Vihar előtti csend: osztozkodunk a homályon.
Szemüket ránkszegzik,
nincsenek tekintettel senkire.

Ezek az első cseppek, a hírmondók, a látogatók:
a muskátlis falut hiányolják.
Szemfényvesztett vihar ez, kitekint.

A csendet táplálja; kitekint és befogad,
elengedi a tartozást.
Tehermentes. Nyomasztó.

Szavai nincsenek, nem édesget.
A mólón túl már kilátástalan.
Magányán osztozunk.