Mert nincsen bizonyosság

Mert nincsen bizonyosság és egynapi tét,
nincs alig artikulált mélység és szeretet,
félreteszem matt kártyáimat. Egy pasziánsz
végképp elmarad. Árnyék a jövő, erezett
háttérrel, döcögő hangokkal vegyülő,
halk muzsikával. Szétmorzsolom érveimet.
Nincs kifogás, beleszólás, vétó vagy ügyes
megkerülés. Jelenem régi tüzek parazsát,
hamvát őrzi az ég csendje alatt. Szavakat
kotrok a lángoknak romja fölé, legyenek
fényesek. Itt magamért mást úgysem tehetek.
Mások döntenek - és számokat adnak. Amíg
számontartanak. Elmondani álmaimat
késő, alkonyodik. Párát izzad a nap.