Sajó Tamás
Biblia-CD (5.0)
Arcanum Kft., Budapest,
1998.
5600 Ft
Kétezeregynéhány
éve, amióta először pergamenre vetették,
bármilyen változatlanul őrzi is tartalmát, formájában
mégis érzékenyen reagál a médiumok változásaira.
A szóbeliségről az írásbeliségre
való áttérés kezdetein egy-egy Biblia áll:
a fogság utáni zsidóság "Papi Irata", az alexandriai
hagyomány Septuagintája, a különféle hagyományok
alapján lefektetett evangéliumok, vagy a kereszténységgel
együtt az írásbeliségre is áttért
gótok, szírek, örmények, szlávok bibliái.
Biblia nyitja meg a Gutenberg-korszakot is, mégpedig éppen
a Gutenberg által kiadott Negyvenkétsoros Biblia (1455),
az első európai nyomtatott könyv. S a Gutenberg-korszak
utódaként beharangozott elektronikus kor hajnalán,
tíz évvel az internet európai megjelenése előtt,
1984-ben egy merész képzelőerejű amerikai fiatalember,
Michael Hart ugyancsak a Bibliát vette fel elsők között
az általa indított Gutenberg Projectbe, amely azóta
évente könyvek százait - az ezredfordulóra reményei
szerint tízezret - tesz ingyenesen hozzáférhetővé
elektronikus formában az interneten.
Az új
médium kevés könyvhöz illik jobban, mint éppen
a Bibliához, amely köré az elmúlt kétezer
évben minden más könyvnél gazdagabb metaliteratúra
szövődött. A barokk Vulgata margináliáival,
lapalji kommentáraival, szövegközi interpretációival,
kereszthivatkozásaival, indexeivel és konkordanciáival,
vagy a Talmud reneszánszban kialakult formája, ahol az oldal
közepén tornyosuló Tóra-részletet számtalan
periódusban köréje emelt vaskos várfalként
fogják körül a kommentárok, már régen
túllépett a hagyományos könyv reprezentációs
lehetőségein, s olyan médium után kiált,
amely a főszöveg lineáris olvasásával egyenrangú
lehetőségként kínálja fel a különféle
szövegek párhuzamos olvasását. Már a legegyszerűbb
számítógépes Biblia-szövegben is, pusztán
kereshetőségénél fogva, benne rejlik egy teljes
szó-konkordancia, s a különféle elektronikus Biblia-kiadások
szinte áttekinthetetlen mennyiségű szótárt,
lexikont, kommentárt és egyéb segédszöveget
kínálnak fel minden egyes vers értelmezéséhez.
Nem véletlen, hogy az interneten száznál is több
mára az ingyenesen letölthető vagy olvasható bibliák
száma, s hogy az amerikai CD Yearbooknak már 1991-es kiadásában
is tizenhét oldalt töltött meg a különféle
elektronikus bibliák és biblikus segédkönyvek
felsorolása.
Ha igaz az, amit fentebb
a Biblia korjelző szerepéről mondtunk, úgy Magyarországon
a Gutenberg utáni korszak 1995-ben kezdődött. Ekkor jelentette
meg az Arcanum Kft. az első magyar Biblia-CD-t (3.0 verziószámmal),
amelyet 1997-ben 5.0 verziószámmal újabb kiadás
követett. Ez a CD lenne recenziónk tárgya, ám
mivel azt a hasonló tárgyú európai és
amerikai kiadványok tágabb kontextusában kell szemügyre
vennünk, ezért először azt tekintjük át,
milyen célokat és elveket alkalmaznak az egyéb elektronikus
Bibliák.
Már egy gyors áttekintésből
is kitűnik, hogy az ilyen kiadványokat célkitűzéseik
és ezek megvalósítása néhány,
egymástól jól elkülönülő csoportra
osztja. Ezek legnépesebbikétől, az egyszerűen
begépelt vagy beszkennelt szövegektől csupán egyetlen
lépés választja el a több ilyen szöveget
összegyűjtő "soknyelvű Bibliákat". Az efféle
gyűjtemények legalábbis lélekben egyenes utódai
azoknak a barokk korban kedvelt "tíznyelvű Bibliáknak"
és "a Miatyánk százegy nyelven"-típusú
jámbor munkáknak, amelyek a "tegyetek tanítványommá
minden népet" buzgalmától hajtva, s egyúttal
a teremtett világ sokszínűségében gyönyörködve
vonultatták fel minden lehetséges nyelven egyazon örömhírt.
Jó példája ennek az 1996-ban megjelent orosz CD, amely
huszonkét teljes Bibliáját - többek között
kecsua és tamil változatokat - jórészt az internetről
gyűjtötte össze, s önálló, egymással
össze nem kapcsolt szövegekként tárja az olvasó
elé.
Ennek a típusnak bizonyos
szempontból épp az ellentéte az a fajta CD, amelyet
kizárólag egyetlen nyelv, ám azon a lehető legtöbb
Biblia érdekel. Néhány német és angol
kiadvány mellett ennek legrangosabb példája a Chadwyck-Healey
által kiadott The Bible in English, amely 26 angol bibliafordítást
gyűjt össze a legkorábbi angolszász evangéliumoktól
az 1976-os "Today's English Version"-ig, különös súlyt
helyezve a reneszánsz fordításokra. Rendkívül
hasznos nyelv- és irodalomtörténeti kiadvány
ez, amely roppant anyagát könnyen kereshető és
jól áttekinthető módon strukturálja.
A különféle verziók egymással párhuzamosan
futtatható szövegei szépen illusztrálják,
miként birkózott egy nyelv ezer éven át egyazon
gondolatkincs minél pontosabb visszaadásával, s ami
ezzel egyet jelent, elsajátításával. A CD annyiban
is ellentéte a fent említett soknyelvű kiadványoknak,
hogy ára semmiféle misszionárius önzetlenségről
nem tanúskodik, hűen ahhoz, amit a CD-árlisták
éllovasának tartott Chadwycktől megszoktunk. A CD a
létező legdrágább elektronikus Biblia, bár
közel másfél ezer fontos árával még
mindig messze elmarad az abszolút rekorder, az ugyancsak a Chadwyck
által publikált Patrologia Latina huszonhétezer fontos
ára mögött.
Önálló
kategóriát alkotnak a Biblia-programok krémjének
számító "tudományos CD"-k, amelyeket jól
reprezentál a Hermeneutica Software által kiadott Bible Works.
A jelenleg 3.5 verziószámú kiadvány tizenkét
modern angol, hat német, három-három spanyol, holland
és olasz, valamint két francia Biblia teljes szövegén
kívül latin (Vulgata), dán, finn, magyar (Károli),
sőt indonéz fordítást is ad, s váltogatni
lehet egy szöveg folyamatos olvasása, illetve egyetlen vers
több nyelven való megjelenítése között.
A program erőssége mégsem ebben áll, hanem biblikus
háttéranyagaiban, és abban, ahogyan a "szent nyelveket",
a hébert és görögöt a fordításokhoz
társítja. A modern nyelvek és a Vulgata mellett háromféle
görög Újszövetség, két héber
Ószövetség, és háromfajta Septuaginta
található, amelyek olvasását összesen
hétféle mértékadó héber, illetve
görög szótár könnyíti meg. A szótárakban
nem kell külön keresgélni: az eredeti szövegek szavain
kurzorral mozogva az alsó szótárablakban automatikusan
követik egymást a vonatkozó meghatározások,
sőt négy - angol, német, francia és holland
- modern Bibliát eleve úgy preparáltak, hogy ezek
szavain végighaladva is mindig azt a görög vagy héber
szót látjuk meghatározásával együtt
a szótárban, amelyik az eredeti nyelvű szövegben
a modern kifejezés helyén áll. A program tartalmazza
az eredeti szövegek teljes nyelvtani elemzését is, így
nem csupán pontos szóalakokat, de gyököket vagy
bizonyos nyelvtani formákat is kereshetünk bennük. A nyelvi
elemzés mellett a Biblia minden verséhez ötféle
- angol nyelvű - biblikus szótárból és
lexikonból kérhetünk kommentárokat, s a szövegek
kontextusba helyezését hatalmas történeti-egyháztörténeti
kronológiai táblázat is segíti. A program képernyője
műtőasztalhoz hasonlít, ahol a szövegmező
már-már eltörpül a különféle tálcákon
készenlétben tartott segédeszközök tömege
mellett.
Hasonlóképpen
épül fel a többi "tudományos Biblia-CD" is: alapszolgáltatásaik
- a többféle modern nyelvű kiadvány, az eredeti
nyelvek kézre álló feldolgozása és a
gyors kereshetőség - nagyjából megegyeznek a
Bible Workséval, s inkább csak egyéb segédanyagaik
változnak az egyes kiadók valamelyest eltérő
célkitűzései szerint. A Logos Research System által
alapjában népszerű kiadványnak szánt
Logos (2.0) anyaga egyazon CD-n négy szintre bontva található,
amelyek mindegyikét külön-külön, egyre emelkedő
áron megvásárolható jelszóval nyithatjuk
meg. Az első szinten csupán néhány modern angol
fordítást, a legalapvetőbb protestáns kommentárokat,
bibliai térképeket és némi devóciós
irodalmat találunk, míg a negyediken hét angol szöveg,
héber, görög és latin változatok mellett
a Bible Works-énál is jóval több angol nyelvű
bibliai lexikont és kommentárt hívhatunk segítségül
a szöveg értelmezésére. A görög segédanyag
minden PC-alapú CD közül ezen a legjobb - több szövegvariánst
olvashatunk, s csak itt található meg a mértékadó
Liddell-Scott-féle görög szótár teljes anyaga
-, míg a héber valamennyi közül a legszegényesebb:
egy nyelvtanilag is elemzett Stuttgarti Biblián kívül
semmilyen más héber variánst vagy szótárt
sem kapunk. Az - ennek ellenére - gazdag háttéranyag
összeállításában tehát alapvetően
a valamelyest művelt amerikai protestáns bibliaolvasót
tartották szem előtt. Eltérőek ettől a
biblikus szoftverek terén igen jártas Silver Mountains Software
Bible Windowsának (2.2) szempontjai: ez szinte kizárólag
az eredeti nyelvű s nyelvtanilag rendkívül jól
elemzett Bibliákat tartalmazza, ám az ezekben való
nyelvészeti keresések kifinomultsága minden más
PC-alapú CD lehetőségeit felülmúlja. Végül
a Gramcord Institute által készített Accordance (3.0),
a tudományos Biblia-CD-k királynője modulonként
vagy csomagokban ("starter level", "student level", "scholar package" és
egyéni összeállítások) megvásárolható
alkatrészei - bibliák, szótárak, morfológiai
elemzések, lexikonok, kommentárok, térképek,
kronológiák, további antik és keresztény
irodalom - együttesen meghaladják az összes többi
kiadvány segédanyagát, s szellemes vizuális
megoldásokkal gazdagított nyelvtani elemző- és
keresőprogramja elképzelhetetlenül rafinált keresésekre
nyújt lehetőséget az eredeti nyelvű szövegekben.
Ezt tükrözi ára is: az előbbi CD-k átlagosan
300 dollár körüli árával szemben az összes
modul együttesen 2000 dollárnál is többre rúg
(noha ilyen komplett vásárlás esetére a Gramcord
1400 dolláros kedvezményes árat helyez kilátásba).
A kiadványnak azonban fájdalmas egyoldalúsága,
hogy csakis Apple gépen futtatható. Szerkesztői ezt
arisztokratikus gőggel vállalják, s döntésük
indoklását a CD-hez mellékelt külön röpiratban
propagálják.
Ismét külön
csoportba sorolhatók azok a Bibliák, amelyek nem a teológus
vagy a filológus, hanem a - mondjuk így - "igényes
bibliaolvasó" számára készültek. Felépítésükben
ezek is a "műtőasztal" sémáját követik,
ám itt többnyire csak egyetlen egynyelvű Biblia fekszik
az asztalon, s újfajták az asztal köré helyezett
eszközök is: szövegen belüli kereszthivatkozások,
kommentárok, tartalomelemzések, elmélkedések,
bibliaoktató és meditációs programok. Pontosan
ezeket találjuk a Bible Workshop 97 CD-n, amely angol címe
ellenére a német bibliaolvasókat, teológushallgatókat
és prédikációra készülő lelkészeket
kívánja német alapossággal összeállított
segédanyaggal ellátni. De hogy nem az anyag mennyisége,
hanem elsősorban az elektronikus forma lehetővé tette
"műtőasztal-elrendezés" a döntő, azt jól
példázza a tisztán orosz nyelvű Hyperbiblia.
Ez semmi mást nem tartalmaz, mint egyetlen Biblia szövegét
kereszthivatkozásokkal és némi jegyzetanyaggal. Minthogy
azonban ezt úgy tárja az olvasó elé, hogy a
főszöveg mellett külön ablakban olvashatók
a hivatkozások és a jegyzetek párhuzamos szövegei,
s egy másik ablakban tematikus tartalomjegyzék alapján
lapozhatunk a szövegben, ezért már ennyivel is kedvet
csinál az olvasáshoz, s nagyban megkönnyíti az
anyaggyűjtést az egyes témákhoz. A műfaj
leglátványosabb példánya azonban az Online
Bible CD, amelyet 60 különféle teljes bibliaszövege
a fent említett "poliglott bibliákkal" is rokonít.
A program középpontjában azonban a négy nyelven
közzétett huszonötféle protestáns kommentár
áll, amelyeket tematikus gyűjtések, konkordanciák
és
oktatóprogramok egészítenek ki. Mindezek a CD-k árukban
is különböznek a tudományos bibliakiadványoktól,
amennyiben ritkán lépik túl az 50-100 dolláros
felső határt.
És ahogy lenni szokott,
külön kategóriába kell sorolnunk "egyéb"
fejléc alatt mindazokat a Bibliákat, amelyek egyedi szempontjaik
folytán kiugranak a többi közül. Hogy ku-
riózumokat említsünk,
ilyen a Dav-ka Corporation Kabbalah CD-je, amelynek különleges
programja a Tóra szövegében elrejtett kabalisztikus
számkombinációkra vadászik; de ilyennek tekinthető
az Ethereal Christian Classics CD is, amelyen az egyházatyák
angolra fordított 38 kötetnyi szövegéből
oda-vissza kereszthivatkozások mutatnak az 1611-es Jakab király-féle
angol bibliafordításra. Utóbbit ilyenformán
"az atyák Bibliájának" tekinthetjük, mivel szinte
statisztikai pontossággal tanulmányozhatjuk rajta, miként
használták a Bibliát a kereszténység
első századaiban. Külön említést érdemel
a Davka két CD-je, a Soncino CD és a Judaic Classics. Mindkettő
a héber Bibliát, a Tnachot tartalmazza eredetiben és
angol fordításban, amelyhez az első CD-n a Talmud,
a Misna és a Zóhár héber-angol szövegét
kapcsolták (kiegészítve a XI. századi Rashi-kommentárokkal
és számos más sztenderd jegyzettel), míg a
másodikon több mint hetven Biblia-kommentárt olvashatunk
a rabbinikus kor első századaiból. A Soncino CD-nek
nem csak héber, de angol szövege is mértékadónak
tekinthető, lévén ez egy 1930-tól harminc éven
át tartó nagy fordítói-kiadói vállalkozás
népszerű terméke. A program rendkívül kifinomult
keresésekre képes, s egyedülálló tulajdonsága
a héber gyökkeresés hibátlan megoldása.
Leginkább tetszetős vonása azonban az esztétikus
grafikai megjelenés. Ha a nyomtatott Talmudot nem tudja is felidézni
- noha nyomtatási képe megpróbálkozik ezzel
-, legalább archaikus betűtípusaiban igyekszik hű
maradni ahhoz, s különböző színekkel, választható
betűméretekkel és oldalképekkel igyekszik könnyen
áttekinthetővé tenni hatalmas anyagát.
Melyik csoporthoz mérhető
a magyar Biblia-CD? A kiadvány nyolc Biblia teljes szövegét
közli. Mindenekelőtt három magyart: a Szent István
Társulat által 1973-ban kiadott és 1996-ban javított
katolikus változatot (jegyzetekkel együtt), a Károli
Gáspár-fordítás egy modern változatát,
és a CD-n valamilyen okból következetesen csak "reformátusnak"
nevezett, 1975-ben kiadott és 1990-ben revideált új
protestáns bibliafordítást. Az eredeti héber
és görög nyelvek mellett - amelyek közül a hébernek
latin betűs, a görögnek pedig ékezetek nélküli
változatát is közlik, nyilvánvalóan a
keresés megkönnyítésére tett egyfajta
felemás megoldásképpen - szerepel még a CD-n
a latin Vulgata, a Jakab király-féle angol, és a Luther-féle
német fordítás. (Ez utóbbi forrását,
akárcsak a modern Károli-kiadásét, a CD nem
közli.) A szövegeket elsősorban és leginkább
csak olvasni lehet. Igaz, minden egyes verstől külön-külön
hivatkozások mutatnak az összes többi változat
párhuzamos verséhez, ám az átlépegetés
nehézkes: ha az olvasó nem akarja szem elől veszíteni
a kiindulási verziót, újra meg újra be kell
állítania az együtt kezelni kívánt ablakok
kombinációit, s ezek párhuzamos mozgását
újra meg újra a hivatkozások szinkronizálásával
kell biztosítania. A CD-nek ugyanakkor nagy erőssége
a szépen megoldott keresés. Ha több szó együttes
előfordulására vagyunk kíváncsiak, úgy,
miközben ezeket a keresőrovatba beírjuk, fölötte
ezzel párhuzamosan rajzolódik ki egy kis fa-diagram, amely
már a keresés megindítása előtt megmutatja,
hogy a kombinációk és a kombinációk
kombinációi hányszor szerepelnek az adott Biblia szövegében.
A program mint első
magyar nyelvű elektronikus Biblia - s egyszersmind kézre álló
konkordancia - fontos és hiánypótló vállalkozás.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez még csak a kezdet,
hiszen ha a nemzetközi piacon hozzáférhető egyéb
Bibliák bármelyik kategóriájához viszonyítjuk
is, tüstént kiütköznek hiányosságai.
Az ilyen összevetés egyúttal azt is világossá
teszi, hogy ha most, az első
tour de force lezárulásával
a CD szerkesztői a továbbfejlesztésen gondolkodnak,
milyen lehetséges irányokban léphetnek tovább.
Mindenekelőtt kár,
hogy elektronikus kiadvány létére a CD nem él
a "műtőasztal"-megoldással, ami pedig sokkal átláthatóbbá
és könnyebbé tenné nem csupán a különféle
verziók, hanem a jegyzetek és kereszthivatkozások
párhuzamos kezelését is. Talán csak a "poliglott
Bibliák" szokták mellőzni ezt az elrendezést,
ám ha ezekhez viszonyítjuk a CD-t, felmerül a kérdés:
miért éppen ezeket a nyelvi változatokat közli.
Katolikus szempontból ugyanilyen fontos lenne mondjuk az olasz,
protestáns szemmel nézve pedig a francia, sőt a holland
változat is. De magyarok - főként a határon
túli magyar felhasználók - szempontjából
nagyon is lenne értelme román, szlovák, sőt
orosz vagy lengyel verziók felvételének.
Nem gondolnám, hogy
a kiadványnak a "tudományos CD-kkel", a műfaj legkidolgozottabb
és leginkább nemzetközi példáival kellene
felvennie a versenyt. A héber és görög változatok
felvétele némileg ebbe az irányba mutat, s önmagában
nem is rossz ez, de meg kellene fontolni: mekkora továbblépést
tesznek szükségessé ebbe az irányba egy alapvetően
magyar nyelven olvasó, ám valamennyire az eredeti nyelveket
is tanulmányozó réteg - például a teológushallgatók
- igényei. A magyarul is létező biblikus szótárak
felvétele ebből a szempontból nem lenne haszontalan,
de éppilyen fontos lehet az angolszász protestáns
CD-ken teljesen háttérbe szorult, ám a magyar katolikus
Biblia-használatban még mindig jelentős szerepet játszó
latin szöveg hasonló szintű kipreparálása.
Az "igényes bibliaolvasó"
ugyanakkor nagyon is célközönsége lehetne a Biblia-CD
egy következő verziójának. Amennyire megállapítható,
már most is ez a réteg teszi ki a kiadvány vásárlóinak
legnagyobb részét, ám háttéranyag-igényük
kénytelen beérni a katolikus kiadás jegyzeteivel és
a protestánsok keresztreferenciáival. Ezek mellé azonban
nyugodtan felvehetők lennének mindazok a sztenderd munkák,
amelyek nyomtatott formában amúgy is az ilyen felhasználók
eszköztárához tartoznak, Kálvin kommentárjaitól
a Wuppertali Biblián át a több változatban is
megjelent katolikus Biblikus szótárakig és a különféle
tematikus konkordanciákig. S a hasonló nemzetközi CD-k
ötletei közül nem lenne haszontalan átvenni az oktatóprogramokat,
napi bibliaolvasmányokat, sőt ne adj isten, kalendáriumokat
sem, amelyek az ilyen felhasználók vallásos életének
ritmusába ágyazzák bele a CD-t. Ennek kapcsán
azt is mérlegelni kellene, hogy Magyarországon nemcsak katolikusok
és protestánsok (sőt "reformátusok") élnek,
de görög katolikusok és ortodoxok is. Egy ilyenfajta "magyar
Biblia- CD" kapcsán az ő igényeiket sem lenne szabad
figyelmen kívül hagyni.
S ha végül a
negyedik típussal, a Chadwyck-kiadvány által példázott
"nemzeti" Bibliákkal vetjük össze a CD-t, mindenekelőtt
az tűnik fel, hogy a Károli-fordítás mellett
nem szerepel a vele majdnem egykorú Káldi-fordítás,
amely hosszú időn át egyetlen jóváhagyott
magyar nyelvű Bibliája volt a hazai katolikusoknak. S ha ez
a típus volna a fejlesztők által megcélzott
irány, úgy rendkívül nagy szolgálatot
tennének egy olyan kiadvánnyal, amely a Chadwyck-CD-hez hasonlóan
az összes magyar Bibliát tartalmazná, s a jelenleginél
kezelhetőbb formában tenné lehetővé összevetésüket
és párhuzamos olvasásukat. Az már szinte álomnak
tűnne, ha egy ilyen irodalom- és vallástörténeti
szempontból kiemelkedően hasznos CD még a Trident előtti
és utáni latin Vulgatákat is párba állítaná
magyar utódaikkal, lehetőleg azokkal a kommentárokkal
együtt, amelyek nélkül a reformációig egyáltalán
nem, s katolikus térfélen azután sem adtak ki Bibliát.
S ha már a latin Bibliáknál
és kommentárjaiknál tartunk... de nem sorolom tovább
a vágyakat és lehetőségeket. A Biblia-CD 5.0
ígéretes kezdet, sok munka fekszik benne, s ez remélhetőleg
hamarosan olyan újabb verzióban gyümölcsözik,
amely többet valósít meg az említett típusok
egyik-másik lehetőségéből. Hadd maradjon
valami a továbbfejlesztési ötletekből az új
verzió recenziójára is.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: buksz@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta