Lágy reccsenések. Olvad. Alámerűlnek
a lázzal érő fényes alkonyatba,
szikrázó garatba sűllyednek a foszforeszkáló
havas csúcsok.
Hány elvakart sebet
szám sarkából a kormot könnyű eső zizegve kimossa -
fekete láng lobban, csapongva tócsák fölött
rigó röpdös mámor-ittasan,
futkos százfele, kapdosná
egyszerre mind
a híg tükörre hulló magvakat.