Tartalomjegyzék [Lettre 23. szám (1996. Tél)] Kezdőlap

+ betűméret | - betűméret   

DEREK MAHON

Beckett-képmás

Aztán még, azt hiszem,
Sirályok kavarultak
És száradó vásznak -

Hátsó kis udvarok
Fanyarsága! -, s a sírásó
Szerszámát félrehajította.

Erre azért a kemény
Deszkák megint, s a sötétség.
Ám azon nyomban

Megütött az az
Édesség és fény,
Az édesség és a fény,

Csak elképzelve, mily
Sír-komoly városok, tartós
Mívek jönnek, ha megérik.

Igen, ükunokáim s az
' ükunokáikat ekképp
Temetik mellém,

Ultrarövid denevér-
Vinnyogásnyi sirámmal
Bütyökcsontjaink a dús

Földet csak gazdagítják,
Változzék percről percre,
Civilizálódjék.

Jó volt, amíg kitartott,
S még hogy így tartott-e,
A bibliai igény, le

Por a porhoz satöbbi
Hat láb mélyre tél csillám
Fényén át, Nincs-Ki hibája.

Azzal együtt, engem
Zaklat e kísértet-táj,
Suttyom-halk szélzetével,

Nebulóinak nagy nyílt
Lelkével, s haszonelvekkel -
Mindegy, reájuk hagytam,

Mit kire is hagyok.
Remélem, ráérnek, és a
Fény is megéri: lessék.

Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu

Tartalomjegyzék [Lettre 23. szám (1996. Tél)] Kezdőlap

+ betűméret | - betűméret