Vége a falnak

Megnézhetnénk, hogy van-e otthon
valaki. Van-e abban a szobában,
ahol a parfüm vérig alázza
a mozgásszerveket, golyókat, ahol
tegnap és ma van, éjszaka meg
a sötét nappal, egy csiga-biga,
ahol másként szólal meg a reggel
és másként a homlokát törölgető
városi legenda, ahol a falakat
méz és algatest borítja, ahol
a tájkép egyetlen módosítása
az ablakon bekúszó iszonyat, ahol
a képzelet mákszemként figyel
az üres bejgli felé, ahol vér
nélkül győzött a forradalom,
ahol a kémnő belefakul a levegő
sűrűjébe, honnan az angyalok cen-
zúrázva zúgnak a lefolyóba,
s kezdhetik az egészet elölről.