Eljövetelbe hajlik 

A tegnap lenyírt
Fűdarabok vizesen
Tapadnának
Ha lenne dolgom
Odakint

Szerencsére már
Nem parancsol
Kiterülve esőzik
Mintha felcsúszott
Volna rajta
A póló

Meztelen kert
Az alkonyatban
Nincs mérgesebb
Szín
A sötétzöldnél

Mégis nyugton
Dereng
Egy madár
Csipkedi
Hasát

Átfordul
Hasra fekszik
Sötétzöldből
Feketébe 

Megtért idő
Az elmúlás
Eljövetelbe hajlik
Felkel elindul

Más időjárást
Más madarat keres

S ahogy elhagy
Az ébrenlét
A csavargó kertek
Mellkasomra
Egymásból
Dombot
Hegyet építenek

Visszahívnak
Hajnali madarak
Visszafekszik a kert

S az éjszaka
Feneketlen szemgödrébe
Hulló vak esőcseppek
Reggelre
Fényes harmatot látnak
Egymás tükrében

Megtért idő
Az elmúlás
Eljövetelbe hajlik 

Plakát önmagamhoz 

A képtár kifolyt az útra
Az égitest továbbúszott
A sötét medencében
A levágott uszony
Rászáradt a járdára
Nincs ásványvíz se a hűtőben
Se a hűtő mellett

Ezen a nyári estén kell elindulni
De nem megyünk sehová
A főiskola épületében
Ha van csontváz
Akkor az
Vagy inkább ő
Legszívesebben most
Végigcsattogna a folyosón

A képtár képlékeny masszája
Már alig füstöl
Felhőket áztatunk a medencébe
Hadd higgyék
A meztelen fürdőző lányok
Hogy vatta

Nézd azt az autót
Balra indexel de felénk tart
Valaki már megint
Összezavarta az irányokat

Nem tudom
Ki írhatta mindezt
Erre a plakátra
S az is elég furcsa
Hogy délután 

Pont halat pucoltam
Ennyi egybeesés elég
Mégis úgy érzem
Egyre kevesebb közöm van
Önmagamhoz