|
egy ünneplés
margójára
(1996 augusztus)
előttünk talány és mély
a csönd
mögöttünk elporladt múlt és megrepedt
föld és szívnek szegezett fegyverek
ahol állunk és só és jéghegyek
úgy tűnik út ami alattunk és szeszek
fejünkben fölöttünk bíbor fellegek
ez egy hajnalba oltott alkonyat nemlétező
darab felvonásai közti szünet
|
|