Az összeállítás holland szerzőiről
________________

 

Jan Rath (1956- )
a városszociológia professzora, az Amszterdami Egyetem (Universiteit van Amsterdam) Migrációs és Etnikai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Legfőbb kutatási területe a bevándorlás és az iszlám hatása Hollandiára, illetve Európára.
Legfontosabb angol nyelvű publikációi a következők:
Immigrant Businesses: The Economic, Political and Social Environment (Houndmills, Basingstoke, Hampshire/New York: Macmillan/St. Martin's Press, 2000),
Western Europe and its Islam. The Social Reaction to the Institutionalization of a 'New' Religion in the Netherlands, Belgium and the United Kingdom. International Comparative Studies Series, 2. Leiden/Boston/Tokyo: Brill. (társszerzők: R. Penninx, K. Groenendijk & A. Meyer)
Unravelling the Rag Trade: Immigrant Entrepreneurship in Seven World Cities (Oxford: Berg, 2002)
Immigrant Entrepreneurs Venturing Abroad in the Age of Globalization (Oxford: Berg, 2003).
A (http://users.fmg.uva.nl/jrath) weboldalon további angol- és németnyelvű tanulmányai olvashatók.

Herman Vuijsje (1946- )
az egyik legeredetibb gondolkodású és legszellemesebb holland szociológus. Tanít, háttértanulmányokat készít és rendszeresen publikál napi- és hetilapokban.
Néhány jelentősebb műve:
A Pelgrim zonder God (Isten nélküli zarándok) című könyvében (1991) Vuijsje egy fordított zarándoklatot ír le. 1990-ben Santiago de Compostellából Amszterdamba gyalogolt. A kiváló megfigyelésekkel teli napló nemcsak a konkrét utat írja le, hanem azt is, amelyet Európa a középkorból az újkorba, a közösségi világból az individualitás felé megtett, és amelyen talán a kelleténél messzebbre is ment.
A Correct (1997) című esszékötet rendkívül kritikusan mutatja be a politikailag "korrekt" gondolkodás hollandiai történetét. A könyv The Political Correct Netherlands címmel angolul is megjelent, és 1999-ben elnyerte a történeti és politikatörténeti művek számára alapított francia Prix des Ambassadeurs-díjat. 2007 őszén a Gondolat kiadó gondozásában magyarul is megjelenik.
Lage landen, hoge sprongen (Kis ország, nagy ugrások 1998) című könyvében a hétköznapok kultúrájára koncentrálva Vuijsje azokat a társadalmi változásokat írja le, amelyek a huszadik században Hollandiában végbementek.
A De prijs van het paradijs (A paradicsom ára) című, 2004-ben megjelent könyvében öt újonnan csatlakozott közép-európai országban - többek közt Magyarországon - tett utazása alapján azt vizsgálja, mi lehetne a jövője a régió mezőgazdaságának.
Herman Vuijsje honlapján (http://www.hermanvuijsje.nl) néhány angol nyelvű tanulmány is olvasható.

Jos van der Lans (1954- )
újságíró, szerkesztő, politikus (1999 óta a baloldali Groen-Links párt parlamenti képviselője) és - külön pozitívum! - Herman Vuijsje gyakori szerzőtársa. A végzettségére nézve kulturpszichológus szerző erősen vonzódik a szépirodalomhoz, így városszociológiai tárgyú tanulmányai mellett elbeszéléseket és esszéket is publikál.
Néhány fontosabb műve:
De onzichtbare samenleving (A láthatatlan társadalom, esszégyűjtemény 1995); Koning burger - Nederland als zelfsbedieningzaak (A polgár a király - Hollandia, az önkiszolgálóbolt, cikkgyűjtemény, 2005);
H.Vuijsjevel közösen: Typisch Nederlands. Vademecum van de Nederlandse identiteit (Tipikus holland. Útmutató a holland identitáshoz, 1999); Lage landen, hoge sprongen (1998)
Weblapján (http://www.josvdlans.nl/)) néhány angol nyelvű tanulmánya is olvasható.

Geert Mak (1946- )
az eredetileg jogot és szociológiát tanult író napjaink legolvasottabb (történet)írója Hollandiában. Talán egyetlen műve sincs, amely ne érte volna el a legalább százezres(!) példányszámot. Történeti tárgyú műveiben és televíziós programjaiban nagy empátiával és rendkívül átélhetően eleveníti fel a múltat. Az Amszterdam történetét bemutató Egy város életrajza (Corvina, 2001), a huszadik századi Hollandia történetét saját családja regényébe ágyazó Apám évszázada (Osiris, 2001.) és a huszadik századi Európában tett időutazás, az Európa - XX. századi utazások (Akadémiai 2005) magyarul is megjelent. Az utóbbiban több fejezet is szól Magyarországról. Hoe verdween God uit Jorwerd (Hogyan tűnt el Isten Jorwerdből) című könyvében egy kis fríz falu példáján keresztül mutatja be, hogyan tűnt el a hagyományos falu Hollandiából.
További információk: www.geertmak.nl

Peter van Rooden (1956- )
az Amszterdami Egyetem (UvA) Vallás- és Társadalomkutató Központjának munkatársa.
Eddigi legátfogóbb műve az 1996-ban megjelent Religieuze Regimes. Over godsdienst en maatschappij in Nederland, 1570-1999 (Vallási kormányzatok. Vallásról és társadalomról Hollandiában 1570-1999. Amszterdam: Bert Bakker), melyben a vallás, a társadalom és a politikai hatalom viszonyának hollandiai történetét mutatja be.
A http://www.xs4all.nl/~pvrooden weboldalon angolul is olvasható számos tanulmánya.

Gert Hekma (1951- )
1984 óta oktat az Amszterdam Egyetem (Universiteit van Amsterdam) szociológia és antropológia tanszékén. Főbb kutatási területei a meleg és leszbikus mozgalmak létrejötte és fejlődése, a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése Hollandiában, a homoszexuálisok második világháború utáni emancipációja Nyugat-Európában.
Néhány fontosabb műve: Homoseksualiteit in Nederland van 1730 tot de moderne tijd (Homoszexualitás Hollandiában 1730-tól napjainkig, 2004); De roze rand van donker Amsterdam (A sötét Amszterdam rózsaszín szegélye, 1992); Sexual Cultures in Europe (Szexuális kultúrák Európában, 1999).
A http://www2.fmg.uva.nl/gl/ weboldalon számos angol és német nyelvű tanulmánya olvasható.

Michiel Wagenaar (1948- )
az Amszterdami Egyetem (Universiteit van Amsterdam) társadalomföldrajz tanszékének tanára. Fő kutatási területe az európai fővárosok várostörténete, városépítészete és építészete. Megközelítésmódját ő maga így írja le: "Számomra a város egyfajta szöveg. Igyekszem megtanulni a nyelvét, illetve nyelvjárását, hogy el tudjam olvasni és meg tudjam érteni. Az én szememben az épületek mérete, építőanyaga és terve "üzenetet" hordozó tényezők. Célom, hogy megfejtsem, felfejtsem, mit is akarnak közölni velünk."
Stedebouw en burgerlijke vrijheid (Városépítészet és polgári szabadság) című 1998-ban megjelent nagyszerű könyvében hat európai főváros, Amszterdam, London, Párizs, Róma, Berlin, Brüsszel és Budapest tizenkilencedik századi fejlődése kapcsán azt vizsgálja, milyen tényezőktől függött, hogy egy nagyváros a monumentális és reprezentatív vagy a kis léptékű és festői főváros irányába indult-e el. A párhuzamos várostörténetek révén a könyv rendkívül érdekes és újszerű megvilágításba helyezi Budapest nagyvárossá alakulását is.

Paul van Gelder (1948- )
az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam) tanult szociológiát és antropológiát. Főbb kutatási területe a prostitúció világa, azon belül is a fiatalkorú és a fiúprostitúció. Erről szól például a Kwetsbaar, kleurig en schaduwrijk; Jongens in de prostitutie: een verschijnsel in meervoud (Fiúprostituáltak: egy többesszámú jelenség) című, 1998-ban megjelent könyve is, melyben több mint ötven mélyinterjú alapján mutatja be ezt az amszterdami szubkultúrát. Szociológiai tanulmányok mellett szépirodalmi írásokat is publikál.

Herman de Liagre Böhl (1943-)
az Amszterdami Egyetem (Universiteit van Amsterdam) politikatudományi tanszékének professzora. Fő kutatási területei Hollandia tizenkilencedik és huszadik századi, illetve az európai nagyvárosok, mindenekelőtt Amszterdam újkori politikatörténete.
Legfontosabb művei: Nederland industrialiseert! Politieke en ideologische strijd rondom het naoorlogse industrialisatiebeleid 1945-1855. (Hollandia iparosodik! A háború utáni iparosítási politika körül kialakult politikai és ideológiai harc 1945-1955); más szerzőtársakkal együtt (R.Aerts, Piet de Rooy, Henk te Velde): Land van kleine gebaren. Een politieke geschiedenis van Nederland, 1780-1990 (Az apró gesztusok országa. Hollandia politikai története 1780-1990).

Leon Deben
az Amszterdami Egyetem (Universiteit van Amsterdam) szociológia és antropológia tanszékének professzora. Elsősorban a nagyvárosok, mindenekelőtt Amszterdam szociológiai változásait kutatja.
Főbb angol nyelvű művei: Understanding Amsterdam. Essays in Economic Vitality, City Life and Urban Form (szerk. 2000); Cultural Heritage and The Future of the Historic Inner City of Amsterdam (szerk. 2004);

Paul Scheffer (1954-)
napjaink egyik legtöbb vitát kiváltó holland közírója. Scheffer, aki a nyolcvanas években az NRC Handelsblad című napilap párizsi és varsói tudósítója volt, egyetemen (Rijksuniversiteit van Groningen, Universiteit van Amsterdam) is oktat, és rendszeresen készít történeti, illetve politikai tárgyú televíziós dokumentum- és portréműsorokat. 2000-ben írott "Multikulturális dráma" című esszéje, mely magyarul is megjelent az Európai Szemle 2002-es nyári számában, fordulópontot jelentett a baloldal multikulturális társadalomhoz való viszonyában. Ebben az írásában arra figyelmeztet, hogy a türelmesnek mondott, de a saját identitás feladásának veszélyével járó, sodródó holland integrációs politika oda vezethet, hogy a bevándorlókból egy új, végzetesen leszakadó "etnikai alsóosztály" jön létre. Scheffer a mai szociáldemokrata PvdA-vezetéssel szemben egy markánsabb és - integrációs ügyekben - realistább alternatívát képvisel.
Angolul is olvasható a Hollandia közelmúltját vizsgáló A satisfied nation (Egy elégedett nemzet, 1988), az európai történelemmel foglalkozó The quest for eternal peace (Az örök béke keresése, 2000) és a multikulturális társadalomról szóló The land of arrival (A megérkezés országa, 2003) című könyve. Néhány esszéje a Világosság című folyóiratban magyarul is megjelent.

Arend Odé (1962- )
a Regioplan Beleidsonderzoek nevű amszterdami magánkutatóintézet igazgatójaként dolgozik. Fő kutatási területe a bevándorlás és az integráció, azon belül az elmúlt 15 év fejleményei. Az elmúlt években a Netherlands Research Council projektjének keretében a holland etnikai kisebbségek beilleszkedési és integrációs lehetőségeit vizsgálta. Tudományos tanulmányok mellett "gyakorlati használatra" szánt politikai elemzéseket is ír.

Isabel Hoving (1955- )
a Leideni Egyetem irodalomtudományi tanszékének munkatársa. Szakterülete a kultúraanalízis, a bevándorlás, a posztkoloniális irodalom, illetve a társadalmi nemek és a szexualitás. Az In Praise of New Travelers (2001) című könyvében karibi származású írónők műveit elemzi. Ő volt a főszerkesztője a Mindennapok változásai (Veranderingen van het alledaagse, SdU 2005) című tanulmánykötetnek, mely a bevándorlás Hollandiára gyakorolt hatásait vizsgálja, és amelyből Paul van Gelder itt olvasható szövege is származik. Tudományos munkája mellett ifjúsági regényeket is publikál.

Jaco Dagevos (1965- )
a Sociaal en Cultureel Planbureau (SCP - Társadalmi és Kulturális Terviroda) tudományos munkatársa. Fő kutatási területe az etnikai kisebbségek hollandiai integrációja, azon belül e kisebbségek munkaerőpiaci helyzete és társadalmi-kulturális beilleszkedése. 1998-ban írott doktori disszertációjában azt vizsgálta, milyen foglalkozási életpályát járnak be a bevándorló munkavállalók.

Margalith Kleijwegt (1951- )
Az amszterdami Szociális Akadémia elvégzése után éveken át szociális munkásként dolgozott Londonban. 1985 óta a Vrij Nederland című hetilap újságírója, illetve szerkesztője. Írásainak leggyakoribb témája az oktatás, a nevelés és a multikulturális társadalom. Eddig két könyve jelent meg, 2005-ben a Láthatatlan szülők (Onzichtbare ouders), melyből az itt közölt részletek valók, 2006-ban pedig a Gyűlölet és irigység országa (Het land van haat en nijd), melynek középpontjában a multikulturalizmus eszménye és valósága áll.