1.
a reggeli tó
párája elborítja
a kertet: fakó
s riadt napfényvirágok
botladoznak a parton
2.
letört dióág
:riadtan ver a szívem
korhad az idő
a nyári csillagképek
az égboltról lecsúsznak
3.
futószalagján
az évnek üzenet jön
üdvözült ü áll
ott hol tegnap én álltam
hol te fogsz állni holnap
4.
holnap: rágcsálja
a diót: rőt a szőre:
csupa szorgalmas
fog: izgágán mocorgó:
mókus mint a fájdalom
5.
kék posztamensén
a frissen nyílt tárnicsnak
mézsávos dongó
rezgeti szárnyát: harsog
cukrosodik a napfény
6.
a hegy medvéje
megmordul: bogyók vére
csordul: ösvényén
az emlék pirosának
hangyák s árnyak vonulnak
7.
hűvös palástba
tekeri magát aki
humuszon hasít
léket: csigák s gyökerek
mintája a szövetén
8.
teríti vásznát
a föld: humínszín kelme:
tapasztalatlan.
ásványok szövőszéke
suhog: képzavar szövet
9.
dáliaszirmon
esőnyom: egy kéz foltja
s a hiányának
hajnali vázlata a
délelőtt és -utánnak
10.
hernyóktól hamvas
szőlőlevél: dús tora
augusztusi
lombnak: egybehajtom a
vers kendője négy sarkát
11.
üléstől kopott
veres kőtömb: a látvány
új fellegektől
s új tótól telített: mint
sótól a könny: türkizkék
12.
magában mondta
tovább lián mondatát
s az ereszig nyúlt
a komló éjjel: gyűjti
szavait a napfényre
13.
letört gally zuhan
ki a falombból: szél se
érinti többé
fészek se tartja egybe
se név mely rámutatott