A rövidnadrágos kisfiú
ki félszegen néz a lencse-világba
én vagyok
Nem a csodálkozástól
az orrpolip miatt nyílt ki a szám
A fenevadakról még mit sem tudtam
de kezeimen öklök csüngnek
Oldalt az akolban disznónk túrkál
Mögöttem tyúkok kapirgálnak
Az egyik épp talált valamit a porban
másika emelt fővel
felém tekint
s a lábamnál gunnyasztó
megkötött kutyára
Milyen sivár ez a falusi porta

Első játszóhelyem kutyám a tyúkok
disznó ólastul s minden odalett
Már a fiúcska is idegen rég
csupán a sivárság
s a fényképész ugyanaz
a megnőtt játszótéren

                                                (1977)