EPA Budapesti Negyed 47-48. (2005/1-2005/2) Kont A.: A legveszedelmesebb szédelgés < > Túl a palotákon
Egy pesti detektív naplójából
Budapest bűnözői
________________
GELLÉRT EDE

 

Pesti rikkancsfiú, 1915, Országos Széchenyi Könyvtár
"A legritkább esetek közé tartozik az, hogy a tolvaj a lopott tárgyakat ... magánál tartja. Egy-egy nagyobb stilü és különösen nemzetközi gonosztevőnél fordul ez csak elő. A szokásos tolvajok legnagyobb része a tárgyakat mindjárt a bűncselekmény elkövetése után értékesítik, sőt nagyon gyakori eset, hogy a szándékolt lopás elkövetése előtt, már megállapodásra jut egy orgazdával. Előfordult már az az eset is, hogy az orgazdátó1 az elkövetendő lopásra, elő1eget is vettek fel. Innen van az, hogy a nagyobb lopások elkövetése után a detektiv mindjárt az után kezd kutatni, hogy a gyanusitott milyen életmódot folytat most és milyent a lopás elkövetése előtt.

Jellemző a szokásos tolvajoknak ez a tulajdonsága, valamint az is, hogy a lopás bármely fajában pl. bizalmi lopás, üzleti lopás, zsebtolvajlás, szállodai lopás stb. kezdett el dolgozni, ahhoz mindig hü marad. Ami azzal magyarázható, hogy azon az egy téren jártasságra, ismeretre ügyességre tett szert és igy nehezen kapható arra, hogy ismeretlen téren ujabb próbálkozásokkal kisérletezzen, különösen akkor, ha ez a kisérlet veszélylyel is jár.

Nagyobb lopások elkövetésére három-négy sőt gyakran több tagu banda alakul. Rendes összejöveteleket, megbeszéléseket tartanak. Fegyelmezetlenséget nem türnek, a vezér szavainak, parancsainak mindenki engedelmeskedni tartozik. Maguk közt ellenőrzik egymást. Megfigyelik, hogy a tagok kikkel érintkeznek, nincsen-e valaki közülük a rendőrséggel összeköttetésben.

A legapróbb részletre kiterjedő terveket szőnek s a munkamegosztás elve alapján, mindenkinek figyelemmel egyéni képességeire, más szerepet osztanak ki. Megjelölik azt a helyet, ahol lopni fognak, vagy ha még nincsen meghatározott helyük büncselekmény elkövetésére, különböző irányban elszélednek és a legközelebbi összejövetelükön mindenki leadja az általa kiszemelt helyet. Kiválasztják a legalkalmasabbat és aztán következik a munkabeosztás. Elsősorban kijelölik a

hirszerzőt,

Képriport beállított jelenetekkel, 1913. Reprodukció: Tolnai Világlapja
az ő szerepe egyike a legfontosabbaknak. Neki kell a már megjelölt helyet kikémlelni, megállapitani, melyik oldalról legalkalmasabb a hely megközelitése. Mely időpontban legalkalmasabb a szándékolt büncselekmény végrehajtása, kik és mikor tartozkodnak a megjelölt helyen és kik a szomszédságában. Van-e kutya, vagy biztonsági felszerelés? Mindezek megállapitására a legváltozatosabb módokat használják. Megjelenik a kérdéses helyen mint koldus, napszámos, házaló. Nagyon gyakran a vizvezeték, vagy villanyvezeték átvizsgálásának ürügye alatt megtekinthet minden kis zugot.

Gyakran kikémleli az alkalmazottakat. Vagy a szolgák, vagy a cselédek valamelyikével ismeretséget köt és igy furakodik a megjelölt helyre. Szerepe nagyon fontos, mert a helyszin alapos ismerete nélkül nagyon bizonytalan a büncselekmény eredményes keresztülvitele.

Ha hirszerző munkájával elkészült, következik a többi szerep kiosztása.

A figyelő

a banda szeme. Mig társai "dolgoznak" ő arra vigyáz, hogy őket senki ne zavarja meg. Ha valamely veszély fenyeget, egy előre megbeszélt jelt ad le. Az lehet éles fütty, éneklés vagy hangos nevetés, stb. Ha valaki arra sétál, akkor gyorsan átmegy a másik oldalra, ott oly feltünően viselkedik, hogy az arra sétáló figyelmét magára vonja és mindent elkövet, hogy társait senki észre ne vehesse. Gyakran megszólitja az arra járót, aki esetleg nagyon közel megy a helyszinhez és attól valamely uccának vagy középület helyét kérdezi meg. Evvel mindig azt akarja elérni, hogy a büncselekmény keresztülvitelének szinhelyéről minden figyelmet elvonjon és ha az máskép nem lehetséges, akkor ő maga rögtönöz áljelenetet.

A falazó

Mig a figyelő a veszélytől óvja társait, addig a falazó müködésüket segiti elő. Nagyjában teendőik nagyon közel állanak egymáshoz. Elnevezését is onnan nyerte, hogy mig a társa valamely gonosztettet visz véghez, ő akként helyezkedik el társa és a harmadik egyén közt, hogy az illető a társát ne láthassa. Tehát mint egy falat képez a társa és az áldozat közt, hogy a társa nyugodtan, főleg pedig észrevétlenül dolgozhasson. Ha pl. egy kereskedés nyitott kirakatából a tolvaj egy tárgyat ellop, akkor a falazó ugy helyezkedik el a kereskedő és a tolvaj közt, hogy a kereskedő a tolvajt a lopás pillanatában ne láthassa.

A passer

Képriport beállított jelenetekkel, 1913. Reprodukció: Tolnai Világlapja
feladata az, hogy az elkövetett büncselekményből származó "szajrét" (lopott holmi) a tett szinhelyéről, esetleg máshonnan is tovább vigye. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy ha esetleg a tolvajt tényleg elfogják, a szajrét már ne találják nála, ő nyugodtan tudjon tagadni. Különösen fontos ez a rovott multuaknál, mert ha a detektiv náluk büncselekményből származó holmit talál, semmi szin alatt sem fog tagadásával semmit sem elérni.

Amint a kaleidoszkop változtatja szineit, ugy változik a lopások elkövetésének módja. Másképen járnak el egy üzleti lopásnál, máskép a szállodai lopásnál, vagy vasuti lopásnál. Mindazonáltal a lopások egyes fajainál mind szükebb körü lesz a keresztülvitel módozata, ugy hogy bizonyos szabályszerüségek keletkeznek.

Több panasz érkezett be a főkapitányságra, hogy az Angyalföld eléggé sötét uccáin a haza felé haladó ittas embereket ismeretlen tettesek meglopják. Az ittas emberek rendesen csak arra tudnak visszaemlékezni, hogy amint hazafelé igyekeztek valamibe megbotlottak és leestek, midőn már a földön hevertek, egy-két udvarias, előzékeny fiatal ember odament és felsegitették, azután még tanácsokkal is ellátták, hogy hamar igyekezzen haza, mert ittas embernek, ilyen késő este nem ajánlatos az uccán egyedül járni.

Az illető, már amennyire ittassága engedte, meg köszönte az előzékenységet és jó tanácsot, csak később midőn egyedül tovább bandukolt vette észre, hogy órája vagy pénztárcája hiányzik.

A detektiveknek sok gondot adott az, hogy kik követik el a panaszolt lopásokat és milyen módon hajtják azt végre. Hosszabb figyelés után sikerült a társaságot lekapcsolni. Egy három fiatal emberből álló társaság az uccán megleste az egyes kocsmákbó1 hazafelé tartó részeg embereket, ami a kültelkeken elég gyakori eset. Midőn az ittas ember egy sötétebb kapu elé érkezett ott egy sötétszinü meglehetősen erős kifeszitett kötéllel várták. Mivel ép, ittasságánál fogva amugy is labilis alapon állt és a kifeszitett kötelet is megrángatták, természetesen leesett.

Midőn a földön volt, odasiettek, segitettek, udvariaskodtak s közben az óráját, pénztárcáját elemelték. Rendesen csak akkor jött erre rá, midőn a fiatal emberek, már rég eltüntek."

Neuwald, Bp., 1925. 41-44. old.

EPA Budapesti Negyed 47-48. (2005/1-2005/2) Kont A.: A legveszedelmesebb szédelgés < > Túl a palotákon