Tovább szemlézve link Koreny Ágnes blogposztját mind az Oodi, mind a Maunula esetében megfigyelhető, hogy a könyvtári terek nem tekinthetők lezárt, véglegesen meghatározott funkciójú környezeteknek: a terek használata időről időre változik, és nem kizárólag az eredeti tervezési szándék határozza meg őket. Az egyes funkciók a használók mindennapi gyakorlatai révén módosulhatnak, átrendeződhetnek, vagy új jelentéseket kaphatnak. Ezek a változások gyakran nem felülről vezérelt döntések eredményei, hanem a használók visszajelzéseiből, megfigyelt viselkedéséből és ismétlődő igényeiből következnek. A könyvtárak ebben az értelemben nem pusztán alkalmazkodnak, hanem figyelnek és tanulnak.

Példa a részvételi és adaptív működésre:
- a gyerekek számára kialakított terek átszervezése,
- a megfigyelt használati szokások és szülői visszajelzések alapján,
- sakktér létrehozása, amely nem eredeti funkcióként szerepelt, hanem a használók kezdeményezésére és rendszeres jelenlétére reagálva alakult ki.

Az adaptáció itt már nem problémamegoldás, hanem egyfajta tanulási folyamat. A változások nem egyszeri döntésekként történnek, hanem folyamatos finomhangolás eredményei, amelyek során a könyvtár működése alkalmazkodik a megfigyelt használati mintákhoz. A rugalmasság ebben az értelemben nem a szabályok hiányát jelenti, hanem azok helyzetfüggő alkalmazását, amely állandó figyelmet és irányítást igényel.

A Maunula Könyvtár esetében a cikk kiemeli a fiatalok bevonását a kávézó működtetésébe, amely egyszerre szolgál térhasználati és társadalmi célokat. Ez a megoldás nem új szolgáltatásként jelenik meg, hanem annak példájaként, hogy a könyvtár megosztja az intézményi kontroll egy részét, és teret ad a használók aktív szerepvállalásának.

Az adaptáció folyamat, a könyvtár működésének finomhangolása. A térhasználat, az intézményi szabályok és a személyzet gyakorlatai együtt alakítják azt, hogy milyen új használati formák válnak elfogadottá vagy tartóssá. A rugalmasság ebben az értelemben nem esztétikai vagy szolgáltatásfejlesztési kérdés, hanem irányítási és működtetési gyakorlat. A könyvtárak nem "készen adják" a teret, hanem olyan környezetet tartanak fenn, amely képes reagálni a változó használói igényekre anélkül, hogy elveszítené kiszámíthatóságát és befogadó jellegét.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Lehet, hogy a részvételi működés fogalma válthatja a túlzottan eredményesnek nem bizonyult minőségügyi mozgalmat? Az elgondolás persze nem új.

30 éve Maurice B. Line angol könyvtári tanácsadó magyarországi fellépésein a participációt emlegette, melyet használói és munkatársi körben egyaránt értelmezett. Magyarán: a menedzsmentet úgy tehermentesíti a döntéshozatali folyamatban, hogy az információt és erőforrást részben a munkatársi / használói közösségből meríti. A felelősség persze nem osztható meg.

Mindez annak elismerését jelenti, hogy bár elvárható a vezetőtől a szélesebb látókör, a döntéshozatalhoz szükséges input jórészt nem náluk, hanem a használókkal közvetlenül foglalkozó munkatársaknál, illetve a használati adatokat monitorozó könyvtári információs rendszerben van. E két forrás illetve a hozzájuk kapcsolódás fejlesztése nagy fejlesztési lehetőségeket biztosít a hazai könyvtárakban.

Kb. 20 éve, amikor a magyar könyvtárügy peremén megjelentek könyvtár 2.0-s eszményét szorgalmazó fiatal szakmabeliek, ismét homloktérbe került a könyvtárhasználókat szorgalmazó modell. Innen a KIT eddigi "közösség mint erő- és információforrás (2.0)" címkéje. E szempontot akkor nem sikerült meglovagolnia szakmánknak. Amellett, hogy a minőségügy vezérmotívuma - ti. hogy a minőséget a használó határozza meg - nem valósult meg.
A KIT most, 2026. februárjától - a folytonosságot tartva - az eddigi címkét alakítva a "részvételi működés, közösségi erőforrás (2.0)"-t használja.

Érdemes megjegyezni, hogy a területhez közelálló címkék a "társadalmi ügyek kezelése (issue management)" és a "könyvtári szolgáltatás megtérülése (2014.08-)" is. (MG)

Az olvasási szokások folyamatosan alakulnak. Ez befolyásolja a könyvtárakat, a kiadókat és a tágabb kulturális környezet is. A digitális élet gyors tempója ellenére az olvasók vonzódnak a mélységet, a kényelmet és az igazi kapcsolatot kínáló történetek, formátumok és közösségek felé. A dán Lyngsoe Systems vállalat (automatizált anyagmozgató berendezések és kapcsolódó technológiai termékek szállítója) által alább bemutatott három trend különösen releváns a könyvtárak számára, amelyek az elköteleződés erősítésén, a felfedezés támogatásán és a gyűjteménykezelési stratégiák finomításán dolgoznak.

Megújult igény a mélység iránt: A lassú és magával ragadó olvasás térnyerése
Számos országban és korcsoportban az olvasást egyre inkább menedéknek tekintik, nem pedig pusztán időtöltésnek. Az olvasók tudatosan keresik a hosszabb regényeket, a reflektív ismeretterjesztő műveket, sőt a klasszikus irodalmat is, nem tudományos célokból, hanem a jelenlét és a nyugalom érzése miatt, amit ezek a művek teremtenek számukra. A széttöredezett figyelem és a gyors görgetéses fogyasztás által jellemzett évek után a lassú olvasás tudatos ellenmozgalommá válik.

A legfrissebb európai adatok alátámasztják ezt a megújult érdeklődést a hagyományos olvasási szokások iránt. Az Európai és Nemzetközi Könyvkereskedők Szövetségének 2024-es tanulmánya erős és folyamatos elköteleződést mutatott ki a nyomtatott könyvek iránt, ami tükrözi az immerzív, tudatos olvasási élmények iránti vágyat a különböző piacokon.

A könyvtárak számára ez a változás rávilágít a felfedezésre és a mélységre ösztönző gyűjtemények értékére - a hosszú formájú szépirodalomtól az esszéken, életrajzokon és narratív ismeretterjesztő műveken át. Mert az elmélyült olvasás megerősíti a koncentrációt, a kényelmet és a felfedezést ösztönző fizikai és digitális terek létrehozásának fontosságát is. (folyt. köv.) (ref.: MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Minden flamand könyvtár foglalkozhatna hangoskönyvekkel és e-könyvekkel. De butaság lenne, ugyanis méretgazdasági szempontból túl drága lenne a kormányzat, végső soron az adófizetők számára. Ezért Flandriában létrehoztak egy olvasási nehézségekkel küzdőket támogató tartományi szolgáltatót. (Magával a szolgáltatással e helyeken foglalkoztunk: link )

A Luisterpunt (pontosabban Luisterpuntbibliotheek) flamand közösségi célú könyvtári szervezet Belgiumban, amely speciális könyv- és hangoskönyv-szolgáltatást nyújt olyan embereknek, akik nem, vagy nehezen tudnak hagyományos módon olvasni (pl. vakok, gyengénlátók, olvasási nehézséggel élők).
Nem klasszikus profitorientált vállalkozás, hanem közszolgálati/nonprofit szervezetként működik, amelyet többféle forrásból tartanak fenn:
- Kormányzati támogatás: a szervezet kap támogatást (grants) a flamand kormánytól (Flandria) az olvasási és könyvtári kultúra szolgálatáért.
- Közösségi és egyéb finanszírozás: adományok és támogatások egyénektől, szervezetektől. Évi 40 Euró felett adókedvezményre is jogosult lehet a támogató.
- Egy "keresztszülő" program keretében a támogató választhat egy könyvet vagy klasszikust, melynek - a támogatás fejében - "keresztapjává/keresztanyjává" válhat.
- A Luisterpunt affiliate támogatója a belga Trooper online bolt, amely az online vásárlások bevételeinek egy részét utalja át a könyvtár számára egy partnerprogramokon keresztül.

Ez a tartományi szolgáltató segíti, hogy olvasókat regisztráljanak a Luisterpunt szolgáltatásokra, kezeljék a Daisy-hangoskönyvek és braille-könyvek hozzáférését, lássák és kezeljék a könyvtárhoz tartozó online tartalmat. Így a flamand közkönyvtárak 95%-a igénybe veszi és saját honlapján, saját katalógusába integrálva kínálja a Luisterpunt-tartalmakat. A könyvtáraknak nem kell fizetniük Luisterpuntnak licencdíjat vagy tagsági díjat ahhoz, hogy hozzáférést kapjanak (hasonlóan ahhoz, ahogy egy önkormányzati könyvtár sem fizet egy digitális közszolgálatért, ha közösségi célú hozzáférést biztosít). (összeáll.: MG)

A hazai könyvtári digitalizációnak számos eredménye van, de pl. Norvégiához viszonyítva még nagy tere van az előrelépésnek.

Többféle modell él a digitalizálással kapcsolatban idehaza is. Ezek eltérő célrendszerrel, finanszírozási háttérrel és felhasználói fókuszokkal dolgoznak, ami sokszor párhuzamosságot eredményezhet.
Az alábbi besorolás a legfontosabb szempontot emeli ki:

Fontos hangsúlyozni - fejtette ki a KIT-nek Szüts Etele (KI) a témában -, hogy nem az adott szervezetekről, hanem az általuk - többé-kevésbé - megtestesített modellekről beszélünk! A kérdés az, hogy ezek az eltérő logikák szükségszerűen kizárják-e egymást, vagy épp ellenkezőleg: kialakíthatók-e olyan együttműködési formák, amelyekben a különböző erősségek egymást kiegészítve, sőt egymást erősítve érvényesülnek.

- Arcanum-féle modell: elsősorban mennyiségre törekvő üzleti alapon működő szolgáltatás, amely egyedülállóan fejlett OCR-rel (Optical Character Recognition = optikai karakterfelismerés) támogatott keresési funkciója révén széles körű hozzáférést kínál, ugyanakkor előfizetéses rendszerben.
- Könyvtárák által használt modell: költségvetési finanszírozású, nonprofit szolgáltatás, ahol a hangsúly a szakmai pontosságon, a hosszú távú megőrzésen és a hiteles metaadatoláson van.
- Fortepan-féle modell: közösségi alapú (crowdsourcing) megközelítés, amely a felhasználók aktív bevonására (pl.: tér- és időbeli vonatkozású metaadatok meghatározása), a közös tudásépítésre és a nyílt hozzáférésre épít.

Adófizetői és ügyféloldalról egyaránt érdemes feltárni az egyes modellek előnyeit, hátrányait, és a legkedvezőbb konstrukció felé ösztönözni a kulturális örökség megőrzéséért felelős szektor szereplőit.

Közhely, hogy a magyar iskolák nemzetközi viszonylatban is a legkevésbé tudják kompenzálni a társadalmi különbségeket - mondja Pogátsa Zoltán közgazdász.
- Skandinávia nagyon jó példa arra, hogy tudják: a különbségeket legjobban az iskola és a közmédia tudja kiegyenlíteni. A közmédia tehát nem a propagandának és mulatós zene közvetítésének céljából van. Arra vannak a magántévék. A közmédia arra van, hogy olyan tudást adjanak át, amely - legalábbis svédországi tapasztalataim szerint - elképesztően informatív tartalmakkal segíti a nézőket a korszerű ismeretek általi felzárkózásban.

Ha az iskola és a közmédia állandóan azzal bombázná az embereket, hogy megértsék a világot - mondjuk: bevezessük-e az eurót, vagy ne; építsünk-e nukleáris reaktort, vagy ne; kik harcolnak Szíriában, hogyan kell adót bevallani, hogyan működik a jog, hogyan gazdálkodj a pénzeddel... Azaz: nyelv, információtechnológia, jog, gazdálkodás... Ezeket az ismereteket a mai iskolarendszerünk bizonyítottan nem adja meg.

Mindez nem pénz kérdése. Az oktatási költségvetésünk - 5% - ugyan az EU-átlag, de ebben benne van a betonépületek építése is; és kevésbé a módszertan, a tanárok fizetése stb.

És hasonlóak a bajok az egészségügyben is; ezres nagyságrendben vannak olyan települések, ahol hiányzik a háziorvos. És nincsenek életmód-kampányok sem... (ref.: MG)

S hogy miért érdekes ez könyvtárak számára? Mert pl. Hollandiában hasonló feladatokat látnak el a közkönyvtárak is, ld. pl. a KIT-ben: Oefenen.nl link . (MG)

A tanév második félévétől már minden szakképző iskolában tanuló kilencedikes diák külön tantárgyként tanulhatja a mesterséges intelligenciát (MI). Közben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) komolytalannak tartja, hogy a tanév közepén vezetnek be új tananyagot. Egy mesterséges intelligencia oktatásával foglalkozó szakértő a Telexnek azt mondta: az MI alapjaiban fogja átalakítani az oktatást.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem újdonság: általános tapasztalat lett mostanra az iskolákban, hogy a diákok MI-t használnak az iskolai vagy a házi dolgozatok megírásánál is. Valószínűleg ezért van az, hogy a pedagógusok sokszor úgy érzik: a ChatGPT-hez hasonló eszközökkel háttérbe szorul a diákok teljesítménye, és a jövőben egyre inkább arra lesz szükség, hogy megváltoztassák a számonkérés formáit.

Kérdés, hogy az MI intézményi oktatása hogyan alakítja át a diákok és tanárok ChatGPT-hez való viszonyát? Egyáltalán, mennyire áll készen az iskolarendszer egy ilyen szintű változásra, és mire van szükség a mesterséges intelligencia hatékony intézményi oktatásához?

A többi iskolának december 31-ig van ideje.

A kritikus médiahasználat fontosabb, mint valaha. Az új év elején amit már biztosan tudunk 2026-ról: a következő 12 hónapban hamis fotókat fognak valódiként megosztani, hazugságokat fognak igazságként ismételni. Mindezek gyorsan fognak terjedni a közösségi médiában, és bekerülnek az országos iskolai folyosói beszélgetésekbe. Talán mindennél fontosabb, hogy tudjuk, hogyan lehet megkülönböztetni a tényeket a hamis információktól, hogyan lehet felismerni és megállítani a félrevezető információkat és a manipulációt. "Ez a bizalmatlanság egy olyan időszakban jelentkezik, amikor az igazság támadás alatt áll" - állítja Tim Jones, iskolai könyvtáros.

Először is a diákoknak meg kell tanulniuk, kiben bízhatnak. Molly Dettmann oklahomai középiskolai könyvtáros diákjaival beszélgetve AI-generált képeket mutatott nekik, valós eseményekről. "Miért van szükségünk AI-generált képekre - kérdezte -, amikor vannak valódi képek, vannak valódi emberek, akik ezekkel foglalkoznak?" és "Hogyan torzítja ez a valóságérzékünket és azt, hogy mi történik valójában a világban?" Technológiától, platformtól, információforrástól, témától függetlenül, a médiatudatosság alapjai változatlanok.

Az első lépés, hogy megértsük, mitől hiteles egy forrás. Ez beépíthető bármely tantárgyba, állítja Dettmann. A téma eleinte jelentéktelennek tűnhet, de a gyerekek egyre több kérdést tesznek fel, és így egyre mélyebbre ástak.

A 2023-as New Jersey-i információs műveltségről szóló törvény az első ilyen volt az USA-ban. Ellenzői szerint a kötelező tanterv arra tanítaná a diákokat, hogy politikai irányultságuk alapján bízzanak meg bizonyos médiaforrásokban, ami indoktrinációhoz vezetne. Az információ, a média és a hírekkel kapcsolatos ismeretek ilyen politizálása megnehezítheti a pedagógusok dolgát, akik félnek a szülők panaszától és az adminisztráció következményeitől.

"Ez valóban jogos aggodalom. Megértem, miért érezhetik kényelmetlenül magukat az emberek" - mondja Gabrielle Casieri, a New Jersey-i Iskolai Könyvtárosok Szövetségének elnöke. De a könyvtári médiaszakértők Casieri szerint kutathatnak és válogathatnak olyan témákat, amelyek nem okoznak vitát, és felhasználhatják azokat az óráikon. (ref.: Aux Eliza)

Az EU-ban Magyarország lakosai vannak legjobban kitéve a dezinformációnak; a dezinformáció azonosításában ugyanakkor a középmezőnyben foglalunk helyet - írja az Euronews (diagramok: a foirráslinken).

Ha a mesterséges intelligenciához (AI) fordulna orvosi kérdésekkel, érdemes óvatosnak lennie. A Google nemrég törölt néhány AI-összefoglalót azok közül, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg legelöl, a keresési eredmények fölött. Az előzmény: a londoni The Guardian napilap szakértők bevonásával olyan tévedéseket mutatott ki az orvosi tárgyú AI-összegzésekben, amelyek bajt okozhattak volna. (A lap nem tér ki arra, hogy valóban történtek-e ilyen esetek.) Az egyik példa, hogy aki májfunkciós laboreredmények értelmezéséhez kért segítséget, az tévesen gondolhatta, hogy nem kell orvoshoz fordulnia. A The Guardian egy egészségügyi tanácsokat adó civil szervezetre hivatkozva azt írja, hogy a törlések után is sok félrevezető AI-összefoglaló maradt a Google keresési eredményeinek élén, rákra és pszichiátriai gondokra vonatkozó információkat is beleértve.

A szakértők azt is aggasztónak tartják, hogy ugyanarra a kérdésre eltérő válaszok érkeztek, amikor néhányszor megismételték a keresést. A Google arra hivatkozik, hogy a továbbra is olvasható összefoglalók megbízható forrásokon alapulnak, és azt is tartalmazzák, hogy mely esetekben kell orvoshoz fordulni. A The Guardian első cikke által idézett Google-szóvivő szerint az AI-összefoglalók "hatalmas többsége pontos információkkal szolgál". Nyilván nem mindennapos eset, de augusztusban arról számolt be egy amerikai orvosi szaklap, hogy a Chat GPT (amely nem a Google, hanem az OpenAI szolgáltatása) tanácsát követve egy amerikai férfi bromidmérgezést szenvedett, és súlyos állapotban került kórházba. A bajt az okozta, hogy a konyhasó ártalmaitól tartva kért tanácsot, és az AI bromidtartalmú helyettesítőket ajánlott neki.

Menekül az olvasó a baljós valóságtól, és amikor csak teheti, inkább lelép a digitális térből is: könyvtárakat kérdeztünk az elmúlt egy évről.
A 2020-ban kitört koronavírus-járvány előtti évekhez képest is emelkedett már a könyvtárba járók száma, azt 9-10 százalékkal meg is haladta.

"Mintha az embereknek kezdene kicsit elege lenni a disztópikus, a pusztulást, a pusztulás utáni életet, a túlélést bemutató történetekből" - mesél 2025 tapasztalatairól Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának igazgatója. A Budapest mind a 23 kerületében jelen lévő intézmény forgalma alapján úgy látja, az olvasók a valóságnál optimistább történeteket feldolgozó műfajokat a klasszikusok mellett számos magyar és nemzetközi kortárs szerzőnél is megtalálják.

Farkas Ferenc megjegyzi: a felnőtteknek szóló irodalom elsősorban a központi könyvtárban divatos, a hálózat többi tagintézményében összességében népszerűbbek a gyerekkönyvek szerzői, úgymint a Geronimo Stilton-kötetek, valamint Bartos Erika, Berg Judit, Marék Veronika művei, vagy a Barátnőm, Bori könyvek szerzője, Liana Schneider. Ez részben annak is betudható, hogy az intézmény látványos emelkedést tapasztalt az elmúlt években a könyvtárba járó fiatalok, gyerekek számában: számukra eleve ingyenes a beiratkozás, így a szülők valószínűleg alaposabban megfontolják, mit vásárolnak meg otthonra, és mi az, amit kölcsönöznek a könyvtárból.

"Ha ezt lefordítom a számok nyelvére, akkor ez például azt jelenti, hogy 2019-ben 925 ezer olyan mű volt, amit kölcsönöztek, hosszabbítottak ebben a korosztályban, tavaly ez a szám 1 millió 260 ezer környékén mozgott már, tehát ez egy elég nagy ugrást jelent" - emelte ki Farkas Ferenc. Az anyagi megfontolás a beiratkozók számában is tetten érhető: a 2020-ban kitört koronavírus-járvány előtti évekhez képest is emelkedett már a könyvtárba járók száma, azt 9-10 százalékkal meg is haladta, bár Farkas hozzáteszi, ez nem feltétlenül kizárólag azt jelenti, hogy az emberek többet olvasnak, hanem jó eséllyel az inflációs környezet is nagyban hozzájárul ehhez a könyvek drágulásával.

Az IFLA új irányelveket tett közzé a nyomtatott szöveg olvasására képtelen személyek (print disabilities) könyvtári ellátásának fejlesztésére. Az útmutató célja, hogy a könyvtáraknak gyakorlati, megvalósítható tanácsokat adjon az inkluzív és hozzáférhető szolgáltatások kiépítéséhez és fejlesztéséhez.

1. Célcsoportok: látássérült, diszlexiás és más olvasási nehézséggel élő, fizikai vagy kognitív akadály miatt könyvet tartani / lapozni nem tudó és ideiglenesen sérült érintettek.
2. Alapelvek:
a) Egyenlő hozzáférés: minden felhasználó számára biztosítani kell az olvasási és információs forrásokhoz való egyenlő hozzáférést.
b) Univerzális tervezés: a könyvtári szolgáltatások tervezésekor be kell építeni az inkluzív megközelítést már a kezdeti fázisban.
c) Felhasználóközpontú szolgáltatások: a fejlesztésekor a célcsoport személyes igényeit kell figyelembe venni.
3. Gyakorlati stratégiák:
a) Fizikai és digitális hozzáférés fejlesztése, akadálymentes épületrészek és berendezések kialakítása. Weboldalak és digitális tartalmak (pl. katalógusok, e-könyvek, adatbázisok) hozzáférhető formátumban való elérhetővé tétele (WCAG-kompatibilitás: a webes tartalmak akadálymentesítésére vonatkozó nemzetközi irányelvek összességének való megfelelés, pl. kompatibilitás a képernyőolvasókkal, navigálhatóság billentyűzettel, megfelelő színkontraszt stb.)
b) Gyűjtemények és formátumok bővítése; Braille-, öregbetűs, av- és e-olvasási formátumok biztosítása; alternatív formátumok aktív kínálata és elérhetőségük kommunikálása
c) Technológiai és támogató eszközök alkalmazása: segédeszközök (pl. képernyőolvasók, DAISY formátumú anyagok, hangoskönyvek) integrálása a könyvtári szolgáltatásokba. A frandriai könyvtárak DAISY formátumú hangoskönyv-szolgáltatásáról a KIT-ben: link , link , link . Egy sepsiszentgyörgyi DAISY-adományról: (link .

Az útmutató kitér a személyzet és kommunikáció, a partnerségek és közösségi részvétel kérdéseire. Tárgyalja még: Elérhetőség minden felületen; Oktatás és tudatosság növelése; Mérés és folyamatos fejlesztés; Metadata standardok a jobb kereshetőségért; A "Book famine" (könyvéhség) felszámolása - a megjelent műveknek csak töredéke érhető el akadálymentes formában.

A könyvtárak feladata ennek ellensúlyozása együttműködéssel, megosztással és a hozzáférhető gyűjtemények tudatos bővítésével. (Ref.: ChatGPT, Szabó Eszter)

A Digiteket átfogó gyűjtést tett közzé a könyvtári dolgozókat a folyamatos szakmai tájékozódásban és a rendszeres, tudatos szakmafigyelésben segítő svéd hírlevelekről. A cél, hogy senki ne maradjon le fontos szakmai információkról a sok párhuzamos forrás között. A lista inspiráció lehet idehaza is hírlevelek, információmegosztási csatornák fejlesztéséhez.

A társadalmi és szakmai környezet követését segítő fő területek:
- Országos könyvtárszakmai intézmények: többek között a Kulturradet link a Kungliga biblioteket (nemzeti könyvtár) link és a hozzáférhető médiákért felelős hatóság (MTM) tematikus hírlevelei.
- Regionális könyvtárfejlesztés: minden svéd régióhoz kapcsolódó, könyvtárfejlesztéssel vagy kulturális fejlesztéssel foglalkozó hírlevelek. Pl. Stockholm régió link .
- Nemzeti kisebbségek: finn, meänkieli, jiddis, romani chib, számi és más kisebbségi nyelvekhez és kultúrákhoz kötődő szakterületre kijelölt tudásközponti könyvtár (svédül: reszursbibliotekek) hírei. Pl. Minoritet.se link .
- Kritikus információ- és médiahasználati kompetencia, MI és digitális kompetencia. Pl. AI as Normal Technology (angol nyelven!) link .
- Irodalom és könyvpiac: gyermekirodalom, olvasásfejlesztés, kiadói és szakmai hírek. Pl. Bokstart [link
- Egyéb szakmai források: könyvtárpolitika, kutatás, nemzetközi szervezetek és szakmai hálózatok hírlevelei. Pl. svéd kutatási eredményeket foglal össze a Forksning.se link . (ref.: ChatGPT, HL)

A közkönyvtár - közösségi tér. Ez - visszagondolva az utóbbi fél év norvég közkönyvtárakról szóló beszámolóinkra (Alesund és Oslo) - nyilván nem kérdés. Ám hasonló vonatkozik a múzeumokra és a szakkönyvtárakra is.

Ha az ember bemegy Osloban a Björvika könyvtártól egy ugrásnyira lévő - szintén messze földön ismert - Munch Múzeumba, akkor láthatja: a fizetős zónán kívül emberek üldögélnek, pihennek, beszélgetnek. Hasonló a helyzet a Norvég Nemzeti múzeumban is, melynek könyvtára
link is hasonlóan befogadó. A könyvgyűjtemény helyben használható, az adatbázisában számos norvég könyv digitalizált változata is elérhető. A 22 munkaállomásnál elsőbbséget élveznek a könyvtár gyűjteményeit használók. A tanulóteremben is foglalható kutatóhely, akár hosszabb időre is. Fotókat ld.: link .

Kb. 150 000 könyv és körülbelül 1300 norvég és külföldi folyóirat áll rendelkezésre a vizuális művészetek, a kézművesség, a design, az építészet, a művészetelmélet, a konzerválás és a muzeológia területén.
A könyvgyűjtemény jelentős részét művészmonográfiák, kiállítási katalógusok és készletkatalógusok teszik ki.
Ezenkívül a könyvtár nagy gyűjteménye referenciaműveknek, aukciós katalógusoknak és művészkönyveknek. A folyóiratok közül körülbelül 122-re folyamatos előfizetés áll rendelkezésre, és ezek közül több nyomtatott és elektronikus formában is elérhető.

A kapott, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
26 - felsőoktatási könyvtár
1 - iskolai könyvtár
6 - közkönyvtár
16 - szakkönyvtár
1 - vállalati könyvtár.
A szavazatok mellett egy levelet is kaptunk: Szakmári Klára észrevétele: - A kérdés nem korrekt, még ha a valóságban tényleg léteznek ilyen vélemények/vélekedések.
Mindegyik könyvtártípusnak fontos szerepe van egy jól működő könyvtári rendszerben.
A könyvtár megítélése szerintem alapvetően a szakmai minőségén, a használók szolgálásán, igények felkeltésén és a különböző együttműködéseken múlik.
Mindegyik típusban vannak/lehetnek kiváló/jó vagy csak éppen működő egységek.
Sok évig voltam könyvtári szakértő, részt vettem a könyvtári szakfelügyeti munkában az ország különböző településein (akkor még volt ilyen!!!) - igaz, elsősorban a kettős funkciójú (iskolai és települési közkönyvtárak) Sok mindent láttam/tapasztaltam az apró falvas határmenti kiskönyvtárban és a megyeszékhelyen működőben is. Ami nagyon fontos: a szakmai felkészültség, az elköteleződés, a közösség szolgálata, az együttműködés sok esetben "csodákra" képes. Sajnos még pénzhiány/megalázóan alacsony fizetés esetén is.
A másik fontos tényező szerintem a könyvtáros személyisége: vannak, akik szeretik a részfeladatokat, speciális területeket, azokat magas szakmai színvonalon elvégzik, szeretnek egy nagyobb szervezetben dolgozni, míg mások élvezik, hogy minden szakmai feladatot egyedül végezhetnek (one man show), speciális készségek és tudások birtokában, pl. vállalati könyvtárak.
Nyilván még sok szempontot figyelembe lehetne venni, de most "röviden" ennyi.

A korábbi válaszok adatait is tartalmazó diagram:
link . Ennek alapján úgy tűnik: a szak- és felsőoktatási könyvtáraknak van tartósan a legnagyobb a szakmán belüli presztízse. Hogy az egyes könyvtártípusok közül melyiknek van a legnagyobb hatása, vagy hogy melyiknek lehet potenciálisan; nos, az hosszú (és felmérési adatokat nélkülöző) diskurzusok témája lehet. (MG)

Folytatva link a tevékenységek áttekintését, amelyek ötleteket adnak könyvtárosoknak, pedagógusoknak, stb. a cenzúra elleni küzdelemhez. Most az aktív tevékenységekre, az érdekképviseleti munkára, ill. az ehhez szükséges készségek, jártasságok (soft skills) elsajátítására összpontosítunk.

- Olvastass az online elérhető tiltott könyvek [vö.: link ] közül a tinik szellemi szabadságáért! Útmutató: link . Választhatsz belőle néhány tevékenységet tinédzserek- vagy akár felnőttek klubjába. A naplóírástól a közösségi projektekig minden lépésen végigvezet, kezdve a szervezéstől a visszacsatolásig.
- Foglalkozz a digitális cenzúra kérdésével is! A tiltás az online tartalmakat, platformokat, algoritmusokat is érintheti. Érdemes erről beszélgetni a fiatalokkal és a felnőttekkel egyaránt - akár egy "digitális jogok" tematikus klub keretében. Érdekképviselet a témában: Library Futures link .
- Fejleszd a soft skilleket! A hatékony érdekképviselethez nélkülözhetetlen kommunikáció, a konfliktuskezelés, a tárgyalási készségek vagy éppen a közönség előtti megszólalás gyakorlását célozzák a READCON eszköztár link kurzusai. Akár olvasókörökben is beépíthetőek e készségek. A READCON mintájára (amely a könyvtári érdekképviseletet játékos, közösségi formában közelíti meg) érdemes saját minitréningeket is szervezni a Get Ready, Stay Ready eszköztár link segítségével.
- Készítsetek közös médiaprojekteket! Tippek: rövid videó vagy podcast a szellemi szabadság fontosságáról. Segítséget kérhetünk újságíróktól. Írhatunk véleménycikket, amelyben a könyvtár vagy az iskola a saját tapasztalatait mutatja be. A lista 38., 43-44. feladatai alapján pedig akár egy mini "sajtókapcsolati csomag" is összeállítható: segít gyorsan reagálni, ha napirendre kerül egy könyv betiltása vagy vitatása. A független újságírók és médiumok (amerikai) világában való eligazodáshoz ajánlják: link .
- Építs kapcsolatot nonprofit szervezetekkel, pl. helyi/országos kulturális egyesülettel, diákszervezettel. A közös adománygyűjtés, kampány vagy esemény nemcsak az erőforrást növeli, hanem a láthatóságot is. Válaszd ki a kedvenc, az olvasás szabadságát támogató nonprofit szervezetedet, és hozz létre egy adományozói kört a barátaidból stb. (40. feladat) (Folytatjuk.) (Ref.: Szabó Eszter; Copilot)

Idén is számíthatnak állami támogatásra a hazai könyvtárak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium 175 millió forint vissza nem térítendő pályázati forrást biztosít a könyvtári rendszer működésének megerősítésére - derül ki a tárca lapunkhoz eljuttatott közleményéből.

A támogatás elsősorban az Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásait, valamint a vármegyei hatókörű városi könyvtárak állományvédelmi feladatait segíti. Ennek köszönhetően az olvasók a jövőben is hozzáférhetnek más könyvtárak dokumentumaihoz, miközben a könyvállomány megőrzése és hosszú távú védelme is biztosított marad.

A minisztérium hangsúlyozta: a könyvtárak nem csupán kölcsönzőhelyek, hanem a kulturális tudás megőrzésének és továbbadásának kulcsszereplői. A mostani támogatás éppen ezért a rendszer egészét erősíti, az olvasói igények kiszolgálásától az értékes dokumentumok megóvásáig. A közlemény felidézi, hogy az elmúlt másfél évtizedben mintegy 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg Magyarországon, és a kormány a kultúra területén további 850 milliárd forintnyi beruházást tervez a következő időszakban.

A pályázati felhívás február 3-án jelenik meg, ami lehetővé teszi, hogy a bírálatot követően a könyvtárak már az év elején hozzájuthassanak a forráshoz. Az igénybejelentés a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő honlapján érhető el. A támogatási igények beadásának határideje: február 13., 12 óra.

A parazita (más néven: predátor) folyóiratok ügye még mindig aktuális. Mindkét szinonima jól kifejezi a tudományos cikkek publikálását kizárólag gyors és könnyű pénzkereseti forrásnak tekintő kiadót: predátor, ahogy lecsap a védtelen áldozatára, de parazita is, ahogy élősködik a gyanútlan, az "írj vagy leírnak" kiszolgáltatottságában idegeskedő kutatókon. Mindeközben aláássa a legitim Open Access (OA) publikálás lehetőségét. Természetesen nem minden OA-lap parazita. Nem az OA kiadási modell teszi a kiadókat predátorrá, hanem az erkölcstelen üzleti gyakorlat. - Minderről a január 21-én tartott nyilvános online KIT-klubjában Tóth Béla István szerkesztő beszélgetett Hajnal Ward Judittal, az Újranyitott könyvtár kötet link szerzőjével.

A bemutatott kötetben olvasható Judit interjúja Jeffrey Beall-lel is. Ebben rámutat at egyik legnagyobb veszélyre: az orvostudományban vagy a gyógyszerkutatásban szakmai bírálat nélkül közölt, megalapozatlan vagy hevenyészett adatokra alapuló tanulmány az adott gyógyszer gyártásába befektetni szándékozón megtévesztésén túl betegek sorsát fogja eldönteni.
A parazita lapok - és újabban konferenciák is -, csak úgy tudnak megélni, ha a kutatók belemennek a kétséges ügyletbe, sugallja a Vétkesek közt: Parazita folyóiratok, kiadók és konferenciák című írás. A többéves, gazdagon dokumentált csalássorozat fennmaradásában jelentősen közrejátszik a szerzők cinkossága is.

A legtöbb egyetemi könyvtár felkészülten várja a témába vágó kérdéseket. Listát ugyan nem tehet ki honlapjára, de van LibGuide sok segédeszközzel, amelyek segítenek eldönteni, hogy egy adott folyóirat legitim-e vagy sem. Két angol nyelvű forrásának letöltési statisztikája bizonyítja, hogy a téma mennyire aktuális ma is: Publishing Addiction Science - általános útmutató publikáláshoz, nemcsak addiktológia-kutatóknak link , a Rutgers Egyetem vonatkozó szabályzata: link .

A beszélgetés megerősítette, hogy Judit szívügyének tekinti azt, hogy a magyar könyvtárosok is képben legyenek, mivel a hozzájuk tanácsért forduló kutatók és oktatók, nem angol anyanyelvűként, a legveszélyeztetettebb célcsoportba tartoznak.

Folytatjuk a német Könyvtárszövetség "Miért van szükségünk könyvtárra? Mitől jó egy könyvtár?" kérdésekre adott válaszait... (Az előző rész: link )

9. A könyvtárak nem kereskedelmi alapon működnek: A tudás hatalom, így az információ emiatt gyakran áruvá válik, azaz már pénzbe kerülhet. Egy különleges publikáció keresésekor biztosan találunk valakit, aki azt elérhetővé teszi nekünk. Lehet, hogy előbb ellenszolgáltatás nélkül, de utána már dönthet úgy, hogy a részletek már térítésesek. A könyvtárakat az állam tartja fenn, így kaphatjuk meg az aktualitásokat nyereségérdek nélkül. A tudás kincsestára nem profitérdekelt; a társadalom gazdagítására teszi elérhetővé tartalmát mindannyiunk számára.

10. A könyvtárak gazdaságosak: nem kereskedelmileg, hanem társadalmi szempontból. Akik ott dolgoznak, a számoláshoz és kalkulációhoz már hozzá vannak szokva a marketing, minőségmenedzsment és márkahűség céljából. A költségek emelkednek, a költségvetés viszont nem, ezért a könyvtárosok leleményesek, hogy "láthatatlanul" spóroljanak és értéket teremtsenek. A helyzet kezelése kreativitást igényel a pénzzel, az ügyfél érdekeivel, a távkölcsönzési rendszerrel és az együttműködési lehetőségekkel más könyvtárakkal és kulturális intézményekkel. Mindezek ellenére a könyvtárak az elmúlt években a médiaállományukat és a lehetőségeket rendszeresen optimalizálták. A frissen beszerzett dokumentumok pl. gyorsabban kerülnek a polcra, mint korábban.
A beruházások a könyvtárakba egyben befektetések is az emberek fejébe is, amelyek valóban kifizetődnek a gazdaság számára. (ref.: Vincze Anett)

Múlt heti lapszámunkban volt szó arról, hogy Kína törvénnyel védi az elmélyült olvasást a digitális korban link . Néhány további részlet:
- Kína az új jogszabállyal közhasznú olvasást nemcsak támogatja, hanem jogilag is kötelezővé teszi. Az új szabályozás hosszabb nyitvatartású könyvtárakat, jobban felszerelt olvasótermeket és rendszeresebb, szisztematikus támogatást ír elő az olvasás támogatására. Április 4. hetét Országos Olvasási Hétté nyilvánítják.

Ez az első olyan nemzeti szintű jogszabály Kínában, amely kifejezetten az olvasás ösztönzését szolgálja, ezzel pedig jogi garanciát adva a programoknak. Célja az intellektuális, morális, tudományos és kulturális műveltség növelése a társadalomban.

A szabályozást Kína Állami Tanácsa fogadta el. A szabály együttműködésre épül a pártvezetés, a kormány, kiadók, könyvterjesztők, könyvtárak és civil szervezetek között. A szabályozás kialakítása mögött évtizedes helyi és tartományi olvasástámogató jogszabályok tapasztalata áll, amelyek 2014 óta épültek ki különböző régiókban.

A keret meghatározza az olvasást támogató infrastruktúrát, forráselosztást és promóciós tevékenységeket is. A szabályozás nem csupán az egyéni szokások kialakítását célozza, hanem a társadalmi kohézió és közös megértés erősítését is.
A törvény különös figyelmet fordít a fiatalokra, idősekre és fogyatékkal élőkre, valamint a kevésbé fejlett régiókra, például vidéki területekre is.
A jogszabály célja a könyvkiadói ipar ösztönzése is, bátorítva a értékteremtő, minőségi tartalom előállítását a piaci trendek helyett. Ez jogilag is közfeladattá teszi az olyan könyvek meghatározását, amelyek a közjóhoz tartoznak, nem csak a kereskedelmi bestsellereket.

Kína olvasási aránya 2024-re a lakosság körében meghaladta az 82 százalékot, összehasonlítva a 2004-es 51,7 százalékkal - részben a folyamatos olvasásnépszerűsítő erőfeszítéseknek köszönhetően. Bár az ország számos könyvtárral és fizikai könyvesbolttal rendelkezik, a szabályozás hangsúlyozza, hogy még mindig megvannak a kihívások, például a minőségi tartalom hiánya és a regionális eltérések az olvasási lehetőségekben. (ref.: ChatGPT, MG)

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában az esztendő első havában pezsgett az élet. Számos hatékony és sikeres foglalkozás helyszíne volt a tudástár. Az Időutazás az ókori Rómába tevékenységen, Dunkler Réka könyvtáros irányításával, mindhárom negyedik osztályos csoport elmélyült a régmúlt kor rejtelmeiben. A gyerekek igazi időutazáson vehettek részt: korhű ruhákba öltözhettek, megismerkedhettek a római mindennapi élettel, használati tárgyakkal és szokásokkal.

Az Irodalmi kalandok foglalkozáson folytatódott a Sirály a király feldolgozása a két második osztállyal, míg a 4. A osztállyal lapbook technikával dolgozták fel A kis herceg történetét. A kolozsvári BBTE Színház és Film Karának hallgatói riportfilmet forgattak az iskolában a 10 perc olvasás programról és a könyvtári foglalkozásokról. A magyar kultúra napján izgalmas kincskereséssel várta a diákokat a könyvtáros, amelynek során nemcsak magyar értékeket fedezhettek fel a tanulók, hanem városuk, Székelyudvarhely épített örökségét is megismerhették.

A Nobel-díjas kutató - Daron Acemoglu - megerősítette: szervezeti okai vannak az innovációk meghonosodásának és terjedésének. Éppen ezért a könyvtárak világában is érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a szervezeti kultúra felmérésére és alakítására. (MG)

A technológiai lemaradás nem a digitális korban keletkezett.
A távíró (bal felső), a telefon (jobb felső), az internet (bal alsó) és a fejlett technológiák elterjedése (jobb alsó), valamint az egy főre jutó GDP között pozitív kapcsolat van. Ugyanazt látjuk 120 éve, azaz a gazdagabb országok gyorsabban és jobban veszik át az új technológiákat.

Acemoglu új tanulmánya alapján azt láthatjuk, hogy:
1. A technológiai különbségek tartósak, és nem tűnnek el maguktól. Sajnos nem elég, hogy a technológia "elérhető" bárki számára.
2. A gazdagabb országok nem azért fejlettebbek, mert gyorsabban nőnek, hanem mert magasabb technológiai szintről indulnak, és ezt a szintet fenn is tudják tartani.
3. A legtöbb fejlődő ország számára nem az innováció hiánya a fő probléma. A gondot az jelenti, hogy a meglévő technológiákat intézményi, oktatási, vállalati és finanszírozási korlátok miatt nem tudják hatékonyan beépíteni.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Egy férfi könyvet olvas a buszmegállóban. Hajléktalan, de a nincstelenség nem zárja ki a kultúrát. Gábor kidobott könyveket gyűjt. Jókai Mórt és Edgar Wallace-t olvas az utcán, miközben a nélkülözés nyomai visszaköszönnek az arcán. Története azt mutatja, hogy az emberi méltóság nehéz körülmények között is megőrizhető.

Futás közben messziről kiszúrom a férfit a buszmegállóban. Keresztbe vetett lábbal ül, a feje előrebillen, a háta meggörbül. Könyvet tart az ölében - olvas. Kedd délelőtt van. A jóleső napsütésnek a január eleji nagy havazás utolsó jégdarabjai is megadják magukat.

Ahogy közeledek a férfihoz, egyre csak figyelem, még magam sem értem, hogy miért. Lépésről lépésre tűnnek fel a részletek. A szakadás a dzsekije vállán, a piros-fekete munkáskesztyű a jobb kezén, a balon semmi. Ahogy elfutok előtte, megcsapja orromat a megült szag - az utcai lét jellemző velejárója.

Budapesten sokfelé és sokféle hajléktalant látni. A buszmegállóban ülő férfi egyszerre nyújt tipikus és szokatlan látványt. A lába mellett heverő hátizsákjából kikandikál az olcsó bor, és már nincs tele a kétliteres PET-palack. Közben mégis méltóságteljes, ahogy beleveszik a könyv lapjaiba.

A "Minőség, integritás és láthatóság a hazai jogtudományi folyóiratokban (...)" elemzés fő tanulságai:
1. A vizsgált folyóiratok jelentős része technikai és szervezeti értelemben nem teljesíti a nemzetközi minimum elvárásokat. Sok a DOI-val nem bíró folyóirat. Emellett a 2024-ben publikációt nem rögzítő lapok számottevő jelenléte arra utal, hogy a "hazai listás" státusz önmagában nem jelent sem az aktív működést, sem a hosszú távú láthatóságot.
2. A publikációk számának csökkenése mellett kissé növekedett Scopus-indexáltsági arány, de szintje tartósan alacsony. Ez nem csak minőségi kérdés, hanem összefügg a magyar nyelvű publikációk dominanciájával, és a hiányos szerkesztési infrastruktúrával. A hazai belterjesség így strukturális és nem csak egyedi szerkesztési döntés.
3. Az intézményi koncentráció és a belterjességi mutatók elemzése szerint a hazai lapoknál jellemzően kicsi a szerzői diverzitás. Emiatt a nemzetközi indexelési és minősítési rendszerek (pl. norvég, finn listák) a hátrébb sorolják őket így kisebb az elismertség is.
4. A nemzetközi szerkesztési és etikai standardok - peer review átláthatósága, szerzőségi szabályok, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, adattranszparencia, AI használat dokumentálása - viszonylagosak. Ami értelmezési nehézség a szerzők, indexelő adatbázisok és az automatizált tudományos információs rendszerek számára is.

A szükséges minimális fejlesztés pontjai: cikk-szintű DOI és alapvető metaadat minőség, egységes "Statements and Declarations" blokk kötelező alkalmazása, transzparens peer review és szerzőségi szabályok írásos rögzítése, intézményi koncentráció tudatos mérséklése, AI-használatára vonatkozó világos iránymutatás. Ezek önmagukban nem garanciái, hanem feltételei a nemzetközi indexelésnek.

A tanulmány szerint a hazai jogi folyóiratok minőségbiztosításának feltétele a nemzetközi indexelési elvárásokhoz és a GJO értékelési rendszeréhez való kötődés. Ezek alkalmazása segíthet egy fenntartható folyóirat-ökoszisztéma kialakításában, szolgálva a hazai tudományos közösséget és erősítve a nemzetközi láthatóságot.

A szegregátumokban élők egészségi állapotát egyszerre rontja a mélyszegénység, a tudáshiány és az egészségügyi rendszer hozzáférhetetlensége: a rossz lakhatási körülmények, az egészségtelen, olcsó élelmiszerekre épülő étrend, a dohányzás és az alkohol, valamint az olcsó drogok mind hozzájárulnak a rövidebb élettartamhoz és a gyakoribb betegségekhez. A prevenció akadozik, a magánegészségügy bizonyos társadalmi rétegeknek elérhetetlen, az állami ellátás pedig túlterhelt, így sokszor még alapvető információk sem jutnak el a betegekhez, akik gyakran nem értik a gyógyszerek használatát, vagy félnek orvoshoz menni - ezt L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője még egy 2019-es blogbejegyzésében írta, ám a helyzet azóta sem sokat javult. - A következmény nemcsak egyéni tragédia, hanem társadalmi kockázat is: kezeletlen betegségek, gyerekeket érintő szövődmények és az antibiotikum-rezisztencia erősödése. A gyógyszerszegénység mindennapjairól az Igazgyöngy Alapítvány, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az NNGYK beszélt a Pénzcentrumnak.

A gyógyszerek helytelen szedése, a lázcsillapítók túlhasználata mindennapos, és sokszor a szülők sem érzik a veszélyeket. Bár helyi kezdeményezésekkel, szűrésekkel, edukációval, gyerekgyógyszerek biztosításával lehet javítani a helyzeten, a probléma gyökere rendszerszintű: generációk nőttek fel egészségtudatosság nélkül, miközben az ellátórendszer nem tud külön figyelmet fordítani a legkiszolgáltatottabbakra, így a helyzet folyamatosan romlik.

Nagyon fontosnak tartanák az edukációt, mert azt is tapasztalják, hogy olykor a betegségek kikezelésének sikertelensége mögött tudáshiány áll. Előfordul, hogy ezek a hátrányok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyógyszerhasználat nem a leghatékonyabb. "Gondolok itt arra, hogy elfelejtik azt, amit a rendelésen az orvos mond, vagy a szövegértési képességek hiánya miatt nem tudják értelmezni a betegtájékoztatóban leírtakat, például azt, hogy hányszor kell szedni naponta, mennyi időnek kell eltelnie két adag között, mit mivel lehet kombinálni, illetve kisgyerekeknél mit kell tenni, ha nem megy le a láz" - mondta el a szakember.

Ne feledjük: a kutatás-fejlesztés és az oktatás támasztja és ösztönzi a könyvtárak felé a legnagyobb igényt... (MG)

Több mint 7800 kutatási támogatást szüntettek meg vagy fagyasztottak be, 25 000 tudós és alkalmazott távozott a kutatást felügyelő ügynökségektől. A javasolt költségvetési megszorítások 35%-osak - ez összesen 32 milliárd USD. Ez csak néhány példa arra, hogyan csökkentette és zavarta meg Trump az amerikai tudományt, mióta tavaly januárban visszatért a Fehér Házba. Miközben kormánya az amerikai kutatás-fejlesztés átalakítására törekszik, jelentősen visszafogta és korlátozta az ország által folytatott tudományt és a szövetségi tudományos tevékenységet működtető munkaerőt.

A jövő tanévtől a 15 éven aluli francia gyerekek számára is elérhetetlen lesz a közösségi média szinte minden plattformja. Emmanuel Macron felkérte a törvényhozókat a jogszabályok elfogadását követően a szeptemberi hatályba léptetéshez. "Gyermekeink és tinédzsereink érzelmei nem eladók, és nem manipulálhatók, sem amerikai platformok, sem kínai algoritmusok által"- indokolta a döntését. Sőt, minden francia középiskolában betiltják az okostelefonokat is. A francia jogszabályozás a világszinten is komoly vitákat kirobbantó ausztrál gyermekvédelmi törvényre hivatkozott a tervezete indoklásakor. Sőt, Dánia már idén érvénybe lépteti a fiatalok médiahasználati tilalmát.

Miután az EU tavaly felülvizsgálta iránymutatásait, a tagállamok nagyobb rugalmasságot kaptak abban, hogy saját korhatárokat állapítsanak meg: akár teljesen megtilthatják a hozzáférést közösségi médiához egy bizonyos kor alatt, vagy előírhatják a szülői hozzájárulást fióknyitás előtt.

Franciaország tervezett jogszabálya még nem részletezi, mely közösségimédia-platformokra terjedne ki a tiltás, de kivételt tesz az olyan enciklopédiákra, mint a Wikipedia, valamint más "oktatási adatbázisokra".

Az alkalmazandó pontos életkor-ellenőrzési módszer is vita tárgya. Miller a helyi médiának azt mondta, hogy várhatóan a hasonló eljárást követnének mint pornográf weboldalakhoz hozzáférés esetében, amelyeket egy 2024-es törvény kötelez arra, hogy ellenőrizzék: a felhasználók betöltötték-e a 18. életévüket. A pornóoldalak elsősorban két módszert használnak az életkor ellenőrzésére Franciaországban: az elsőnél a felhasználóknak a személyi igazolványuk fényképét és egy szelfit kell beküldeniük a személyazonosságuk megerősítéséhez, a másik pedig mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a beküldött szelfi alapján a felhasználó életkorának becslésére.

A világ legjobb könyvtárai kitűnnek abban, hogy a szolgált közösség szempontjai a tervezéstől a működtetésig és újjáalakításig folyamatosan és tevékenyen vannak jelen. Mert mit ér az a könyvtár, amelyben a közösség egyes tagjai nincsenek jelen valamilyen formában?! Az értékelőállítás ugyanis akkor hatékony, ha azt a felek közösen végzik. Így a kiválóságra törekvő könyvtárak nélkülözhetetlen forrása a közösségépítés- és szervezés tapasztalatai.

A Parola folyóirat link a Közösségfejlesztők Egyesületének link kiadványa. Célja a közösségi munka, a közösségfejlesztés történetének és módszertanának megosztása, a szakemberek, érdeklődők tájékoztatása. A lap közel 30 éve dokumentálja és támogatja a közösségi kezdeményezéseket. A friss lapszámokat Facebook oldalán lehet elérni (a weboldal pillanatnyilag javítás alatt áll). Folyóirat-tartalom: módszertani tudnivalók, tudósítások civil szervezetek tevékenységéről, beszámolók szakmai rendezvényekről. A lap működését önkéntes szerkesztői csapat teszi lehetővé. Munkájuknak köszönhetően érdekes, közösségek és szakemberek számára inspiráló témák kerülnek a felszínre, azok szakmailag lektorált cikkek formáját öltik, és ezt igyekeznek minél több emberhez eljuttatni, akik olvassák, továbbküldik és ha hasznosnak és szerethetőnek találják, adományaikkal is támogatják ezt a közösséget.

Az egyesületi honlapról letölthetők a Parola-füzetek. Tallózás a kínált címek között: Közösség és részvétel - A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete, Közösségelmélet, Közösségfejlesztői szerepfelfogások és munkamódok közösségeket érintő radikális mértékű változásokban, Vívódások és felismerések, Közösségi tanulás a közösségfejlesztés folyamatában, A képessé tétel folyamata, A kirekesztettek bevonása az európai közösségfejlesztés gyakorlatától a szakmapolitikáig, Az angol és holland közösségi munka, közösségfejlesztés fejlődésének áttekintése, Gyakorlati útmutató a közösségi munkásoknak. Fejezetek a közösségi munka brit kézikönyvéből, Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak, A közösségi beavatkozás megközelítései.

További lehetőség, hogy könyvtárosként is ajánlhatod a környezetedben lévő civil kezdeményezéseknek e módszertani forrást. Netán a könyvtár is kezdeményezője, információközvetítője lehet ilyen csoportok megalakulásának.

A Román Tudományos Akadémia Könyvtára, amely nemzeti gyűjtőkönyvtári funkciót is ellát a romániai könyvtári hálózatban, 2025. december 1-én nyitotta meg e-Acad link elnevezésű saját digitális platformját, amelyre első lépésként az intézmény állományából digitalizált, 1837 és 1950 közötti időszaki kiadványok kerültek fel.

Az akadémiai könyvtár állományában magyar vonatkozású sajtóanyag is található, azonban - előzetes keresések alapján - egyelőre egyetlen cím, a két világháború közti Nemzeti Liberális Párt Udvarhelyen megjelentetett kétnyelvű sajtóorgánuma került digitalizálásra (a Gazeta Odorheiului = Udvarhelyi Hirlap/Posta 1926-28-os évfolyamai).