Veszendő
 

Csupa görcs lettem
csupa indulatba vesző ének
csupa éjfél utáni nap
   mert köztetek kellett élnem

hiába futottam szélsebesen
hiába volt hát minden éden
hiába sófal és kenyérhegy
   gazdagságom most elfecsérlem

veszendő legyek mint újsághír
veszendő példákból aki játszik
veszendő kottán és zsetonon
   őrizném magam mindhalálig.
 
 

Isten leánya
 

Énekeidet halljam I.
énekeidet dallamlani
szép leveleidet hullani
éjszakáimba behajlani.

Isten leánya Te beszélsz
San Franciscótól Zágonig
óceán hídja színarany
új Napod átkel rajta: élsz.

Moraljlásod is szép morál
Rodostóban is megtalál
mert sirály-röptető szíved
szívemhez örökre közel.

Éneked gyöngyét hallom I.
hangod szavad bársonylani
vérem nővére fáj dalom:
élő arcod nem láthatom?!