Mi érdekli az angolokat és a németeket?
________________
TÁBORI KORNÉL

 

A fotókkal illusztrált, albumszerű ikerkönyveket a Magyar Idegenforgalmi Szövetség adta ki angol, illetve német nyelven, hogy pontosan melyik esztendőben, arra az impresszumban nincs utalás. A rövid útikalauzt - kedvcsinálóként - az angol-magyar, illetve a német-magyar kapcsolatokra való sűrű utalások szövik át. A 17-18. század fordulóján Angliában működő csendélet- és állatképfestő, Bogdány Jakab éppúgy szóba kerül, mint a száz évvel később a budai Várszínházban koncertező Beethoven. A programajánlatok hol közösek, hol "testreszabottak", például az ipari látnivalókra a németek, a svábhegyi golfpályára az angolok figyelmét hívja fel.

A két útikönyv szerzője, az 1879-ben született Tábori Kornél a Pesti Napló rendőri riportereként, majd haditudósítóként szerzett hírnevet. Érdekes riportkönyveket írt a fővárosról, bár ezek korántsem voltak idegenforgalmi propagandakiadványok (A bűnös Budapest, 1908; Az erkölcstelen Budapest, 1908; A csaló Budapest, 1910; A kártyázó Budapest, 1912). Az első világháború után számos dokumentumot adott közre a bécsi titkos levéltár anyagából: titkosrendőri jelentéseket a 19. századi magyar mozgalmakról, elkobzott Kossuth-leveleket (Titkosrendőrség és kamarilla, 1921). Auschwitzban halt meg 1944-ben.

Tábori Kornél mindkét fia író lett. Tábori Pál (1908-1974) a harmincas évek közepétől Angliában élt, egy időben Korda Sándor forgatókönyvírója volt. Hat esztendővel fiatalabb öccse, Tábori György, azaz George Tabori, a világhírű drámaíró - amióta az Egyesült Államokból visszaköltözött Európába - szerzőként és személyében is gyakori vendég Budapesten.

What interests Englishmen in Budapest?
Mi érdekli az angolokat Budapesten?(193?)

Kitűnő kapcsolatok

Egy Collinson nevű angol történész rendkívül érdekes cikket írt a Sunday Times 1927. október 23-i számában az angol és a magyar nemzet ősi és modern kapcsolatairól. Elmondja, hogy ezek a kapcsolatok a XI. században kezdődtek, amikor Szent István király udvarába két angolszász herceg érkezett, Edmund és Edward. Mindketten Vasbordájú Edmund király fiai voltak, az angol trón várományosai, és mindketten magyar hercegnőt vettek feleségül. Edmundnak nem voltak leszármazottai, de Edwardnak két gyermeket is szült a hitvese, Aba Sámuel király leánya: Margitot és Edmundot. Margit, Skócia későbbi királynője, volt az anyja Maude vagy Matilda hercegnőnek, aki I. Henrik király felesége lett. Matilda királyné leánya férjhez ment Godofred Plantagenethez, és nászukból született II. Henrik király; így lett ő az ősanyja valamennyi királynak, aki azóta Angliában uralkodott. A modern időkben folytatódott a két nemzet barátsága: Kossuth is sok igaz barátra talált Angliában. Az 1849-es magyar szabadságharc után az angolok olyannyira megvetették Kossuth ellenségeit, hogy például Barclay & Perkins urak munkásai eltángálták Haynau tábornokot, a magyarok kegyetlen, de gyáva hóhérját. Később, amikor V. György király nőül vette Mary cambridge-i hercegnőt, Anglia és Magyarország kapcsolata ismét szorosabbá vált, mert, mint köztudott, a hercegnő anyja magyar volt, a szép Rhédey Claudia grófnő.

Budapest sajátos vonásai

Megpróbálom néhány szóban összefoglalni, hogyan lehet legjobban megismerni a várost.

Aki teheti, érkezzen este a Dunán. A kellemes hajóút után a kivilágított Budapestet meseországnak fogja látni.

A szép kilátásért érdemes egy folyóparti hotelt választani, de a városban még sok helyütt találni kényelmes, jó szállodát.

Ne keverje minduntalan össze Magyarországot Ausztriával! A magyar egy másik nép, saját nyelve van, bár majdnem mindenki tud németül. A jobb szállodákban beszélnek angolul, és a brit vendégnek igazi angol kényelemben lehet része.

Budapesten nincs sok klub, annál több a nyilvános szórakozóhely. A kitűnő kávéházakban és éttermekben Ön mindent megtalál, amihez a klubjában hozzászokott. Egy bemutatkozó levél révén a külföldiek is fölkereshetik előkelő klubjainkat; de aki a budapesti élet csillogására kíváncsi, jobban teszi, ha inkább az elsőrangú kávéházakba vagy éttermekbe megy. Tizenegy színház van itt - köztük két opera - és számos koncertterem. Kreisler hegedült, William Murdock zongorázott és Saljapin énekelt a budapesti közönségnek. A templomi muzsika is a legmagasabb színvonalat képviseli.

A háború előtt akadtak éjjel-nappal nyitva tartó szórakozóhelyek Budapesten. A helyzet azóta természetesen megváltozott, de ma is van sok olyan zenés-táncos bár, kávéház, ahol a közönség reggelig mulathat.

Az csupán legenda, hogy a magyar konyha túl nehéz. Ismert gourmet-k cáfolták meg ezt a nézetet. Az igazság az, hogy Ön bármilyen ételt fogyaszthat, amihez csak kedve van, a legnehezebbtől a legkönnyebbig. A külföldön magyar fűszernek tartott paprikát nem is használják Magyarországon. Az igazi édes paprika ugyanis kellemes, pikáns ízt ad az ételnek. Az igazi magyar halászlé egyáltalán nem nehéz, és ugyanez mondható el csaknem valamennyi magyar nemzeti ételről. Nem véletlen, hogy Edward király főszakácsa egy Viola Károly nevű magyar ember volt; és napjainkban is több divatos londoni hotelnek van magyar konyhafőnöke. A külföldi nálunk a legegyszerűbb fogásokat éppúgy megkaphatja, mint a konyhaművészet kifinomult remekeit.

Budapest a világ legnagyobb gyógyfürdője. Híres forrásai sok betegség leküzdését segítik. Több fürdőt szállodával építettek egybe, így akinek gyógykúrára van szüksége, ki sem kell mozdulnia az épületből. Ilyenek az elegáns Szent Gellért fürdő és hotel vagy a Szent Lukács Budán.

A Szent Margit-sziget különlegesen szép növényzetével elbűvölő üdülőpark; de gyönyörű park veszi körbe a hegytetőn álló, csodálatos Svábhegyi Szanatóriumot is. A Budapesten időző külföldi úgy élvezheti mindazt, amit egy nagy metropolis nyújtani tud, hogy közben a legjobb és legegészségesebb levegőt szívja, és belevetheti magát a különböző nyári és téli sportokba.

A Svábhegyen nagyon jó golfpályák vannak. Modern strandokat és hullámfürdőket éppen úgy találni a Duna mindkét oldalán, mint korcsolya-, sí- és szánkópályákat. Számos futball- és lovaspólópálya is van.

Bár az üzletek Budapesten nem olyan elegánsak, mint a Rue de la Paix-n vagy a Fifth Avenue-n, az áru jó minőségű és jó ízlésről tanúskodik. Sok angol kastély kincsei közt őrzik a magyar iparművészet termékeit: szép csipkéket, hímzett párnákat, régi zománc- és modern ékszereket. És végül, de nem utolsósorban, a belvárosi cipészek cipőit viselik és dicsérik a leghíresebb táncosok és a divat királynői.

Budapest éghajlata általában mérsékelt, kellemes és késő őszig napos.

Was interessiert die Deutschen in Budapest?
Mi érdekli a németeket Budapesten? (193?)

Ipari látnivalók

Főképpen németek vesznek részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A német és osztrák gépipar, a német gyógyszeripar kitűnő termékei a legnagyobb sikerrel szerepelnek itt.

Kifejezetten érdekli a németeket az új Budapesti Duna-kikötő is. Kétség- telen: központi fekvésénél fogva az összes Duna menti város között Budapest hivatott "a vezető szerepre a dunai áruforgalomban". Nagy-Magyarországról a vasútvonalak itt úgy futnak össze és kapcsolódnak össze a vízi úttal, hogy ezáltal Budapest természetes helyévé válik a legfő- képpen Ausztria és Németország irányába lebonyolódó tranzitszállításoknak. A nyílt Duna budafoki és soroksári ága közötti új kereskedelmi és ipari kikötő magába foglalja a Csepel-sziget jó ezerholdas felső csúcsát a nagy víz- és villamos művekkel együtt. Biztosra vehető, hogy a kikötő-együttes Bécset és idővel a Rajna-vidéket is közelebb hozza Budapesthez.

Budapest nagyszerű terepet kínál a külföldi tőkének termeléshez és a jövedelmező befektetéshez egyaránt. Tény és való: a német üzleti világ ebben a tekintetben is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít Budapest iránt. Különösen fölkelti a németek figyelmét "Budapest mint fürdőváros" a maga példátlan fejlődési lehetőségeivel.

A fürdőmetropolis

Itt megtalálható a termál-, a szénsavas, az elektrolitikus, az iszapfürdők, a radioaktív források, hideg kénes és keserűvizek valamennyi fajtája a reumás, köszvényes, gyulladásos, ízületi, bőr- és csontbetegségek, nőgyó- gyászati bajok stb. kezelésére, orvoslására.

Naponta 560 ezer hektoliter gyógyvizet ad a három nagy termálvízforrás-mező, ellátandó a budapesti fürdőket. Közülük nem egyet már a rómaiak is használtak. Érdekes fürdőket építettek a törökök. Ma is áll még az a furcsa fürdő, amelyet Szokoli Musztafa pasa építtetett. Évszázadok óta híres kiváló hatású mésztartalmú termálvizeiről a Rudas, a Császár és a Lu- kács fürdő, mindháromban működik női és férfi úszóiskola. Kisebb fürdők is bőségesen vannak.

Legújabb fürdőnk azonban a Szent Gellért fürdő, amely ősi forrásaival a világ egyik legszebb fürdőpalotáját kínálja a külföldieknek. A beteg itt megtalálja a korszerű víz- és mechanoterápia valamennyi fajtáját. Ugyancsak a budai oldalon található a sósfürdő, amelyre külön fölhívta a figyelmet már Bismarck háziorvosa is. Ezt mondja róla a szakember: Nincs sok ilyen sósfürdő a világon, ahol nem a kloridok, hanem a keserűsók dominálnak, ráadásul hallatlanul nagy mennyiségben. Hatása révén különösen a női betegségek gyógyítása tekintetében egyedülálló.

Buda és Pest között, a Duna egyik rendkívül szépségű növényzettel megáldott szigetén található a Szent Margit-szigeti fürdőegyüttes a maga különösen híres forrásaival, szanatóriumával, sportlétesítményeivel és strandfürdőjével, melynek vize különösen lágy.

Példátlanul nagyszámú szabadstrand kínál nyaranta egészséges és derűs felüdülést. Az ősi Aquincum langyos és hideg parkfürdője, a hatalmas csillaghegyi strand, az újpesti és még hat más dunai fürdő után építették meg az új hullámfürdőt a Kelenhegyi úton, a Szent Gellért fürdő területén. Felüdülést kínál továbbá a hatalmas strandfürdő úszóiskolával együtt a városligeti Széchenyi fürdő területén. Ezen túlmenően itt van még a világ legmélyebb artézi kútja, amelynek 73,92 Celsius-fokos vize 980,45 méter mélyről tör a felszínre.

Aki szereti az erdőket és a hegyeket, itt kielégítheti kedvtelését a budai hegyvidéken. A Belvárostól ötpercnyire emelkedik a Gellért-hegy, amely már a nagy Goethe Faustjában is a boszorkányok gyülekezőhelyeként szerepel, "Blocksberg" néven. Ezen a hegyen található a Citadella, ahonnan különösen szép és egyedülálló kilátás nyílik.

Fogaskerekű vasút és kitűnő utak hálózata vezet a Svábhegyre, hol az idegen a világszínvonalú szanatórium-palotából a legszebb kilátásban gyönyörködhet Pest felé. Innen ritka szépségű erdei út megy a János-hegyre, Buda legmagasabb pontjára. De más irányokba is vezetnek kiváló, kényelmes utak, mintegy 70-80 kilométer hosszúságban.

Az ember mindenütt új vagy legalábbis gondosan felújított épületeket lát. Ez az ország meg akarja mutatni, hogy gonosz megcsonkítása ellenére is képes élni és fejlődni. Külföldről a leginkább azokat várja, akik maguk is a legszívesebben és legnagyobb számban keresik föl: a német sorstársakat.