MOSZKVA -"Kikészíteni!"
- huszonöt évvel ezelőtt hallottam először
ezt a szót. Fiatal voltam, bohó, a szibériai K. városában,
a J. folyó mentén éltem, s mint a Lettre olvasói
tudják, rengeteg haverom meg ivócimborám volt. Egyikük,
Misa L., a helyi festő, felhívott egy este, és síri
hangon rebegte, hogy beszélni akar velem. Naivul megjegyeztem, hogy
akár máris kezdheti, mire ő a jól ismert szovjet
feleletet adta: "Ez nem telefontéma!"
Pár perc múlva
már lenn is voltam az utcán, Misa üveget bontott, meghúzta,
s óvatosan körbepillantva, rákezdett:
- Lehallgatnak, követnek,
kérdezősködnek utánam a házmesternél,
titokban lefényképeznek, megjelölik a postámat!
- Hogyhogy megjelölik?
- kérdeztem egykedvűen, mert amúgy, mint passzív
írót és aktív szamizdatolvasót, nem
különösebben lepett meg, amit Misa itt összehordott:
a rózsa az rózsa, a szovjet az szovjet, a Kágébé
meg Kágébé.
- Hát idefigyelj -
s már elő is húzott a táskájából
egy aznapi Pravdát -, minden nap egy külön jelet raknak
az újságomra. Csak nézd meg jól.
Nézem, nézem,
de nem látok semmit. Ott virít Lenin apánk kopasz
feje, ott vannak a szokásos cikkek a hamarosan beköszöntő
kommunizmusról, de külön jelet - azt nem látok
sehol.
- Pedig tényleg nem
hazudok, rádióaktivitást sugárzó, speciális,
láthatatlan jeleket tesznek a Pravdámra. Mert - folytatta
visszafojtott hangon - mert sejtik, hogy olvastam még a Gulágot
is. Csakhogy tudd, nem semmi az, ami majd most történik velem.
Bosszút állnak rajtam. Már látom is magam előtt,
amint villog éjszakánként zöldesen foszforeszkáló
ragadozó tekintetük.
Mit tagadjam, ez a "zöldesen
foszforeszkáló" dolog teljesen zavarba ejtett. Meg is osztottam
gyorsan rossz érzésemet egy másik haverommal, Edik
P.-vel, aki ma már ugyancsak hivatásos író,
akkoriban pedig pszichiáter volt.
- Egyszerűen kikészültek
az idegei - közölte máris a diagnózist.
- Na jó, jó
- próbáltam ellentmondani -, EZEK elvileg tényleg
mindenre képesek: lehallgatni, kiszagolni...
- Persze, hogy mindenre képesek
- folytatta Edik -, de gondolj csak bele, milyen alapon gyanítanák,
hogy ez az anyámasszonykatonája Misa épp a Gulágot
olvasná, mikor mindenki tudja róla, az égadta világon
semmit, de semmit nem olvas. Kicsit meghibbant, és most téged
is ki akar készíteni. És - ezt kérlek, ne vedd
sértésnek, hanem csak egy orvosi ténymegállapításnak
-, ki is készültél szépen. Csak a lelkibetegek
képesek arra, hogy ilyen hihetetlen energiával kövessenek
el ostobaságokat és győzködjenek másokat.
Egy bizonyos határig látszólag értelmesen viselkednek,
de aztán egyik pillanatról a másikra bekattan náluk
valami, s mindenféléket összehordanak ezekről
a "zöld szemekről", "rádióaktív jelekről",
és még rosszabb is következhet.
Edik mintha jövőbe
látott volna. Néhány nappal később Misa
fényes nappal minden ok nélkül betört egy troliablakot,
véresre vagdalta magát, belekötött az utasokba,
miután persze rövid úton a bolondok házában
találta magát, ahonnan pár hónap múlva
szabadult csapzottan, magába roskadva, teli gyanakvással.
A skizofrénia hihetetlen energiája óriási pusztítást
végzett benne.
A normális számít
abnormálisnak
Ugyanezt a hihetetlen, őrült
energiát látom működni most is, e zavaros század-
és ezredvég mindennapjaiban: a világ különös,
baljós mozgásba lendült, különös, lázas
energia vibrál benne. Minden összekavarodott. A NATO bombázza
Jugoszláviát, de Milosevics tovább "tisztogat", a
hurrá-patrióták hármas szövetségről
álmodoznak, s hívó szavukra pravoszlávok és
muzulmánok mennek önként katonának, isten tudja
hova, milyen háborúba. Gyereksírás, vér,
menekültek kiáltása - ostoba diszkózene se tudja
túlharsogni... Idehaza is naponta robbantanak, gyilkolnak, egymást
követik a zajosnál zajosabb botrányok, most épp
a főügyész szexügye miatt áll a bál.
Elnök makog, miniszterelnök sejtelmesen vigyorog, Berezovszkij
a kórházi ágyat nyomja. Szóvivők hazudnak,
mint a vízfolyás, kommunisták másznak elő
minden egérlyukból, antikommunisták búslakodnak,
hogy elszalasztották a nagy lehetőséget, fasiszták
fenyegetőznek, hogy majd ők móresre tanítanak
mindenkit. Cégéres gazemberek papolnak morálról,
banditák bűnhődésről. őrület
mindenütt, s már nincs benne rendszer. Megbomlott kormányok,
megbomlott országok, megbomlott hadfiak. Sötét emberi
ösztön lebeg a tudat felszínén, mint a trágya.
Hiperindusztrializált századunk embere szikrányit
se különb, mint a civilizáció hajnalának
barbár törzsei: gondolkodás nélkül lemészárolnak
bárkit, hogy jószágát - asszonyt, kincset,
húst - megszerezzék. Mit se változtat e tényen,
hogy most, a haladás eszméjének nagyobb dicsőségére,
tévé, komputer, űrhajó teremt kapcsolatot a
világfalu e barbárjai közt.
Egy dolog bizonyos: úgy
érjük meg a század és az ezred végét,
hogy a normális ember számít abnormálisnak,
s hogy ez a fenenagy progresszió csak annyit jelent, hogy
bámuljuk a debil kompjuterjátékokat, miközben
a virtuális világ lövöldözései, robbantásai,
üldözései, verekedései a valóságosnál
valóságosabbá válnak... Átkozottul elegem
van ebből az egészből!
Olvasom például
valamelyik lapban, hogy a Vologda megyei katonai parancsnok, ki sem várva
a harmadik világháborút, általános mozgósítást
rendelt el a körzetében. S bár, miként az én
Misámat, rövid úton diliházba csukták,
nagyon sokan maradtak idekinn is, akik gondolkodás nélkül
verik a készülőt, súrolják a csajkát,
pucolják a puskát, s köszörülik a torkukat
a harci indulóhoz. Csak jutna eszükbe legalább egy pillanatra
az ócska szovjet vicc:
- Lesz-e harmadik világháború?
- kérdi Iván Szását.
- Ugyan már, miért
lenne? De az biztos, hogy olyan harc lesz itt a békés egymás
mellett élésért, hogy kő kövön nem
marad!
De nem: már a viccet
is elfelejtették. Polgártársak, barátaim az
irodalomban, térjetek észre! Ne hagyjátok, hogy végleg
kikészítsenek! Vessetek inkább krumplit, őszre
legalább lesz mit enni a kölykeiteknek! Vedeljétek inkább
a vodkát, az legalább olcsó, és lassabban öl,
mint a fegyver! Dugjátok meg a feleségetek, vagy a csajotokat
- az legalább mindenkinek jó! Polgártársak,
barátaim az irodalomban! Tekintsétek mindezt az én
külön, privát május elsejei, internacionalista
jelszavaimnak a munka ünnepén!
KISS ILONA FORDÍTÁSA
Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta