Nyílt vizekre
 

megbízhatatlanok hajóskapitányai és nincs bennük tengerakarás
szemernyi sem
a részegség önkívületi hullámaiba süllyedni csak hatalmas tengeri
viharok sejtett hánykolódásaival nagyvonalúan lehetne
és nem kicsinyes és szemtelen félresomfordálások ürügyével
hányaveti-hazug kormányosokra való hivatkozásokkal
hol van egy kapitány hol van egy kormányos
az őszidőbe keveredett barátságtalan parton hiába keressük
szánalmasan idényjellegű lényüket
elsüllyedtek combig az iszapban várják a tavaszi szárító szeleket
vadlibák fossák le őket naponta többször is - már megint esőre
fordul sóhajtoznak - de ügyet sem vetnek egyre hóemberszerűbb
tömbjükre a korcsolyázók szorgos vadászkutyák szaglásszák körül
gyors vizeletzáporral permetezik testüket - némi jótékony meleg
(kölcsönös megelégedettség) - és már azon sem csodálkoznak ha
bugyborékolni kezd a sár és a csendes városi éjben árnyak indulnak
vagy érkeznek ilyentájt a vízgyűjtőterületek méltóságteljes
összefüggésrendszere sejlik fel emlékezetükben de a tengerig
gondolatban sem jutnak el mozdulatlanságukba zárkózva
csak annyit érzékelnek hogy mily megnyugtató ha mozgás támad
(amely nem a hullámzás)
és persze mintha mi sem történt volna tavasszal majd büszkén
a duzzasztások és süllyesztések menetrendszerűségének biztos
tudatával újra tavi vizekre szállnak
hát ezért nincs ezért sem lehetne tatának tengere