Budapesti Negyed 52. (2006/2) Utószó < > Budapesti közterületek jegyzéke
Erzsébet királyné 1898-1914 között felállított szobrai[1]
________________

 

Aradon Zala György bronzból készített Erzsébet-mellszobrát, márvány talapzattal,[2] két oldalt oszlopsorral övezve 1901. szeptember 17-én "egészen csöndben" leplezték le, Urbán Iván főispán beszédét követően, a megyeháza kertjében.[3]

Bártfa-fürdőn[4] 1899. júliusában emlékoszlopot emeltek az Orvos-forrásnál: a királyné ivópoharát foglalták bele, melyet itteni kúrája során használt.[5] Még életében, 1896 tavaszán márványtáblát helyeztek el a Deák-szállodán 1895-ös bártfai tartózkodásának emlékére.[6] 1903. augusztus 16-án ismét emléket állítottak Erzsébetnek, ekkor avatták fel a Deák Ferenc szálloda előtti parkban Donáth Gyula alkotását. (Részletes története az Emlékművek című fejezetben).

Beresztócz községben 1902-ben avatták fel Erzsébet királyné-mellszobrát.[7]

Bakony-Magyar-Szombathelyen[8] az Erzsébet királyné utca mellett kialakított Erzsébet-ligetben 1899. augusztus 20-án bakonyi sziklából készült emlékoszlopot állítottak fel "Magyarország ezredéves multjának és az ezen ezredév végén gyászosan elhunyt legdicsőbb királynéjának: ERZSÉBET-nek emlékezetére létesítette B.M.-Szombathely község és Gróf Esterházy Béla 1899-ik évben."[9] Felirattal, alapzatába a létrejöttének rövid leírását és Dr. Fenyvessy Ferencz Veszprém vármegye főispánjának mondott beszédét üvegpalackban befalazták.[10]

Brunócz[11] melletti birtokán báró Mednyánszky, Ghyzczy Agatha emlékoszlopot emelt Szent Erzsébet képével az Erzsébet királyné emlékére tölgyfával betelepített terület központi részén, 1899-ben.[12]

Budapesten Stróbl Alajos Erzsébet királynét megörökítő mellszobrát a Normafa-út mellett, nyers kövekből készült talapzaton 1906-ban helyezték el.[13]
Az 1900-as években Csillaghegyen is állítottak emléket a királynénak. (A fővárosban létesített emlékezethelyek részletes története a Budapesti Erzsébet-emlékhelyek című fejezetben).

Cecén[14] 1903. május 24-én a Bauer-kastély bejárója előtt avatták fel Zala György[15] márvány mellszobrát, melyhez az építészeti részeket Tőry Emil tervei alapján készítettek el. Erzsébet szobrát özv. Bauer Antalné ajándékozta a megyének, a községre bízva gondozását. A jeles eseményre a települést zászlókkal és füzérekkel díszítették fel, a főispánnak és a megyei elöljáróknak pedig Székesfehérvárról különvonatot indítottak. A közoktatásügyi miniszter képviseletében K. Lippich Elek osztálytanácsos jelent meg. Istentiszteletet követően Herceg Ferenc tartott beszédet, amit br. Fiath István főispán és Lippich Elek méltató szavai követtek. Farkas Imre ez alkalomra írott költeménye a Vígszínház művésznője, Csillag Teréz előadásában hangzott el. A székesfehérvári honvédzenekar Erzsébet királyné kedvenc dalát, a "Lehullott a rezgő nyárfa ezüst szinű levelé"-t játszotta. Az átadást követően a Himnusz csendült fel az ünnepség befejezéseként.[16]

Csákova[17] község Erzsébet-szobrot állított fel 1899-ben az Erzsébet királyné emlékére létesített ligetben.[18]

Csíkdánfalván 1900-ban emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné emlékére.

Diósdon a Keszler Adolf készítette Erzsébet királyné-szobrot még 1904 előtt avatták fel.[19]

Ecsegen[20] "Erzsébet halomnak" nevezték át a korábban Leányvárként ismert hegyet, melyen emlékoszlopot emeltek Erzsébet királyné emlékére 1899-ben.[21]

Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület munkájának eredményeként a tüzérkaszárnya melletti parkban 1901. október 27-én adták át a gránit alapzaton elhelyezett Stróbl Alajos készítette bronz mellszobrát a királynénak.[22]

Felső-Muszlyán[23] Erzsébet királyné egyik első emlékművét halála után Magyarországon 1899. január 8-án avatták fel a templom előtti ligetben. D. Bodó Sándor[24] kezdeményezésére indult gyűjtés a község lakosai körében emlékoszlop felállítására.[25] Szabó Ferenc apát-plébános beszentelését dr. Grandeján József polgármester beszéde követte. Utalt az asszimilációra, kiemelve, hogy a falu lakosai már nem csak magyar nyelvűek, hanem magyarrá váltak, bizonyítva, hogy "magyar szivük sugallatának engedve egy akarattal képesek voltak boldog emlékezetű Erzsébet királyné emlékezetére ezen díszes emlékkövet felállítani." [26] Az ünnepség lezárásaként Szabó Ferenc celebrált misét a helyi imaházban.

A gödöllői Erzsébet-parkban felállított Róna József által készített szobor avatására 1901. május 19-én került sor (részletes története az Emlékművek című fejezetben).

Gyulán a "Göndöcs" kertben, 1904. július 24-én leplezték le Felek Gyula[27] alkotását, a carrarai márványból készített, talapzaton álló Erzsébet királyné-mellszobrot[28] az alispán, Fábry Sándor kezdeményezésére. Ez alkalommal a békésmegyei közgyűlés rendkívüli közgyűlést tartott. Az avatási ünnepély a Karácsonyi János által celebrált ünnepi misével folytatódott, amit a népkertben tartott átadási ceremónia zárt.[29]

A homoródalmási cseppkőbarlangban Erzsébet királyné halálának első évfordulóján avatták fel a második, Erzsébetről elnevezett szakaszban a fekete márvány emléktáblát[30] az udvarhely megyei tanítótestület tagjai. Az átadási ünnepség reggeli istentisztelettel kezdődött, Ajtay János plébános tartotta alkalmi imával. A barlangban a Himnusz eléneklését követően Bedő József, a tanítótestület elnöke mondott beszédet. Az emléktáblát Huber Antal művezető-tanító irányítása alatt a székelyudvarhelyi kőanyag-ipariskola tanulói készítették igazgatójuk, Hargitai Nándor tervei alapján.[31]

Homoródkarácsonyfalva[32] obeliszkemeléssel emlékezett meg a királynéról a 1900-as évek elején.[33]

Kisbéren Erzsébetnek Zala György készítette mellszobrát, fehér márvány talapzaton, Erzsébet felirattal állították fel az Erzsébet-ligetben 1900-ban (?).[34]

Kiskomlós Erzsébet királyné emlékére 1901-ben emlékkövet állított.[35]

A kiskunhalasi városháza dísztermében 1902. január 28-án leplezték le Nagy Kálmán[36] carrarai márványból kifaragott szobrát, mely Erzsébetet magyaros hajviselettel, nyakékkel és ingvállban ábrázolta. Az ünnepségen Vári Szabó István polgármester és Babó Mihály országgyűlési képviselő tartottak beszédet.[37]

Kisszentmiklóson 1904-ben az Országos Vöröskereszt helyi fiókja Erzsébet szobrát állította fel.[38]

Kolozsváron 1901. június 16-án avatták fel a Fellegvárba vezető Erzsébet úton Bölönyi Józsefné ajándékát, Erzsébet királyné Stróbl Alajos mintája alapján ércbe öntött mellszobrát. A Pákey Lajos készítette talapzat[39] felállításához szükséges összeget a kolozsvári Nemzeti Színházban előadott Zichy Géza-féle Roland mester című dalmű előadásából teremtették elő. Az ünnepség során Dirtói Nándor előadásában elhangzott Feszegi Dezső ez alkalomra készült verse, az Oltár a Fellegváron, majd Svacsina Géza, Kolozsvár polgármestere vette át az emléket.[40]

Komjáton[41] valószínűsíthetőleg a Zala György készítette Erzsébet-mellszobrot állítottak fel Wodianer báró kastélyának parkjában 1914 előtt. [42]

A Kőrösbánya[43] főterén telepített Erzsébet-ligetben Erzsébet királyné-mellszobrát helyezték el 1899-ben.[44]

Litke[45] község 1899-ben emlékoszlopot állított a vasútállomás mellett Erzsébet királyné emlékére telepített facsoport mellé.[46]

Mezőzsadány 1899-ben márvány emlékoszlopot emelt Erzsébet királyné emlékére.[47]

Miskolcon 1899. június 17-én avatták fel az Erzsébet-ligetben, Borsod megye és Miskolc minden hatóságának, illetve az országgyűlés két házának számos tagja részvételével, Erzsébet királynénak a Stróbl Alajos mintája alapján bronzba öntött mellszobrát, amelyet két lépcsővel megemelt díszes talapzaton helyeztek el. Az ünnepi beszédet a református felsőbb leányiskola igazgatója, Tóth Pál tartotta.[48]

A nagyváradi honvéd hadapród iskolában 1903-ban Erzsébet-napkor avatták fel a honvédelmi miniszter által ajándékozott Erzsébet-szobrot az intézet igazgatójának, Major ezredes szavainak kíséretében.[49]

Nyirád[50] község elsőként Magyarországon emlékezett szobor állításával a királynéról halála után. Polgár Lajos főszolgabíró javaslatára a község bejáratánál, a folyó mellett kapott helyet a Tilgner Viktor szobrász által készített bronz mellszobor, talapzatát Petz Mihály faragta.[51] Az 1899. május 22-én tartott átadási ünnepség Andalits Lajos esperes-plébános által celebrált misével kezdődött, amit Polgár Béla és Reményik Lajos beszédei követtek.[52]

Pécsen 1900-ban állították fel Erzsébet királyné márvány mellszobrát a Frigyes főherceg laktanya udvarán.

Petrén 1899-ben avatták fel Erzsébet királyné mellszobrát a település Erzsébet-ligetében.[53]

Poltáron Erzsébet királyné mellszobrát állították fel az Erzsébet-téren, báró Baratta Alajos támogatásával.[54]

Pozsonyban Horeczky Ferenc[55] carrarai márvány domborművét, mely Erzsébetet profilból ábrázolja, 1904. májusában avatták fel, Rónay Jáczintnál tett 1886. április 27-ei látogatása emlékére.[56]

Pöstyén-fürdőben[57] Jankovics Gyula szobrászművész alkotását 1902. augusztus 10-én avatták fel az egykori kápolna helyén, a fürdő parkjában. A fehér márvány mellszobrot, mely Erzsébetet koronázási ruhájában ábrázolja, közadakozásból emelték. Az átadás istentisztelettel kezdődött, a koszorúzást délben lakoma, este díszelőadás, majd történeti körmenet követte, melyben Mátyás király bevonulását idézték meg. "Végül «Velence Pöstyénben» czimű látványosság, virágcsata és tüzijáték rekesztette be az ünnepet."[58]

Soborsinban[59] 1899-ben Erzsébet-napon leplezték le Erzsébet királyné emlékoszlopát; a 3 méter magas márvány obeliszk közepén helyezték el üveg alatt R. Hirch Nelli róla festett képét.[60] Az ünnepség istentisztelettel vette kezdetét, majd magyarul és románul tartottak beszédeket, hangsúlyozva Erzsébet királyné emlékének fontosságát és az ünnep jelentőségét.[61]

Szabadbáránd[62] község központjában emlékoszlopot emeltek Erzsébetnek 1899-ben.[63]

Szabadkán[64] halálának második évfordulóján adták át Erzsébet királyné-mellszobrát,[65] Kovács János főmérnök javaslatára a frissen telepített Erzsébet-parkban helyezték el, a Magyar királyi Államvasútak kertjében.[66] 1901. július 28-án ismét Erzsébet-szobor avatására került sor a szabadkai honvédlaktanya udvarán, amit ligetté alakítottak, Erzsébetről elnevezve. A szobrot közadakozásból emelte a szabadkai 8-ik honvéd gyalogezred tisztikara, elkészítésére Telcs Edét kérték fel, a talapzat Maróti Géza iparművész tervei alapján készült. Az átadási ünnepély tisztán katonai jellegű volt: Mamusich Félix címzetes kanonok által celebrált tábori misévél kezdődött, melyet az ezredparancsnok, Kozmatelkei Csalth Lajos beszéde követett. A honvédtisztikar "Magyarország örökké feledhetetlen őrangyalának" felirattal ellátott koszorút helyett el a talapzatnál.[67]

Szegeden 1907. szeptember 29-én leplezték le Ligeti Miklós Erzsébet királyné szobrát. (Részletes története az Emlékművek című fejezetben).

Szerb-Nagy-Szent-Miklóson[68] emlékoszlopot állítottak fel az Erzsébet-ligetben 1899-ben.[69]

Veszprémben[70] az Erzsébet-liget előterében (a főispáni lak előtti téren) 1901. november 19-én került sor a Zala György által készített Erzsébet királyné-mellszobor leleplezésére az Erzsébet-sétányon. Az ünnepség a kegyesrendiek templomában vette kezdetét gyászmisével, amit a város rendkívüli közgyűlése követett.[71]

Zichyfalva 1900-ban állított emléket a királynénak a templom körüli téren, az Erzsébet-ligetben.[72]

Zsadány[73] község (1898-1899 között) szürke márvány emlékoszlopot[74] emelt, melynek előlapján Erzsébet királyné arcképét helyezték el, alatta a következő felirattal: "Erzsébet királyné Ő Felsége a királyné emlékére 1898."[75]




[1] Készült Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról) In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában) Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. továbbfejlesztésével és kiegészítésével.

[2] Erzsébet felirattal.

[3] Vasárnapi Ujság 1901. szeptember 22. 617. old.

[4] Sáros vármegye.

[5] Vasárnapi Ujság 1899. július 16. 489. old.

[6] Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfa-fürdőn 1903. évi augusztus 16.-án történt leleplezése alkalmából. Szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903. 26. old.

[7] Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Wodianer. 26. old.

[8] Veszprém vármegye, ma Magyarszombathely.

[9] Suhogj, te tölgy s fenyő uj ezredévig,
Hirdetve büszkén. "Árpád vére él!"
Susogj, hárs s füz, - mitől szivünk ma vérzik, -
Búnktól, a legdicsőbb Erzsébet-ér!

Uj ezredév szárnyának csattogása
E kettős érzést egybe forrva lássa,
Míg fél kezével bus könnyet takar,
Büszkén előre törjön a Magyar!"

[10] Kisbér és Vidéke 1899. augusztus 27. 2. old.

[11] Nyitra vármegye.

[12] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 152. old.

[13] Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1934. 255. old.

[14] Fehér vármegye.

[15] A felállított szobor azonos a budapesti Park Clubban elhelyezett művel, amely Erzsébet királynét koronázási ruhájában örökíti meg.

[16] Székesfehérvár és Vidéke 1903. május 31. 3-4. old.; Vasárnapi Ujság 1903. május 31. 350.

[17] Temes vármegye.

[18] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 208. old.

[19] Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp., Corvina.

[20] Nógrád vármegye.

[21] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 146. old.

[22] Vasárnapi Ujság 1901. november 3. 716. old.

[23] Torontál vármegye.

[24] Nyugdíjas jegyző.

[25] Két méter magas 3 részből álló emlékoszlopot készíttettek szürke gránitból, amely kb. 70 cm magas talapzaton állt. A középső részén helyezték el "Ő Felsége Erzsébet királyné emlékére felállittatott. 1898 évben" feliratot.

[26] Torontál. 1899. január 9. 2. old.

[27] Gyulai szobrászművész.

[28] Erzsébet felirattal ellátva.

[29] Békésmegyei Közlöny 1904. július 28. 2. old.; Békés 1904. július 31. 3. old.

[30] Az emléktáblán arany betűkkel a következő felirat állt: Erzsébet szakasz, állította az udvarhelymegyei tanítóegyesület Erzsébet királyné emlékezetére és leleplezte a haláleset évfordulóján 1899.

[31] Néptanítók Lapja 1899. XXXII. évf. 38. sz.

[32] Udvarhely vármegye.

[33] Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról) In.: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában) Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella.Eisenstadt, Böchlau, 1991. 263. old.

[34] Magyarország vármegyéi és városai. Komárom vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Atheneum, 79. old.

[35] Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Wodianer. 62. old

[36] Kiskunhalasi szobrászművész.

[37] Vasárnapi Ujság 1902. február 16. 103. old.

[38] Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Hornyánszky, 59. old.

[39] Erzsébet királyné 1898. felirattal.

[40] Vasárnapi Ujság 1901. június 27. 407, 409. old.

[41] Nyitra vármegye.

[42] Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról) In.: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában) Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. 268. old.

[43] Hunyad vármegye.

[44] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 103. old.

[45] Nógrád vármegye.

[46] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 148. old.

[47] Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Hornyánszky, 76. old

[48] Vasárnapi Ujság 1899. július 2. 452. old.

[49] Vasárnapi Ujság 1903. november 22. old.

[50] Veszprém vármegye.

[51] A szobor felirata: Erzsébet 1837-1898. Talapzaton: 1899.

[52] Vasárnapi Ujság 1899. május 28. 372. old.

[53] Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Wodianer, 106. old.

[54] Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Wodianer, 104. old.

[55] Címzetes püspök és pozsonyi prépost.

[56] Vasárnapi Ujság 1904. május 29. 380. old.

[57] Nyitra vármegye.

[58] Vasárnapi Ujság 1902. augusztus 17. 533. old.

[59] Arad vármegye.

[60] Felirata: Erzsébet királyné emlékére Kegyelete jeléül emelte Soborsin közönsége. 1899. nov. 19.

[61] Vasárnapi Ujság 1899. december 3. 822. old.

[62] Sopron vármegye.

[63] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 184. old.

[64] Bács-Bodrog vármegye.

[65] Stróbl Alajos mintájára öntötték bronzba. Talapzatán Erzsébet királyné 1900. felirat volt olvasható.

[66] Szabadka és Vidéke 1900. szeptember 16. 3. old.; Vasárnapi Ujság 1900. szeptember 30. 643. old.

[67] Szabadka és Vidéke 1901. augusztus 4. 2-3. old.; Vasárnapi Ujság 1901. augusztus 4. 496.

[68] Torontál vármegye.

[69] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 222. old.

[70] Ma ismét látható.

[71] Veszprémi Hirlap 1901. november 17. 4-5. old.; Vasárnapi Ujság 1901. december 1. 777.

[72] Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., Wodianer, 136-137. old.

[73] Temes vármegye.

[74] Magassága: 207 cm, szélesség: 55 cm.

[75] Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 212. old.

Budapesti Negyed 52. (2006/2) Utószó < > Budapesti közterületek jegyzéke