|
Mérgek fészke
évek hosszú során át
hatalmam volt a bolhák felett
aztán egy nap elfoglalták, ami járt nekik
(nem azért mondom, csak hogy lásd,
milyen kicsiségeken múlhat)
holnap együtt megyünk kígyólesre,
meghitt dolog ez, már-már rítus,
s kicsit bizarr is, hogy mi ketten
évek hosszú során át
egy vízér felett aludtam, és éjjelente
fekete, beszélni tudó hollók
hozták álmaim,
karmaikat koponyámba mélyítve
pihentek meg
ezért viszket minden múlt idő,
ezért lettem mérgek fészke,
fonalam fombolyítva, nádam simogatva,
homoktojást gyúrva
nem merek előre örülni, de talán sikerül most,
te valódinak látszol, mint a kertekben birkózó kisfiúk,
istenem, de jó móka lehet, keressük meg gyorsan azt a
kígyót, nem lesz tán nehéz
megalkudni vele |
|