|
Szénási Miklós
Ő
Nem tudom, leszek-e fontosabb
a híreknél.
Lakó vagyok e házban és meglakolok.
Amit látok, rátapad szememre.
Üldögél az érzékeny golyón,
aztán ugrik és a többi közé süllyed,
ordít velük és enni kér.
Filmeket akar, éjjeli vetítést,
újabb és újabb híreket a frontról,
ahol kőolaj-származékok égnek.
Megint hajnalig tartó ébrenlét lesz.
Néha elszunnyad, már nem tudok róla biztosat,
láttam valahol és bennem maradt.
Telefonál, azt mondja, most a Holdról,
aztán teste lesz és jönni fog egészen alulról.
Mivégre érintkezünk, nem tudom már.
|
|