Tuskómereven ott feküdt
megfejtetlen titokként
a sirálylábnyomok csillag-
írásával telerótt fövenyen.
Hogyan került oda, ki tudja?
Döglegyek fekete koszorúja
süllyedt-emelkedett
körötte. Nyálkás, iszapos
teste már kővé súlyosult.
Megtört fényű szeme hatalmas
üveggömbbé tágult, belőle
döbbent iszonyat áradt
megfellebbezve némán az ostoba
vaksors ítéletét.
Néhány lépésre tőle
fáradhatatlan hullámait
a part barázdált isten-homlokú
szikláinak zúdítva, monoton
harsogással halotti
zsoltárokat mormolt a tenger
s imbolygó lángú kandeláberek:
világítottak teteme fölött
az alkonyi égbolt csillagai.