Milyen jó, hogy nem Amszterdamban lakunk!
________________

 

"Az Amszterdamban lakásnak van egy hátránya, hogy az ember sohasem jön Amszterdamba. Különösen mi nők! Ha a Rivierenbuurtben lakunk, minden nap a De Gruyter-féle fűszerboltot, az Albert Heyn élelmiszeráruházat, a Vana-féle édességkereskedést és a 25-ös villamost látjuk. Ha a Watergraafsmeerben lakunk, mindig a De Gruyter-féle fűszerboltot, az Albert Heyn élelmiszeráruházat, a Vana-féle édességkereskedést és a 9-es villamost látjuk. (...) milyen kár, hogy sohasem jöhetünk Amszterdamba! Tegnap a kezembe került egy turistáknak szánt könyvecske, mely az Isten hozta Amszterdamban címet viselte. Mennyi érdekesség van benne! Számtalan kép a csatornákról, számtalan praktikus térkép, hogy ki volt Hendrik de Keyser és sok-sok tréfás történet meg anekdota. Mennyi gyönyörű épület van ebben a városban, mennyi csodálatos múzeum! Ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy egyszer elmenjek Amszterdamba. De hogyan, ha egyszer itt lakom?"

Az Annie M. G. Schmidt, holland írónőtől származó idézetet olvasva az ember újra átérzi, milyen jó magyarnak lenni! Az egyéb előnyökről nem is beszélve, nekünk az is megadatik, hogy elmehetünk Amszterdamba!

Noha az itt olvasható összeállítás bizonyára nem veheti fel a versenyt az Isten hozta Amszterdamban című, gazdagon illusztrált útikönyvvel, talán mégis hasznos adalék lehet azoknak, akik kíváncsiak erre a városra.

Az itt közölt szövegek a tágabb értelemben vett jelenről, illetve annak közvetlen előtörténetéről szólnak. A teljesség igénye nélkül a város történetének és életének olyan fejezeteire koncentrálnak, amelyek folytonosságot képviselnek (a várostervezés tudatossága, a városlakók iránti szociális felelősségtudat), amelyek teherként és megoldandó problémaként nehezednek a városra (a bevándorlók integrációja), amelyek alkalmat adnak a Budapesttel vagy más nagyvárosokkal való direkt összehasonlításra (a tizenkilencedik századi városbővítés eltérő módja, a köztéri szobroknak a budapestitől igen eltérő sorsa) és amelyek bemutatnak egy olyan világot, amelyet az Amszterdamról kialakult turisztikai klisék eltakarnak (a homoszexuálisok belvilága és a kirakatprostitúció mögötti valóság).

Az olvasmányosság érdekében a szövegekhez igyekeztünk mennél kevesebb kiegészítést, illetve lábjegyzetet fűzni, hogy az olvasó ne érezze úgy, belefullad a talán fontos, de inkább zavaró szakmai részletekbe. Ahol ettől az elvtől mégis eltértünk (például részletes, többnyire holland nyelvű forrásokból álló irodalomjegyzéket közlünk), ott a szerző ez irányú, nyomatékos kívánságának tettünk eleget.

Összeállításunk remélhetőleg közelebb viszi az olvasót egy tőlünk földrajzilag nem túl messzi, de kulturálisan igen távoli világhoz, és kedvet csinál neki egy (újabb) amszterdami látogatáshoz, hogy ezáltal is tudatosodjék benne, milyen jó is magyarnak lenni!