyéb végzettségük van vagy semmilyen szakmai képesítésük sincs. Az állománygyarapításra fordított összeg 23.199 e Ft-ról 28.991 e Ft-ra nőtt, 5.792 e Ft-tal emelkedett. (Mivel az idei statisztikában a tavalyitól eltérően csak a leltárba vett dokumentumok beszerzési összegét szerepeltettük, az összehasonlíthatóság érdekében a tavalyi adatból is levontuk a folyóirat előfizetés díját.) Az év folyamán vásárolt dokumentumok száma 45.053 volt, 8066-tal több mint 1996-ban (1994-ben 38.083, 1995-ben 54.606, 1996-ban 36.987 kötetet vásároltak a könyvtárak). A beszerzett dokumentumok száma tehát jelentősen nőtt nemcsak a tavalyi, hanem (az 1995. évi gyarapodás kivételével) a többi évhez képest is. A vásárolt dokumentumok átlagára 1997-ben 643 Ft volt, ami szintén meghaladja a korábbi évek átlagát (1996-ban 627 Ft, 1995-ben 325 Ft, 1994-ben 447 Ft). Az egy lakosra jutó, állománygyarapításra fordított összeg megyei átlaga 68 Ft volt. (A folyóirat előfizetést nem vettük figyelembe a számításnál). 1996-ban ez az összeg 54 Ft volt. A szünetelő könyvtárakon kívül, a Szakszervezetek Fejér Megyei Könyvtárával kötött ellátási szerződés keretében 5 további könyvtárnak nem gyarapodott az állománya, mivel nincsen lehetőségük önálló szerzeményezésre. Az állományapasztás mértéke is jóval meghaladta a tavalyi mértékét a megye könyvtáraiban. A selejtezett dokumentumok száma - szemben az 1996. évi 32.519 db törölt dokumentummal - 1997-ben 53.884 db volt. A megye önkormányzati könyvtáraiban 60.383 beiratkozott olvasót regisztráltak, csak 449 fővel kevesebbet mint 1996-ban. (1995-ben a számuk 55336 fő volt, ami azt mutatja, nem csökken a könyvtárak iránti olvasói érdeklődés.) A beiratkozott olvasók 36 %-a a 14 évesnél fiatalabb korosztályból került ki. Az 1997. évi statisztikai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a megye önkormányzati könyvtárainak működési körülményei nem változtak jelentősen. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy évek óta hasonló tendencia érvényesül, azaz a könyvtárakra fordított összegek nem változnak, vagy csak csekély mértékben nőnek, azt kell mondanunk, hogy a könyvtárak egyre nehezebben tudnak megfelelni az elvárásoknak, egyre nehezebben tudnak megfelelő választékot biztosítani olvasóiknak. A színvonal ennek következtében (néhány kivételtől eltekintve) lassan, de folyamatosan csökken. Mindezt elsősorban a kisebb települések könyvtárairól mondhatjuk . A városi könyvtárakban sokkal biztatóbb a helyzet. Az egy lakosra jutó gyarapítási összeg - folyóirat előfizetések nélkül - átlagosan 81 Ft. A városi könyvtárak országos átlaga ennél alig magasabb (99 Ft), amelyet tudvalevőleg az időszaki kiadványok előfizetési díjának figyelembe vételével számítottak ki. A sorból egyedül csak a nemrég városi rangot kapott Polgárdi lóg ki, ahol az egy főre jutó gyarapítási összeg mindössze: 12 Ft. A számok nem tükrözik, de meg kell említeni, hogy a városi könyvtárak az elmúlt években - élve a különböző pályázati lehetőségekkel - a számítógépesítés terén is nagyot léptek előre. Ennek következtében ma már minden városi könyvtár egy vagy több számítógéppel valamint (ismét csak Polgárdi kivételével) Internet hozzáféréssel is rendelkezik. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert napjainkban a könyvtárak színvonalát már nem lehet pusztán a hagyományos szakmai mutatók alapján megítélni. Fejér megye városi könyvtárai (és remélhetően majd községi könyvtárai is egyre inkább) jó reményekkel nézhetnek a jövőbe. Hegyi Tamás Tájékoztatásul közöljük Fejér megye könyvtárainak elektronikus levélcímeit: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Városi Könyvtár,
Székesfehérvár albateka@c3.hu
Arató Antal 1. A felnőttek részére vásárolt verseskötetek fogadtatása A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár az elmúlt évben és idén is tanácskozást szervezett a könyvhéten a kortárs magyar irodalom fogadtatásáról. A tanácskozások kezdeményezői a Széphalom Könyvműhely szerkesztői, szerzői voltak, így előadókként köszönthettük azokon - többek között - Jókai Annát, Mezey Katalint, Monostori Imrét, Nagy Attilát. E sorok írója mindkét alkalommal a kortárs magyar szerzők olvasottságáról szólt, néhány kisebb-nagyobb felmérés alapján. Ezek közül az egyik (1997-ben) azt vizsgálta, hogy az 1992 és 1995 között felnőttek részére vásárolt versesköteteknek milyen volt a fogadtatása a könyvtárban. (Az 1996. évi vásárlásokat nem elemeztük, hiszen egy esztendő talán még kevés ahhoz, hogy a mű könyvtári olvasottságáról egyértelműen nyilatkozzunk.) E négy év alatt a kortárs magyar szerzőktől 288 verseskötetet (262 művet, az átlagos példányszám tehát 1,09 volt) vásárolt a könyvtár. A könyveket összesen 319-en olvasták, azaz egy kötetet átlagosan 1.1 fő. Az egyes kötetek kölcsönzőinek a száma következőképpen alakult.
Noha jól tudtuk, hogy az elmúlt években (évtizedekben) jelentősen csökkent a versek iránti érdeklődés, mégis meglepetést okozott az egyáltalában nem vagy csak egyszer kölcsönzött könyvek száma. Mindenesetre megállapíthattuk, hogy a könyvek beszerzési ideje aligha befolyásolta azok forgalmát. (Például az 1992-ben vásárolt könyvek közül 1 olvasója volt a könyvek 26 %-ának, az 1995-ben vásároltak közül pedig 45 %-ának.) Úgy tűnik tehát, hogy a mű keresettsége, a szerző népszerűsége a döntő a forgalmat tekintve, amiben meghatározó szerepet játszik a könyv újdonságértéke is. Nincs terünk (se kedvünk) felsorolni azokat a műveket, amelyeket egyáltalában nem kölcsönöztek, ezért csak néhány ilyen könyv szerzőjének nevét említjük meg, zárójelben közölve a kötetük megjelenési évét. Baka István (1994), Bertók László (1992), Csukás István (1994), Gál Éva Emese (1994), Gál Sándor (1992), Géczi János (1993), Kálnoky László (1992), Lakatos István (1993), Makay Ida (1994), Marno János (1994), Mezei András (1994), Ozsvald Árpád (1992), Pintér Lajos (1994), Rába György (1993), Serfőző Simon (1995), Vasadi Péter (1993) stb. És persze folytathatnánk a sort a csak egyszer kölcsönzött könyvek listájával Bella István Testamentum című kötetétől (amelyekből 3 példányt vásároltunk) Tornai József A sikoltozó rózsa című kötetéig. Ám, hogy közérzetünket is javítsuk kissé, nézzük meg a legnépszerűbb verseskötetek jegyzékét. Ez így fest:
Nos, mindent egybevetve vannak tehát a kortárs, legújabb lírának olvasói a megyei könyvtárban, s ha játszani is akarunk egy kicsit a számokkal, akkor az említett 300 kölcsönző közül feltehetően 100-200-at nem csak az alkalmi érdeklődők közé sorolhatunk. (Ők a 8400 felnőtt beiratkozónak mintegy 2 %-át teszik ki.) Hasonló eredményre jutottunk, amikor a 4500 aktív kölcsönző által elvitt könyveket elemeztük. Az olvasóknál összesen 62 verseskötet volt. A legnépszerűbb szerzők (zárójelben közöljük a kölcsönzött kötetek számát) a következők: Szabó Lőrinc (5), Nemes Nagy Ágnes (4), Bella István (3), Csoóri Sándor (3), Faludy György (3), Pilinszky János (3), Weöres Sándor (3), Áprily Lajos (2), Eörsi István (2), Heltai Jenő (2), Orbán Ottó (2), Rab Zsuzsa (2), Ratkó József (2). Ha mennyiségében nem is tekintélyes, de minőségében mindenképp sokatmondó jegyzék, s talán egy kicsit választ is ad az előbbiekben felmerült kételyeinkre, igaz Illyés Gyula verseit ezúttal nem leltük a többször kölcsönzött könyvek között. Érdemes egyébként adatainkat összehasonlítani egy, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által 1964-ben végzett vizsgálat eredményeivel. (Ld. Illés Zsuzsa: Versek és olvasóik Újpesten = Könyvtáros, 1964, 11. sz. 674-677. p.) Akkor a legnépszerűbb szerzők a következők voltak: Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Váci Mihály, Várnai Zseni, Heltai Jenő, Simon István, Garai Gábor. Szintén ebben az évben vizsgálták 18 héten keresztül a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban a kortárs magyar írók olvasottságát. (Ld. Kardosné Benke Irén: Kik a legnépszerűbb magyar írók Szolnokon? = Könyvtáros, 1964. 9. sz. 546-548. p.) A legnépszerűbb verseskötetek listája így alakult: Csoóri Sándor: Menekülés a magányból (18), Tiszta szigorúság. Antológia (17), Simon István: Pacsirtaszó (10), Illyés Gy.: Új versek (10), Tóth Judit: Tűzfalak (9), Zelk Zoltán: Tűzből mentett hegedű (8). 2. A gyermekkönyvtárba vásárolt verseskötetek fogadtatása Az előbbiekben azt közöltük, hogy milyen eredményekre vezettek azok a vizsgálódások, amelyek a felnőttek részére vásárolt kortárs magyar költők könyvtári fogadtatását elemezték a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban. Ezt követően, 1998-ban azt vizsgáltuk meg, hogy a mai magyar költők önálló versesköteteit milyen mértékben kölcsönzik, kölcsönözték a gyermekkönyvtárban. (Nem vizsgáltuk tehát a kortárs költői antológiákat, noha - a könyvtárosok gyakorlati tapasztalatai alapján - ezek népszerűbbek az önálló műveknél.) Ismét négy év, az 1993 és 1996 között vásárolt művek forgalmát tekinthettük át. A négy esztendő alatt a kortárs magyar íróktól összesen 56 verseskötet (30 művet, az átlagos példányszám tehát 2 volt) vásárolt a könyvtár. A könyveket összesen 74-en olvasták, egy kötetet átlagosan 1,7 fő. (A felnőttek részére vásárolt könyvek esetében ez az arányszám 1,1 volt.)
Az adatok szinte kísértetiesen hasonlítanak a felnőttek részére beszerzett verseskötetek kölcsönzésének arányaihoz. (A felnőtt részlegben egyszer sem olvasták a 4 év alatt beszerzett kötetek 40 %-át, egyszer a 36 %-át.) Az egyáltalában nem kölcsönzött művek száma 12 volt, meghaladta a vásárolt művek 30 %-át. Csak néhány példát sorolunk fel közülük, jelezve a művek kiadási évét és példányszámát: Adonyi Sztancs József: Meseautó (1996-2), Bettes István: Hun bál (1996-1), Fecske Csaba: Hol voltam (1996-2), Győri László: Kutyafoci (1996-2), Kiss Dénes: Uttam-futtam (1994-2), Utassy József: Szamárcsillag (1994-2). A két legnépszerűbb mű (köteteik olvasóinak száma 4-nél több volt) pedig a következő: Czeglédy Gabriella: Hóvilág (1994-3) - 28 kölcsönző, Kányádi Sándor: Billeg-ballag (1992-2) - 19 olvasó. A felmérés időszakában megvizsgáltuk a 601 aktív gyermekolvasónál (az évente beiratkozó olvasók száma átlagosan 1500) levő kortárs költők műveinek számát, ezúttal az antológiákat is. Összesen 15 olvasónál (2,5 %) 6 önálló verseskötet és 11 antológia volt, az összesen kölcsönzött könyvek 0,9 %-a. (Ha tehát vizsgáljuk a négy év alatt beszerzett antológiák forgalmát is, akkor feltehetően kedvezőbb képet kapunk a versolvasásról.) Végezetül megemlítjük, hogy a versek és általában a szépirodalom iránti érdeklődés csökkenése - a kölcsönzők 37 %-ánál csak ismeretterjesztő művek voltak - bizonyára összefügg a könyvkiadás változásaival is. Az elmúlt években a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent a 6-14 éves korosztály részére kiadott szépirodalmi művek, köztük a verseskötetek száma. Jól tükrözi ezt a gyermekkönyvtárba beszerzett művek aránya is. Míg húsz évvel ezelőtt, 1978-ban a vásárolt könyvek 39 %-a volt szakirodalom, addig 1997-ben ez az arány 89 %-ot tett ki. 1978-ban 12 verseskötetet vásárolt a könyvtár 59 példányban, 1997-ben 6 művet 10 példányban. (Lásd részletesebben a mellékelt táblázaton.) Természetesen ezeknek az arányoknak, adatoknak a kialakulásához hozzájárult az a tény is, hogy az új kiadású szépirodalmi művekből alig vásárolt a könyvtár, mert már megfelelő mennyiséggel rendelkezik azokból - ugyanakkor (éppen azért, mert a gyakorlati tapasztalatok is bizonyították, hogy csökken irántuk az érdeklődés) - csökkentette a beszerzett verseskötetek példányszámát. A szépirodalom beszerzését nem befolyásolta a beszerzési keret nagysága, ezt legfeljebb néhány nagyon drága ismeretterjesztő mű esetében mondhatjuk el. Arató Antal A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, a
Szent István Király Múzeum, a Fejér Megyei Művelődési Központ és a Fejér Megyei
Levéltár a telematikai fejlesztések összehangolása érdekében együttműködési
megállapodást kötött ez év áprilisában. A megállapodás a következőket
tartalmazza: Gáll Éva
A fentiekben egy hosszú távú, egymásra épülő rendszert vázoltunk fel. Az új NAT az 1998-99-es tanévben kerül bevezetésre az 1. és 7. évfolyamokon. Az áthidaló időszakban még a régi gyakorlathoz kapcsolódik az új. A teljesítmény-felmérések idején (6. és 8. évfolyam) teszttel mérjük a tanulók tudásszintjét, s az itt elért eredmény az informatika tantárgy értékelésében jelenik meg. Az itt vázolt elképzelések kizárólag a szaktanárok pontos és teljes együttműködésével valósíthatók meg. Gáll Éva (Zalai Könyvtári Levelező, 1998. 1. sz.)
Fejér megye
önkormányzati könyvtárainak
|